Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan neveljük jól a digitális bennszülöttünket?

Érdekességek2018. április 14.

Fordítsuk előnyünkre az okoseszközök adta lehetőségeket!

 

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján. Szinte természetes, hogy felelős szülőkként félelmet érzünk az internet nyújtotta nyitottság és kontroll nélküliség miatt, de tenni ellene csak úgy tudunk, ha elfogadjuk ezt, és mindenki szempontjából kihozzuk belőle a legjobbat.

Egy friss kutatás szerint hazánkban a 16–37 éves korosztály, az úgynevezett Y és Z generáció, internetezik a legtöbbet. Hetente átlag 22 órát interneteznek, főleg okostelefonon és leginkább zenés, vicces tartalmakat töltenek le a mobiljukra, illetve filmnézéssel ütik el az idejüket az éterben. A felmérés szerint azonban a 20 év alatti fiatal felnőttek és gyermekek azok, akik ezeken kívül használhatják leginkább az internetet olyan dolgokra, amelyek miatt jogos a szülői aggódás. Ha félelmeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kivel kerül kapcsolatba csemeténk az online térben, és mivel tölti ott az idejét, már kora gyermekkorban adjuk meg neki az alapokat ahhoz, hogy okosan tudja használni az internetet, és fordítsa előnyére az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket.

Tartalom

Ha tehát szülőkként attól félünk, hogy gyermekünk túl sokat internetezik, ne azt nézzük, hogy mennyi időt tölt az online térben, hanem hogy mivel foglalatoskodik. Ha színes és gazdag, életkorának megfelelő virtuális tartalmak között böngészik, nincs mitől félnünk, hiszen ez elkerülhetetlen, gyermekünk a digitális világban szocializálódik, személyiségének része az internet.


Marc Prensky amerikai pszichológus így magyarázza a jelenséget: „Míg mi gyermekkorunkban iskola után a játszótéren töltöttük a szabadidőnket a barátainkkal, addig ők – teljesen természetesen – a chaten bandáznak. Míg mi moziba jártunk tinédzserként, ők filmeket töltenek le, és közösen vagy egyedül nézik meg azokat.” Ez a fajta széles érdeklődés is ijesztően hat egyes szülőkre, aggodalomra azonban semmi ok. Az Y, Z és már az alfa generációt érdemes megtanítani fókuszálni, hogy ha egyszerre több helyen is jelen vannak, akkor ezek közül melyik a legfontosabb épp akkor és ott. Kutatások igazolják, hogy nem vagyunk képesek egyszerre több mindenre figyelni ugyanolyan koncentráltsággal. Ha okosan magyarázzuk, hogy mennyi energiát és fáradtságot spórol meg, ha egyszerre egy feladatra koncentrál, és ha mi magunk is példát mutatunk ebben, akkor előbb-utóbb hisznek nekünk a gyerekek.

Bizalom és kommunikáció

Hogy a gyermekünk mennyi időt tölt internetezéssel, viszonylag könnyen leellenőrizhetjük, azt azonban, hogy kikkel kerül kapcsolatba, kivel chatel, kivel köt barátságot, szinte lehetetlen küldetés kontroll alatt tartani. Egy tinédzser sosem fogja megmutatni a számítógépét, hogy megnézzük, mit csinál az éterben. Ez esetben egyetlen út járható: a nyitott kommunikáció, az őszinte beszélgetések, a bizalom kiépítése vagy visszaszerzése.

Netikett

Bár az internetezésnek még nincsenek kőbe vésett szabályai, fontos, hogy mi magunk, szülők tanítsuk meg arra a gyermekeinket a saját normarendszerünk mentén, hogy hogyan viselkedjenek helyesen az online térben, illetve melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartaniuk azért, hogy elkerüljék az online veszélyeket. Elsősorban az első internetezések alkalmával üljünk le melléjük, mutassuk meg, hogy milyen oldalakon érdemes böngészniük, mi az, ami veszélyes, ahol nem érdemes szörfözni. Aztán ahogy ügyesednek, úgy engedjük el a kezüket fokozatosan. A következő lépésben vezessük be őket a hozzászólások világába. Mondjuk el nekik, hogy az internet tele van trollokkal, akik kihasználva a név- és arcnélküliséget, hozzászólásaikban élhetik ki „szadista” hajlamaikat. Ettől nem kell félni, de nem kell beleállni egy-egy ilyen jellegű párbeszédbe.

A jövőről annyit biztosan tudunk, hogy a jelenleginél is fontosabbá válik a digitális tudás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az együttműködési készség: ezek fejlesztéséhez praktikus tippekkel, jól használható módszerekkel is találkozhat, aki felkeresi az okvagyok.hu oldalt.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.