Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan kerüljük el a C-vitamin-hiányt?

Érdekességek2019. április 12.

Fotó: 123rf.com

Életkor, élethelyzet vagy (egészségtelen) életmód miatt a populáció bizonyos csoportjaiban viszonylag gyakori lehet a nem megfelelő mértékű C-vitamin-bevitel. Megeshet az is, hogy a szervezet fokozott C-vitamin-igényét nem képes az egyébként szokásos bevitel fedezni.

A C-vitamin-hiány fokozott kockázatának vannak kitéve

1. Az időskorúak
2. A várandós nők, a szoptató anyák
3. A kórházban kezeltek
4. Az alacsony egy főre eső jövedelemmel rendelkező háztartások tagjai
5. A stresszes, feszített élettempójú, környezetszennyezésnek kitett egyének
6. A dohányzók
7. Az alkoholisták, a drogfüggők

Elgondolkodtatók azok az adatok, amelyek szerint az otthonukban élő időskorúak táplálkozással történő napi C-vitamin-bevitele mindössze napi kb. 55 mg, ami mintegy 30%-kal elmarad a javasolt beviteltől.

A C-vitamin-pótlásra gondot kell fordítani a várandós nőknél is, különösen azoknál, akik vaspótlásra szorulnak, mivel a vaspótlás a C-vitamin-szint csökkenésével jár. Egy vizsgálat szerint a vaskészítményt szedő terhes nők körében 24%-kal csökkent a C-vitamin-szint az első trimeszterről a harmadik trimeszterre. A szoptatás alatt is megnövekszik a vitamin-, nyomelem- és ásványianyag-szükséglet; ez a napi C-vitamin-szükségletet tekintve mintegy 50%-os növekedést jelent.


A kórházi kezelésre szoruló, gyengült immunrendszerű egyéneknél gyakrabban előfordul a C-vitamin-szintek csökkenése, mint az egészséges kortársaknál. Például a tartós vesedialízis-kezelésre szorulók több mint harmada C-vitamin-hiányos.

Sajnálatos módon az alacsonyabb egy főre eső jövedelem kevesebb vitamindús zöldség és gyümölcs fogyasztásával jár együtt. Egy, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint az egy főre eső jövedelmet tekintve legalacsonyabb 15%-ba tartozó férfiak 26%-a, míg a nők 16%-a C-vitamin-hiányos.

Bármilyen jellegű stressz, legyen az megnövekedett emocionális vagy fizikai nyomás, az oxidatív sérülések magasabb hányadával köthető össze, ami fokozott C-vitamin-szükséglettel társul.

A belélegzett cigarettafüst nagyon rövid időn belül „elhasználja” a szervezet C-vitamin-tartalmát: hat slukk cigarettafüst a vérplazma aszkorbátszintjét szinte teljesen kimeríti. Nem véletlen, hogy a dohányosok az ajánlások alapján naponta plusz 35 mg aszkorbinsav-bevitelre szorulnak.

Az alkohol mellett egyéb szerfüggőségek is rányomják bélyegüket a szervezet C-vitamin-szintjére. A heroin- és egyéb drogfüggők esetén közel felére csökken a szervezet C-vitamin-szintje.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A depresszió kezelhetõ betegség

2026. október 19.

Életünk során többször elõfordul, hogy elszomorodunk, vagy letörtekké válunk. Hangulatváltásainkat néha életeseményeik következményének tartjuk, máskor minden különösebb kiváltó ok nélkül válunk szomorúvá. A lelki fájdalmak részei a mindennapi életnek és nem tartjuk betegségnek idõnkénti megjelenésüket.
 
 Azonban ha a rossz hangulat tartósan fennáll és befolyásolja a mindennapi életfunkciókat, felmerül a depresszió lehetõsége, amit komolyan kell venni, és orvosi segítséget kell kérni fellépése esetén.

A hangulat megváltozása mellett az érdeklõdés és az aktivitás csökkenése a depresszió olyan alaptünetei, amelyek jelentõsen befolyásolják a betegek munkaképességét és életminõségét. A depressziós tünetegyüttes a szubjektív szenvedés mellett hatással van a beteg családi életének minõségére, valamint családi és társadalmi szerepeire is.

A depresszió a leggyakrabban elõforduló pszichiátriai zavar, a felnõtt lakosság 8-17 %-a él át legalább egy epizódot élete során. A depressziós epizód megismétlõdhet, egyes esetekben krónikus lefolyást mutat.

A depresszió legjellemezõbb tünetei: levert hangulat a nap nagy részében, az érdeklõdés és az örömérzés elvesztése, étvágycsökkenés, alvászavar, meglassult gondolkodás, energiavesztés és fáradtság, bûntudat érzése, lelassult cselekvés és beszéd, koncentrációs zavarok, visszatérõ öngyilkossági gondolatok. Amennyiben ezen tünetek közül legalább négy jelen van legalább két héten keresztül, valószínûsíthetõ a depresszió diagnózisa.

Párban vagy egyedül...

2026. október 19.

Megõrizni a szóló élet elõnyeit, profitálva a szerelmi kapcsolat szenvedélyébõl... Lehetetlen? Nem feltétlenül, ha elhatározzuk, hogy nem lakunk közös fedél alatt a partnerünkkel, és ilyen életforma mellett törekszünk a tartós kapcsolat fenntartására. Egyes párok számára az ilyen, újfajta szerelmi szerzõdés egyre tovább érvényes... Milyen érvek szólnak mellette és ellene?
Külön lakás: a jó választás?

Kik tartoznak a hívek csoportjába? Ezekre a kérdésekre keressük most a választ.

Napjaink szerelmi, párkapcsolati kódexe mind jobban különbözik a szüleink, nagyszüleink követte irányelvektõl. Szeretni egy férfit vagy nõt, aki szerelme minden jelével elhalmoz minket, ma már nem feltétlenül jelenti azt, hogy együtt kellene élni vele. Szerelmi kapcsolatban élni, de külön lakni - miért is ne? Ez az egyelõre még nem jellemzõ gyakorlat a régi kötöttségek, társadalmi elvárások, évszázados tradíciók béklyóját magáról lerázó, új szellemben gondolkodó párok esetében lassan kezd elterjedni.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 18.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.