Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan védekezzünk a téli légúti megbetegedések ellen?

Érdekességek2025. december 21.

Fotó: gpointstudio © www.freepik.comKépzeljük el, hogy Magyarország második legnagyobb városának minden lakója – férfi, nő, gyerek és idős ember – egyszerre fordul orvoshoz légúti fertőzés tüneteivel. A disztópikus gondolatkísérlet nem is olyan valóságtól elrugaszkodott, mint amilyennek elsőre hangzik. 2024 decemberében ugyanis egyetlen hét alatt 234 700 magyar kereste fel orvosát akut légúti fertőzéssel, ami több, mint Debrecen teljes népessége. Az egészségügyi szakemberek szerint a tendencia idén is hasonlóan alakulhat, a Budai Egészségközpont ezért hasznos tanácsokat ad a megelőzéshez.

Tavaly december 16. és 22. között 30 000-en mentek orvoshoz influenzaszerű és 234 700-an akut légúti fertőzés tüneteivel[1]. Az utóbbi szám meghaladja második legnagyobb városunk, Debrecen teljes lakosságát[2]. Ez az időszak azonban még korántsem jelentette a járvány tetőpontját, ami 2025 január végén érte el csúcsát, ekkor 322 600 beteg fordult orvosi segítségért. Az influenza esetén szinte mindig számítani kell egy második, akár harmadik hullámra is. Ez azért következhet be, mert miközben az egyik vírustörzs (például az influenza A) visszahúzódik, egy másik típus (az influenza B) átveszi a vezető szerepet. „A helyzetet tovább árnyalja, hogy a COVID-19 és mellette számos más légúti kórokozó – köztük például az RSV vagy a rhinovírusok – továbbra is jelen van, párhuzamosan támadva a szervezetünket. Télen pedig a tüdőnk különösen sérülékeny, mivel a hideg, száraz levegő kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, amely az első védvonalunk a vírusokkal szemben” – figyelmeztet dr. Jelenik Zsuzsanna, a Budai Egészségközpont infektológusa.


Háromszintű védelem a tüdőnek

Első védvonal: a légzőszervek megerősítése

A napsütéses órák száma télen drámaian csökken, miközben a szervezetünknek épp ekkor van a legnagyobb szüksége a D-vitaminra, amely nemcsak csontjaink, hanem immunrendszerünk működéséhez is elengedhetetlen. Kutatások azt mutatják, hogy a megfelelő D-vitamin-szint javíthatja a tüdőfunkciót és csökkentheti a légúti fertőzések esélyét. A szakértők ezért felnőtteknek napi 2000-4000 NE (nemzetközi egység) D-vitamin-pótlást javasolnak a téli hónapokban.

Második védvonal: az immunrendszer általános támogatása

Zsúfolt közösségi terekben – tömegközlekedési járműveken, bevásárlóközpontokban, rendezvényeken – a maszk viselése továbbra is hatékony védekezés. A rendszeres szellőztetés otthon és a munkahelyen is segít csökkenteni a víruskoncentrációt a levegőben. És bár közhelynek tűnhet: az alapos kézmosás, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres mozgás és a megfelelő alvás még mindig a legerősebb pajzsunk a kórokozókkal szemben.

Harmadik védvonal: gyors cselekvés és védőoltások

„Soha nem késő mérlegelni a védőoltásokat. Az influenzaszezon jellemzően március végéig, április elejéig tart, a COVID általában enyhébb tüneteket okozó új variánsai pedig egy éven belül többször is visszatérhetnek, így még év végén vagy jövő év elején is van értelme beoltatni magunkat, ha eddig elhalasztottuk. A 2025/26 évi szezonális influenza elleni oltóanyag 3 komponensű, gyermekek számára orrcsepp formájában is elérhető” – hangsúlyozza a Budai Egészségközpont szakértője.

Krónikus betegek: a legveszélyeztetettebb csoport

A cukorbetegek, szív- és érrendszeri problémákkal élők, asztmások, tüdőbetegek és az immunhiányos állapotban lévők számára egy látszólag egyszerű influenza akár életveszélyes szövődményekkel is járhat. „A krónikus betegségben szenvedőknek kiemelten oda kell figyelniük a megelőzésre. Nekik, és a közvetlen környezetükben élőknek különösen ajánlott az oltás. A magas kockázattal élőknek a bakteriális szövődmény csökkentésére tüdőgyulladás elleni immunizálás is javasolt. A két oltás egyidőben is beadható” – emeli ki dr. Jelenik Zsuzsanna.


[1] NEMZETI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS GYÓGYSZERÉSZETI KÖZPONT: Tájékoztató a légúti figyelőszolgálat adatairól, Magyarország 2024. 51. hét
[2] https://www.ksh.hu/stadat_files/fol/hu/fol0014.html


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.