Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hosszú távú következményekkel járhat, ha rosszul mosunk fogat

Érdekességek2024. április 25.

Már kisgyermekkorban megtanultuk, milyen fontos a napi kétszeri fogmosás. Van, aki azóta kínosan ügyel a szájhigiéniára, de van, aki a régi intelmek ellenére néha bizony elfelejti az esti fogmosást. Bármelyik csoportba is tartozzunk, az Euronics friss kutatása és a cég által felkért szakértő, Dr. Bérczy Kinga fogorvos gondolatai egészen biztosan új megvilágításba helyezik az egyik legfontosabb napi szokásunkat.

Nem biztos, hogy jól használjuk a fogkefénket

A fogmosás célja, hogy megelőzzük a foglepedékben lévő baktériumok által okozott betegségeket. Erre nincs hatékonyabb mód, mint a lepedék mechanikai úton történő eltávolítása, azaz a fogmosás. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezt milyen technikával, milyen gyakorisággal és milyen hosszan hajtjuk végre.

„Naponta legalább két alkalommal, 2 percig és megfelelő mozdulatokkal szükséges a fogakat megtisztítani. Ha ezek közül bármelyik elmarad, az gyorsan ínygyulladást és fogszuvasodást okozhat. Ha ezek kezelése nem történik meg időben, további súlyosabb gyulladások is kialakulhatnak. Ez idővel nem csak fogvesztéshez vezethet, de az általános egészségre is rossz hatással van. A fogágybetegség összefüggésben állhat a cukorbetegséggel, a szív-érrendszeri betegségekkel és a koraszüléssel is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bérczy Kinga.

Már a fogkefeválasztás sem mindegy

A szájhigiénia legfontosabb eszköze tehát a fogkefe, amelyből választhatunk kézi (hagyományos) vagy elektromos verziót. „A manuális fogkefék helyes és hatékony használatát külön meg kell tanulni. Ha nem jól használjuk a kézi fogkefét, a lepedék közel fele visszamaradhat a fogakon – árulta el Dr. Bérczy Kinga. – Az elektromos fogkefék használatát sokkal könnyebb elsajátítani, bizonyítottan biztonságosak és hatékonyabbak a lepedék eltávolításban, mint a kézi fogkefék. Ráadásul ma már számos kiegészítő funkcióval is rendelkeznek, amelyek tovább növelik a fogmosás biztonságosságát és a hatékonyságát. Ilyen például a nyomáskontroll, a pozíció érzékelő, vagy a fogmosás hatékonyságát mérő mobilapplikáció.”

Az Euronics, a saját vásárlói körében készített kutatásából ezzel szemben az látszik, hogy az elektromos fogkefék előnyei ellenére a legtöbben továbbra is manuális fogkefét, és ezeknek is inkább a puha vagy közepes erősségű változatát használják. A válaszadók mindössze nagyjából ötöde használ elektromos fogkefét, mivel azok előnyeinek ismerete még kevésbé elterjedt nálunk.

Mágneses vagy szónikus technológia?

Az elektromos fogkefék kínálatában könnyű elveszni, hiszen ma már számos megoldás között válogathatunk. Két fontosabb technológiát – mágneses és szónikus – érdemes megjegyeznünk. A mágneses technológia (iO) esetében a fogkefefej kicsi és kerek, szálai többféle mozgást kombinálva (oszcilláció-rotáció-mikrovibráció) távolítják el a lepedéket. Hatékony, ugyanakkor kíméletes és biztonságos a fogak, illetve és fogíny szempontjából. Az ilyen technológiával történt fogmosás után hasonlóan tisztának érezzük fogainkat, mint egy professzionális szájhigiénés kezelést követően.

A szónikus fogkefék szálai működés közben ide-oda mozognak, egyik oldalról a másikra, hasonlóan, mint amikor a manuális fogkefével sepregető mozgást végzünk. Hátrányuk, hogy fejük jellemzően ovális formájú, így egyes helyek nehezebben érhetőek el vele, nehezebb a lepedékeltávolítás. Szakirodalmi adatok alapján hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a manuális fogkefék, ugyanakkor más elektromos fogkefékkel összehasonlítva, mint például a mágneses technológiájú (iO) fogkefék már nem ilyen egyértelmű a válasz.


