Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan lehet helyreállítani a felső légutak ellenálló-képességét betegség után?

Érdekességek2025. május 05.

A mostani influenza szezonban akár hetekig is eltarthat, mire kijövünk a betegségből, abbamarad a köhögés vagy éppen elmúlik a rossz közérzet. De mi a helyzet akkor, ha végre magunk mögött hagytuk a megfázást, mit tehetünk a felső légutak erősítése érdekében? Ilyenkor ugyanis elengedhetetlen a nyálkahártyák ápolása, egészséges állapotának helyreállítása.

Fotó: lifemedia.huA legtöbb vírus és baktérium a felső légutak nyálkahártyáján keresztül támad. Ha éppen túl vagyunk egy légúti fertőzésen, akkor sem nyugodhatunk meg, hiszen a nyálkahártya-immunitásunk még nem állt teljesen helyre, így a kórokozók ilyenkor is veszélyt jelentenek. Ahhoz, hogy egy betegség után az immunrendszerünk újra maximálisan tudjon védekezni, a nyálkahártyának időre van szüksége a regenerációhoz. De mit is tehetünk pontosan? Abban Dr. Szabó Linda a ViroStop szakértője segít nekünk. „Minden fertőzés létrejötte, legyen az vírusos vagy bakteriális, azt jelenti, hogy immunrendszerünk nem működik 100 %-on. Vírusfertőzések esetén a vírusrészecskék bejutnak a saját sejtjeinkbe, kényszerítve őket, hogy elkezdjenek másolatokat készíteni róluk, ezt követően pedig a sejt elpusztul. A fertőzés előrehaladtával ez a folyamat ismétlődik, és a vírus másolatai egyre több sejtet támadnak meg. A bakteriális fertőzés sok esetben más egészségügyi probléma szövődménye, általában elsődleges vírusfertőzésé vagy allergiás rhinitis-é. A baktériumok többnyire az orrmelléküregekben és az orrüregekben található nyálkahártyán telepednek meg. Ez gyulladásos reakciót vált ki, amely megváltoztatja a nyálkahártyák szerkezetét és működését. Emiatt fontos a megfázásos tünetek azonnali kezelése, és az orrváladék alapos eltávolítása. A betegség kezelése attól függ, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzéssel van dolgunk. Speciálisan az adott problémára kiválasztott terápiát be kell tartani, és nem szabad túl korán abbahagyni.”

Nyálkahártya tisztítása és gyulladáscsökkentés

Az orrváladék állagának megváltozása alapján azonnal felismerhetjük, hogy szervezetünk légúti fertőzéssel küzd. A váladék kezdetben a szokásosnál hígabb, majd besűrűsödik. Annak ellenére, hogy egy hét elteltével jelentősen jobban érezhetjük magunkat, lehetséges, hogy továbbra is zavarni fog minket a váladék és a rendszeres köhögés. A légutakat mindenképp megfelelően tisztítani kell egy fertőzés után is, és ebben mi is tudunk segíteni.A megfelelő orrhigiénia felgyorsíthatja és megkönnyítheti a teljes kezelési folyamatot. Választhatunk orröblítést, inhalálást vagy meleg, nedves levegő rendszeres belélegzését, például forró zuhany alatt.


A nyálkahártya megfelelő hidratáltságának helyreállítása

Fontos tudni, hogy csak a megfelelően hidratált nyálkahártya képes hatékonyan védekezni. A téli szezonban fogékonyabbak vagyunk a betegségekre, részben azért, mert hideg, gyakran száraz külső levegőt lélegzünk be, majd hirtelen áttérünk egy teljesen más beltéri környezetbe. Továbbá beltérben sok időt töltünk központi fűtésű helyiségekben, ami szintén vezethet a nyálkahártyák fokozott kiszáradásához. A megfelelő folyadékbevitel fenntartása ebben az időszakban is lényeges.A légúti nyálkahártya hidratálásának másik módja, hogy odafigyelünk a belélegzett levegő megfelelő páratartalmának fenntartására. Főleg iskolákban és háztartásokban érdemes figyelni a helyiségek páratartalmát, és ennek megfelelően beállítani, például párásítók használatával.A nyálkahártya működését orrspray-kkel is megtámogathatjuk, amelyek olyan anyagokat juttatnak a nyálkahártya felszínére, amikkel a felületi nedvességet képesek megtartani. Ilyen például a hialuronsav.

