Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan szedjem az antibiotikumot?

Érdekességek2026. április 28.

Hatóanyagot és gyógyszerformát tekintve sokféle antibiotikum létezik, és az antibiotikumterápia során minden esetben az orvos által elmondottakat, a betegtájékoztatóban leírtakat kell követni. Van azonban néhány univerzális szabály, amit mindenkinek be kellene tartani az antibiotikum-kezelés hatásossága érdekében.

Fotó: 9dreamstudio © 123RF.comAz antibiotikumok az orvos által leggyakrabban rendelt gyógyszerek közé tartoznak. A légutakat, a húgyutakat, a bőrt vagy az emésztőrendszert érintő bakteriális fertőzések kezelésében egyaránt alkalmazhatók.

Fáj a torkom, szedjek antibiotikumot?

Az antibiotikum baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgál.

Amennyiben vírus vagy gomba okozza a fertőzést, az antibiotikum hatástalan.

A torokfájásként emlegetett garatgyulladást az esetek túlnyomó többségében vírusok okozzák, így ebben az esetben antibiotikum szedése nem indokolt.

A fölösleges antibiotikum-alkalmazás mellékhatásokat okozhat és hozzájárul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedéséhez. Utóbbi rendkívül súlyos következményekkel járhat, és egy lépéssel közelebb vihet ahhoz az időszakhoz, amikor az antibiotikumok hatástalanná válnak, és a bakteriális fertőzések egyre több esetben lesznek halálos kimenetelűek.

Felelősséggel szabad csak antibiotikumot alkalmazni, ami azt jelenti, hogy szigorúan csak orvosi utasításra szabad szedni!


Étkezés előtt vagy után vegyem be?

Minden egyes antibiotikumnál a betegtájékoztatóban írtak az irányadók. Számos esetben tanácsolt az étkezés közbeni bevétel, mert azzal csökkenthetők a gyógyszerbevétellel járó emésztőrendszeri panaszok (pl. hányás).

Számít azonban, hogy milyen étellel, itallal vesszük be az antibiotikumot! A tetraciklin (az ún. -ciklin hatóanyagok pl. doxiciklin) és a fluorokinolon (az ún. -floxacin hatóanyagok) típusú antibiotikumok tejjel vagy tejtermékekkel való bevétele kerülendő, mivel az rontja a felszívódásukat és csökkenti a hatásukat.

Úgy érzem, meggyógyultam. Muszáj tovább szednem?

Optimális esetben az antibiotikum-kezelés néhány napon belül érezhető javulást idéz elő, vagyis a beteg tünetei enyhülnek, jobban érzi magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek jelen a kórokozó baktériumok a szervezetében, és abbahagyhatja az antibiotikum szedését. Lényeges, hogy a beteg annyi napon keresztül szedje a neki rendelt antibiotikumot, amennyit az orvos a számára előírt, ez lehet 1 nap, 3 nap, 5 nap, 7 nap, de akár hónapokon át is tarthat a kezelés.

Milyen mellékhatásai lehetnek?

Az antibiotikumoknak, mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai.

A tapasztalatok alapján szinte valamennyi antibiotikumnál a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a hasi diszkomfort, a hasmenés és a puffadás. Emellett, hatóanyagtól függően, egyéb mellékhatások is felléphetnek; ezekről a betegtájékoztatókból kaphatunk információt.

Nálam is hasmenést fog okozni az antibiotikum?

Az antibiotikum-kezelés akár minden 3-4. betegnél okozhat hasmenést. Vizsgálatok bizonyítják, hogy van lehetőség az antibiotikum-szedéssel összefüggő hasmenés rizikójának csökkentésére, illetve a már kialakult hasmenés kezelésére.

Ezt a célt szolgálják a probiotikumok.

Ezeknek a szedését érdemes minél korábban, lehetőleg már az antibiotikum-kúra első napján elkezdeni.

A probiotikumok választéka széles: a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok használata nagy múltra tekint vissza, de gyakran alkalmazzák a Saccharomyces boulardii, E. coli, illetve Bacillus clausii tartalmú probiotikumokat is. A legtöbb terméknél a probiotikum és az antibiotikum bevétele között legalább 3 óra időtartamnak el kell telni, hogy minimalizálható legyen az antibiotikum probiotikus baktériumokat is károsító hatása. Kivételt képez a Saccharomyces boulardii tartalmú probiotikum, amely nem jótékony bélbaktériumokat, hanem gombákat tartalmaz.

