Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan készíthetünk süteményeket tojás nélkül?

Érdekességek2020. február 17.

Fejtörést okozhat, ha tojásallergia miatt mellőznie kell ezt az alapanyagot a sütések során. Szarka Dorottya, a Budai Allergiaközpont dietetikusának praktikus tanácsai azonban azt bizonyítják, hogy ha a tojást a megfelelő alapanyagokkal helyettesítjük, akár még az eredetinél finomabb, változatosabb desszerteket is készíthetünk.


Fotó: 123rf.comBiztos helye van az összetevők listáján
Alig akad olyan sütemény recept, amiből ez az alapanyag hiányozna. A tojás a sokak által kedvelt teakekszek, muffin és piskóta nélkülözhetetlen összetevője – legalábbis így gondoltuk eddig, de hamarosan látni fogjuk, hogy tojás nélkül sem lehetetlen süteményeket készíteni. A tojás elsősorban kötőanyagként szerepel a receptekben, vagy levegősebbé, lazábbá teszi a tésztát, mint a piskóta esetében. Helyettesíteni is ennek megfelelően tudjuk, attól függően, hogy melyik funkcióját kell kiváltanunk a süteményekben.

Tojás helyettesítése zöldségekkel, gyümölcsökkel és mogyoróvajjal
Süteményekben nagyon jól használható tojáshelyettesítők a különféle zöldségekből, gyümölcsökből készült pépek és a mogyoróvaj. Utóbbit jellegzetes íze miatt megfontolandó, mibe rakjuk, de nagyon különlegessé teszi a süteményeket. Főként ragasztó funkciót lát el, mint a tojássárgája.

A gyümölcs- és zöldségpépek lazítóként vannak jelen pl. egy muffinban, szaftos kevert süteményben vagy teakekszben. Puhává, szaftossá teszik a tésztát! Erre a célra kiválóan megfelel (1 tojás helyettesítésére) pl. 100 gramm főtt pürésített bab, 100 gramm sült pépesített sütőtök vagy 100 gramm főtt pépesített cukkini.
– 50 gramm áztatott, turmixolt datolyával, 50 grammnyi almapürével, 100 grammnyi pépesített banánnal válthatunk ki 1 db tojást. Hogy biztosan tökéletes legyen az eredmény, zöldség-, gyümölcspépek esetén érdemes más tojást helyettesítő anyagot, pl. lenmagot vagy chia magot, esetleg mogyoróvajat is használni.

Tipp! Ha gyümölcspépet használunk, az édesítő mennyiségét is csökkenthetjük a süteményekben. Extra pozitívum még, hogy a pépek használata mellett kevesebb zsiradék (margarin, vaj, olaj, zsír) hozzáadása javasolt a tésztákhoz, hiszen a sok nedves összetevő az állagot is megváltoztatná.


Piskótához szódabikarbóna
Kevert tésztákban, piskótákban, kenyerekben térfogatnövelés céljából nagyon jól működő praktika, ha a tojást a következő összetevőkkel helyettesítjük: 1 teáskanál sütőpor + 1 teáskanál szódabikarbóna + 1 evőkanál almaecet/frissen facsart citromlé (vagy 1/2 evőkanál 10%-os ecet) + 1-2 evőkanál olaj (receptfüggő) = 1 tojás
Fontos! Ha szódabikarbóna szerepel egy receptben: ahhoz, hogy tökéletesen kifejthesse hatását, szükséges a “savas” közeg – ezért használjunk almaecetet, citromlevet vagy háztartási ecetet.

Hogy hogyan is néz ki pontosan a gyakorlatban, Szarka Dorottya saját, jól bevált receptjének leírását követve mi magunk is tesztelhetjük.

Fotó: 123rf.comPiskóta tojás- és tejmentesen

Hozzávalók (24 cm-es rúdhoz): 
100 g teljes kiőrlésű búzaliszt
25 g napraforgóolaj
100 gramm eritrit (vagy ennek megfelelő tetszőleges édesítő)
1 tk sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 ek almaecet vagy frissen facsart citromlé
1 ek útifűmaghéj (ruganyosabb állagot biztosít, de elhagyható)
100 ml víz
1 csipet só

 Kakaós rúdhoz
+ 1 evőkanál zsírszegény kakaópor

Töltelék
50 gramm (cukormentes) lekvár

Elkészítés:
Külön tálban kimérjük, majd összekeverjük a száraz és nedves hozzávalókat.  A nedves elegyet hozzáöntjük a liszthez, addig keverjük, míg egynemű masszát nem kapunk és már nem „habzik”.

A tésztát sütőpapírral bélelt (vagy kiolajozott) tepsibe öntjük, kissé megrázogatjuk, megütögetjük a szélét, majd előmelegített 175°C-os sütőbe toljuk, s 25 perc alatt készre sütjük.

A tojás nélküli piskóta hátránya, hogy könnyebben törik, így ha a sütemény elkészült, gyorsan kell dolgoznunk, ha tekercset szeretnénk készíteni. Borítsuk szilikonlapra vagy sütőpapírra a tésztát, kenjük meg lekvárral, és a lap vagy sütőpapír segítségével tekerjük fel. Érdemes úgy kihűlni hagyni, hogy sütőpapírba tekerjük, így biztosan nem törik meg.

Megjegyzés
Természetesen nem kötelező feltekerni, lapként is meghagyhatjuk, vagy gyümölccsel is megszórhatjuk.

 Jó étvágyat!


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.