Védekezzünk az újabb fertőzés ellen a gyógyulási időszak alatt

Annak érdekében, hogy elkerüljük a gyógyulási szakasz utáni újrafertőződést és tünetmentesen térjünk vissza a munkába fontos, hogy ne menjünk anélkül nagyobb közösségbe, hogy teljesen fel ne épültünk volna. Annak ellenére, hogy ezeket betartjuk, előfordulhat, hogy mégis legyengülünk, ezért kulcsfontosságú, hogy a lehető legjobban védjük magunkat. Dr. Szabó Linda a ViroStop szakértője elárulta, egy betegségből való kilábalás után a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségre. „Ez magában foglalja az egészséges táplálkozást, amely a hiányzó vitaminok és ásványi anyagok gyors és hatékony pótlására összpontosít. Ugyanez vonatkozik az antioxidánsokra is, hiszen ezek gyorsan kiürülnek a szervezetből a fertőzés során, így elengedhetetlen a megfelelő mennyiség bevitele. Amint felépültünk, és egészségi állapotunk is engedi, javasolt visszatérni a sporthoz és más szabadidős tevékenységekhez is. Bár könnyebb mondani, mint megtenni, de nagyon sokat tud számítani a mozgás a stressz és a belső feszültség csökkentésében is. Ezen kívül a rendszeres kézmosásnak is a higiéniai rutin részének kell lennie. Azokon a helyeken, ahol fokozott fertőzésveszélynek vagyunk kitéve, továbbra is tanácsos maszkot viselnünk és védeni a légutakat közvetlenül is, például ViroStop szájsprayvel, ami egy védőréteget képez a nyálkahártyán. Öt növény kivonatának köszönhetően az oldat semlegesítheti a vírusrészecskéket azáltal, hogy blokkolja kötőhelyeiket. Ez megakadályozza, hogy a vírusok bejussanak a sejtek belsejébe, megfertőzzék azokat, és fertőzést okozzanak a szervezetben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség. 

Magyarországon először végeztek MR-vezérelt katéteres ablációt a Semmelweis Egyetemen

2025. június 03.



Itthon először hajtottak végre szívkatéteres ablációt MR-készülék segítségével a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán. A betegnek pitvari flattern, azaz pitvari lebegés miatt volt szüksége a beavatkozásra. A jobb képalkotást lehetővé tevő és a hagyományos, röntgenes ablációhoz képest sugárzással sem járó eljárást európai szinten is az elsők között végezték el a Semmelweis Egyetemen, a katétereket gyártó cég legújabb térképezési szoftverét pedig a régióban először alkalmazták a műtét során.


„A katéteres abláció fejlődését végigkövethettem pályámon: a ’90-es évek közepén én honosíthattam meg a katéteres ablációt a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán és az egyik leggyakoribb szívritmuszavar, a pitvari lebegés ablációját Magyarországon elsőként alkalmaztuk. Most pedig ugyanitt az országban elsőként végezhettünk el pitvari lebegés ablációját MR-készülék segítségével” – mutatott rá dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a klinika igazgatója.


Mint elmondta, a városmajori klinika Kísérleti Kutató Laboratóriumában számos ablációs vizsgálatot és ablációskatéter-fejlesztést végeztek. Az MR-készülékben végrehajtott beavatkozást több mint öt éve tervezték, mire eljutottak a mostani műtétig.


A katéteres abláció egyik nehézsége, hogy a szívben elektromos jelek és röntgensugár segítségével tájékozódunk. A röntgen alapján azonban nem kapunk visszajelzést a különféle ablációs energiák szívre gyakorolt hatásáról, vagy arról, hogy mekkora a lézió, azaz a célzott károsodás. Ezek megoldására teremt egy új opciót, hogy a mágneses rezonancia vizsgálattal együtt végezzük az ablációs műtéteket, hiszen az MR-ben a szív leképezése szöveti szinten történik, ezzel egyidőben pedig létre tudunk hozni egy anatómiai térképet a szervről, amely segít a tájékozódásban


– magyarázta. Mint dr. Merkely Béla elmondta, a beavatkozás egyelőre bizonyos betegségcsoportok esetén alkalmazható itthon, de ahogy fejlődik a technológia, úgy lesz lehetőség egyre több indikációban használni. A jövőben akár a stroke-kal kapcsolatos katéteres intervenciók is elvégezhetővé válnak MR-ben.