A gombákat nem károsítják az antibiotikumok; vagyis ezek a probiotikumok akár antibiotikumokkal egyidejűleg is bevehetők.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vigyázzunk a májunkra!

2026. szeptember 13.

A máj életfontosságú szervünk, testünk legnagyobb „vegyi üzeme”.



A máj feladatai szerteágazók: létfontosságú anyagokat állít elő, központi szerepet játszik a szervezet anyagcsere-folyamataiban, a zsírok feldolgozásához szükséges epét termeli, méregtelenítő funkciókat lát el. Érdemes hát nagyon vigyázni rá! Májkárosodás több irányból is kialakulhat, amelyekre oda kell figyelni.

Vírusfertőzés

A májgyulladás (hepatitis) okozója a hepatitis A-, B- és C-vírus. A betegség általában heveny tünetekkel, sárgasággal kezdődik, de előfordul, hogy szinte tünetmentesen zajlik le. Az akut hepatitis rendszerint teljesen meggyógyul, de néha krónikussá válik, és fokozatosan májsejtpusztulást okoz.

Elhízás, cukorbetegség

Az elhízás, a cukorbetegség is károsíthatja a májat. Ilyenkor ugyanis a májsejtekben zsír halmozódik fel, ami a májfunkciók romlásához vezet.

Társállatok tartása az egészséges életmód kulcsa?

2026. szeptember 13.

A ma már népbetegségnek számító elhízás, a mozgásszegény, egészségtelen életmód ránk, emberekre és házi kedvenceinkre is világszerte jellemzõvé vált. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számos feladatra hívja fel a kormányok, gazdasági szereplõk és a civil szféra figyelmét, amely többek között kiemeli az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás fontosságát. 

Mindezek mellett célszerû rávilágítani a társállattartás egészségmegõrzésben és betegségmegelõzésben betöltött szerepére, mind a gazda, mind pedig kedvence vonatkozásában. A rendezvény fõvédnöke: dr. Kökény Mihály népegészségügyi kormánymegbízott.

A halálesetek több mint 50%-át a szív és érrendszeri betegségek okozzák, ami az EU-átlag kétszerese. A felnõtt lakosság 35-40%-a túlsúlyos, 18%-a kövér. A felnõtt lakosság 2/3-a még alkalomszerûen sem sportol.

A probléma világméretû. A fejlett országokban például az elhízásból, a szív és érrendszeri, a daganatos, a cukorbetegségbõl, valamint a mozgásszervi és az emésztõrendszeri betegségekbõl származó halálozás eléri a 70%-ot. Ezeknél a betegségeknél a táplálkozásnak, a fizikai aktivitásnak kiemelt szerepe van.

Erekciós problémák: merjünk beszélni róla!

2026. szeptember 12.

Az erekciós (merevedési) zavarok számos férfi és partnere életét keserítik meg. Félelem a probléma megbeszélésétõl, az esetleges orvosi kezeléstõl, netán a férfiasság elvesztésétõl - mind-mind lelki válságba sodorhatja a férfit. A szakorvosi segítségen kívül a társ szerepe, intelligens reagálása döntõ fontosságú lehet az állandósulni látszó aggodalom eloszlatásában és a kudarcélmény megszüntetésében. 

"Úgy vágyom a feleségemre, mint 20 éves koromban, de amikor tettekre kerül a sor, megszûnik az erekcióm. Már a válás határán állunk". - panaszkodik András, a negyvenes éveinek vége felé járó vállalkozó. Õ, számos férfitársához hasonlóan, nehezen éli meg ezt a problémáját, amely miatt úgy érzi, férfi mivoltában leértékelõdik, és veszélybe sodorja a házasságát is.

Rendszerint anélkül, hogy reklamálnák partnerük teljesítményét, a nõk ilyen esetekben újra és újra felteszik maguknak a kérdést: mennyiben felelõsek a férfi szexuális téren elszenvedett kudarcaiért? Gyakran azon is tépelõdnek, hogy vajon már nem tetszenek-e a társuknak, férjüknek... Van, aki eljut addig a pontig, hogy azt javasolja a férfinak: nézzen más után, de csak azért, hogy megtudja, az erekciós problémákért ki a felelõs. Másoknál az elégedetlenség szinte "kitapintható": sokszor csend ereszkedik a partnerek, házastársak közé, akik nem merik már megérinteni sem egymást, nincs merszük kezdeményezni. És hatalmas teherként nehezedik rájuk a "nincs mit tenni" érzése. Pedig a baj orvoslásának a csendnél és a tétlenségnél nincs nagyobb gátja...