Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

HPV-oltás: az egyetlen esély, hogy a méhnyakrák ne követeljen emberéletet

Érdekességek2024. augusztus 20.

A HPV-fertőzés a leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség, amelyen az emberek 50-80 százaléka átesik sokszor anélkül, hogy tudatában lenne a fertőzésnek. A vírus hosszú távú jelenléte akár rosszindulatú daganatok kialakulásához is vezethet, amelyeknek azonban nagy része megelőzhető védőoltással – ezt szolgálja a kamaszkorban az iskolai programban ajánlott oltás – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ csecsemő és gyermekgyógyász, infektológus, védőoltási szaktanácsadója.

Fotó: 123rf.comA méhnyakrák csak az egyik súlyos szövődmény

A HPV (humán papillomavírus) mozaikszó alatt valójában egy nagy víruscsaládot értünk, ami számtalan megbetegedésért felelős. A fertőzés terjedése elsősorban szexuális úton, közvetlen bőr-bőr, bőr-nyálkahártya kontaktus révén történik, és az anyától a csecsemőre is átadható szülés közben – mondja Prof. Dr. Mészner Zsófia.

Hozzáteszi: sokszor nem is szerzünk róla tudomást, mivel immunrendszerünk megbirkózik vele, és tünetmentesen, spontán elmúlik. A huzamosabb ideig fennálló HPV-fertőzés azonban hámelváltozásokhoz vezethet, amelyekből rosszindulatú daganatok, így például méhnyakrák is kialakulhat. Ezek alapján beszélhetünk alacsony és magas kockázatú HPV-típusokról. 

„Az alacsony kockázatú HPV-törzsek jóindulatú, bár igen nehezen kezelhető és rendkívül kellemetlen szemölcsöket okozhatnak a bőrön és a nyálkahártyán (külső nemi szerveken, a végbélnyíláson, illetve a szájban és torokban). A magas kockázatú, rákkeltő HPV-törzsek valamelyikével történő megfertőződés esetén méhnyak-, szeméremtest, hüvely-, pénisz- és végbélrák, valamint a fej-nyak daganatos megbetegedése is kialakulhat. A rákos megbetegedések körülbelül 5 százalékát a HPV okozza világszerte, köztük hazánkban 4-500 nő életét követeli a méhnyakrák”.

A HPV okozta elváltozások és betegségek kezelésével több szakterület (nőgyógyász, urológus, bőrgyógyász, sebész) foglalkozik, ugyanakkor a vírus ellen nem létezik specifikus gyógymód. A fertőzés korai felismerésében és a későbbi szövődmények megelőzésében rendkívül fontosak a szűrővizsgálatok, a megelőzés egyik leghatékonyabb módja pedig a HPV elleni védőoltások alkalmazása. 

Védőoltással a HPV ellen

A leggyakoribb humán papilloma vírus (HPV) által okozott megbetegedések megelőzésére történetileg háromféle készítmény, két-, négy-, illetve kilenc komponensű oltóanyag létezik. Ezek közül jelenleg már a 9 komponensűt használjuk, mely a HPV kilenc szerotípusa ellen nyújt védelmet – magyarázza Prof. Dr. Mészner Zsófia, ám a fennálló fertőzés, rákmegelőző állapot, illetve a már kialakult megbetegedés gyógyítására nem alkalmasak. A készítmény a szerotípusok tisztított fehérjéit tartalmazza (tehát élő vírust nem tartalmaz), és védelmet ad a méhnyakrákot leggyakrabban okozó szerotípusok ellen. 

A méhnyakrák esetek mintegy 70 százalékát a HPV16 és a HPV18 szerotípusok okozzák, ezek ellen védett az első oltóanyag, majd ez egészült ki a későbbiekben két, illetve további öt szerocsoporttal:

-A 2 komponensű (bivalens) oltás: a HPV 16, 18 

-A 4 komponensű (quadrivalens) oltás: HPV 6, 11, 16, 18 

-A 9 komponensű (nonavalens oltás): HPV 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58


Fotó: 123.rf.com

A HPV elleni oltás fiúknál és lányoknál egyaránt beadható már 9 éves kortól, 2, illetve 3 adagos oltási séma alapján. A nemzetközi ajánlások szerint a vakcina beadását érdemes a szexuális élet megkezdése előtt, a fiatal tinédzserkorra időzíteni, hogy populációs szempontból a leghatékonyabb védelemben részesülhessen a gyermek. Amennyiben a szülők igénylik, a 12. életévüket betöltött (7. osztályos) fiú- és leánygyermekek térítésmentesen vehetik fel az oltást iskolai kampányoltás keretei között, ami nem kötelező. Az iskolai kampányoltások során jelenleg már a 9 komponensű HPV elleni védőoltást kapják meg a gyermekek.

Természetesen a HPV-fertőzés elleni oltási sor 9 éves kortól bármilyen életkorban megkapható, az oltóanyag patikai forgalomban van. Annak is érdemes védőoltást kérnie, aki már igazoltan átesett bármelyik HPV-szerotípus okozta fertőzésen. 

„Szeretném hangsúlyozni, hogy tévhit, hogy a HPV kizárólag a lányokat, nőket érintő megbetegedés lenne. Ma már tudjuk, hogy a fiúknak, férfiaknak is nagyon komoly szerepük van a fertőzés továbbadásában, hiszen a betegség évekig lappanghat a vírust hordozó szervezetében, aki tudtán kívül fertőzi meg partnereit. A legújabb statisztikák szerint minden öt férfiból egy szervezetében megtalálható egy vagy több magas kockázatú HPV-törzs. Emellett a férfiak esetében is számtalan ráktípus (pl. péniszrák, végbélrák, fej-nyak daganatai) vezethető vissza a HPV-fertőzésre”.

Mint Mészner professzor asszony mondja, oltási reakcióként elsősorban az injekció helyén keletkező fájdalomra, duzzanatra, bőrpírra számíthatunk, továbbá kialakulhat fejfájás, szédülés, láz és emésztőrendszeri tünetek (hányinger, hasmenés, émelygés). Ezek a kellemetlen tünetek átmenetiek, rövid időn belül elmúlnak, a WHO rendszeres elemzései pedig egyértelműen igazolják a vakcinák biztonságosságát.

„Mivel a már kialakult HPV-fertőzés nem gyógyítható, ezért a megelőzés és a szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak. A biztonságos és hatékony HPV elleni védőoltással nemcsak a fertőzés, de a szemölcsök, illetve a rosszindulatú daganatok későbbi kialakulása is megelőzhető. Magas átoltottsággal néhány évtizeden belül elérhetjük, hogy a méhnyakrák többé ne követeljen emberéletet” – hívja fel a figyelmet Prof. Dr. Mészner Zsófia, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.