Az Euronics tapasztalatai szerint az elektromos fogkefék évek óta népszerűek, és a vásárlók elsősorban a 20-25 000 forint körül elérhető modelleket keresik, mivel nem feltétlenül vannak tisztában a magasabb kategóriájú fogkefék nyújtotta előnyökkel.  Egyaránt jól fogynak a kerek fogkefefejjel rendelkező és a szónikus verziók is, de a prémium kategóriás – például mesterséges intelligenciával felszerelt, mágneses meghajtású vagy hosszú üzemidejű – termékek iránt is van kereslet. Utóbbiakat inkább a nagyobb akciók alkalmával szerzik be a vásárlók. A mesterséges intelligencia révén vezérelt pozíció érzékelő elősegíti, hogy a fog minden felszínét alaposan megtisztítsuk, elkerülendő a lepedékfelhalmozódást egy adott területen, amely a későbbiekben fogínygyulladáshoz vagy akár a fog elvesztéséhez is vezethet.

A kutatás válaszadói arra a kérdésre, hogy milyen szájhigiéniai terméket próbálnának ki, amit eddig nem használtak, legnagyobb arányban a szónikus fogkefét jelölték meg (45%). Ez követik kerek fogkefefejjel rendelkező elektromos fogkefék (30%) és a szájzuhany (28%).

Milyen gyakran cseréljük a fogkefénket?

Az Euronics kutatásának eredményei szerint a legtöbben – a kitöltők harmada – kéthavonta cserélik fogkeféjüket vagy fogkeféjük fejét, a válaszadók ötöde pedig saját bevallása szerint háromhavonta teszi ezt meg. Kevesen vannak, akik több mint háromhavonta cserélnek fogkefét, vagy csak akkor váltanak, amikor már túlhasználtnak látják a sörtéket.

Dr. Bérczy Kinga szerint sokan nem fordítanak kellő figyelmet a fogkefe vagy a fogkefefej rendszeres cseréjére. „Átlagos használat mellett, azaz naponta kétszeri 2 perces fogmosás esetén legalább háromhavonta szükséges a csere. Ha ezt elmulasztjuk nem lesz kellően hatékony az eszközünk, a fogmosás hatékonysága csökken.”

Fogselyem vagy szájvíz?

Az Euronics kérdőív kitöltőinek mindössze 16%-a az, aki minden nap használ fogselymet, többségük (53%) egyáltalán nem tisztítja a fogközeit. Ez elsősorban azért van így, mert nem érzik szükségét, vagy túl macerásnak és időigényesnek tartják a folyamatot. A válaszadók egytizedének pedig van ugyan otthon fogselyme, de mindig elfelejti használni. Pedig a szakértő szerint a fogselyem használata mindenkinek ajánlott, sőt szükséges. „A fogközöket nem tudjuk elérni sem a hagyományos, sem az elektromos fogkefével, ezért azok tisztítását fogselyemmel vagy speciális eszközökkel – például fogköztisztító kefével – lehet elvégezni.”

Ezzel szemben a szájvizek használata egy kiegészítő lehetőség a szájápolásban. „Sajnos sokakban él az a tévhit, hogy egy-egy alkalommal a szájvízzel való öblögetés kiváltja a fogmosást – ez azonban nem igaz, a foglepedéket ugyanis csak mechanikus úton lehet eltávolítani” – tette hozzá Dr. Bérczy Kinga. Az Euronics kérdőívének válaszadói ugyanakkor előnyben részesítik a szájvizeket a fogselyemhez képest – 45%-uk alkalmanként, 27%-uk pedig minden nap használja.

Számít, hogy milyen fogkrémet használunk

Számos vélemény kering a fluoridos fogkrémekről, és Dr. Bérczy Kinga szerint használatuk gyakori téma a fogorvosi rendelőkben is. Ha azt gondolnánk, nem számít, milyen fogkrémet használunk, tévedünk: „a fluorid tartalmú fogkrémek szakirodalmi adatok alapján bizonyítottan hatékonyak a fogszuvasodás megelőzésében” – mondta el.

Az Euronics vásárlóinak körében a legnépszerűbbek a fogfehérítő fogkrémek, amelyeket a fogínygyulladás elleni típusok és az egyszerű fluoridos fogkrémek követik a listán. Amikor fogkrémet választunk, a kutatás eredményei szerint nem az ár a legfontosabb szempont – nem feltétlenül a legolcsóbb ismerős márkájú terméket veszik le a polcról a vásárlók.

Vörösbor, kávé, tea, rossz lehelet

Közismert, hogy egyes tényezők hozzájárulnak a fogak elszíneződéséhez. Ezekből a potenciálisan elszíneződését okozó termékekből – például kávé, tea, vörösbor – a kérdőív válaszadóinak 62%-a naponta fogyaszt valamit. Dr. Bérczy Kinga szerint a rossz szájhigiéné, a dohányzás, vagy egyéb rossz szokások, mint például a rendszeres alkoholfogyasztás együtt tovább növelik a súlyos szájüregi problémák előfordulásának esélyét.

Dr. Bérczy Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy szájhigiéniával kapcsolatos személyes tanácsadásért érdemes szakemberhez fordulni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...