Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Idősödés? Na nem!

Érdekességek2024. január 17.

Nem az éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket. Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk.

Fotó: gettyimages.comAmit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei. Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészségtőkénkre már a gyermekkortól kezdve, azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és ezt folytatni egész életünkben. De soha nem késő változtatni az életvitelünkön – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat az életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.

Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is

Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Emellett amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, és ez számos baj forrása lehet, többek közt siettetheti az idősödést.

A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek a további kulcsok ahhoz, hogy minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?

Az életöröm megőrzése

Ne hagyjuk, hogy negatív gondola taink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, emellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.

Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás

Órákig ülünk egy helyben, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, a munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket lassan előrehajolva a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot.


Fotó: gettyimages.com

 

Szabaduljunk meg a nyomasztó gondolatoktól

Amikor fáradtan érkezünk haza egy zsúfolt nap után, helyezzük kényelembe magunkat, kapcsoljuk ki a telefont, laptopot. Hallgassunk lágy zenét, és hagyjuk távolodni magunktól negatív gondolatainkat. Rendszeresen szenteljünk elegendő időt a teljes ellazulásra. mozogjunk kedvünk szerint

Találjunk olyan mozgásformát, fizikai aktivitást, amely ízlésünk és kedvünk szerint való. Elegendő 30-40 percnyi testmozgás (pl. gyaloglás) naponta, amit viszont rendszeresen kell végeznünk. Mindamellett túlzásba se vigyük a sportolást, egyéb testmozgást, mert káros lehet, pl. az ízületeinkre nézve, vagy tartós fáradtságot okozhat.

A levegőváltozás életkedvet ad

A környezetváltozás/levegőváltozás többek közt azért fontos, mert megszakítjuk vele a sokszor deprimáló, napi rutint. Egy hétvégi kirándulás vidékre, a hegyekbe, a vízpartra vagy akár csak a közeli zöldbe életkedvet ad, új távlatokat nyit, és lehetővé teszi, hogy gondolatainkat eltereljük a mindennapok monotonitásáról. A levegőváltozás minden értelemben jót tesz, hiszen kiszellőztethetjük vele a fejünket!

Ügyeljünk a megfelelő alvásmennyiségre

Az alvás szükséges és elegendő mennyisége egyénenként változik. De alapvetően fontos testünk szavára hallgatni ahhoz, hogy jól kipihenjük magunkat, és regenerálódni tudjunk testben és lélekben egyaránt. Nem utolsósorban bőrünk megújulását, ráncaink kisimulását is eredményezheti, ha személyre szabottan választjuk meg a kellő mennyiségű alvásidőt.

„Ami a szívemen, az a számon”

Sokszor magunkba fojtjuk gyötrődé sein ket, tépelődésein ket vagy negatív, de akár pozitív érzéseinket. Ne ingadozzunk, és mondjuk ki ezeket, hogy szabadabbnak érezzük magunkat, ami egyúttal a fiatalosság megmaradásának egyik elősegítője is. Merjük kimondani bárkinek, ami feszültségben tart minket. Különösen fontos megosztani valakivel azt, ami régóta nyomja a szívünket. Ennek elrejtése negatív hullámokat generál bennünk, ami megbontja a biológiai egyensúlyt a szervezetünkben.

Fotó: 123rf.com

Tanuljunk meg meditálni

Szenteljünk rendszeresen időt a meditálásra (illetve tanuljuk meg, ha eddig nem voltunk képesek rá), hogy ki tudjunk szakadni a hétköznapokból. Ez egyik jó eszköze lehet a feltöltődésnek és az alapokhoz (pl. tanulási és egyéb alapképességeinkhez) való viszszatérésnek. Akár kétszer tíz perc is elegendő naponta arra, hogy befogadjunk gondolatokat anélkül, hogy hosszasan időznénk náluk. Kezdjük mindig lassú, mély légzéssel, amitől kitisztul a fejünk.

Egész életünkben műveljük magunkat

Az idő múlásával egyre többet kell dolgoztatnunk az idegrendszerünk építőköveit, az idegsejteket (neuronokat). A folyamatos „agytorna” kiváló módja a szellemi hanyatlás késleltetésének. De hatékony ellenszere az idegek károsodásával és az agyi funkciók csökkenésével járó, neurodegeneratív betegségek megelőzésének is.

Mint minden szerv, az agy is öregszik, ezért kell frissen tartani a memóriánkat és megőrizni normális szellemi funkcióinkat pl. az egy életen át tartó tanulás, művelődés segítségével.

A szívünk is legyen fiatal!

A szerelemnek vagy a szexualitásnak nincs korhatára. Egyik fontos befolyásoló ténye zője a jó közérzet és a megfelelő fizikai aktivitás, a fiatalosság fenntartásának. Ami számít, az nem a teljesítmény, hanem hogy hoszszú időn át megmaradjon az érzékiség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógynövények várandósoknak és szoptató anyáknak

2026. szeptember 21.

Különösen a várandósság elsõ szakaszában gyakran jelentkezõ hányinger enyhítésére és megszüntetésére fogyasztható a borsmenta leveleibõl (Menthae piperitae folium) készült tea (hidegen) és a gyömbér (Zingiberis rhizoma). Ez utóbbi önmagában vagy más gyógynövényekkel együtt például filteres tea formájában is beszerezhetõ. Mellettük a borsmenta- vagy a fodormenta-illóolaj párologtatása és belélegzése is kedvezõ lehet. 

A várandósság elsõ harmadában szintén sokszor jelentkezõ fejfájás esetén ajánlatos akupresszúrával és bedörzsölõszernek (70%-os alkoholban oldva, 10%-os koncentrációban) elkészített illóolajok (pl. eukaliptuszolaj: Aetheroleum eucalypti, borsmentaolaj: A. menthae piperitae vagy mindkettõ), illetve az említett illóolajokat tartalmazó hûsítõ, fájdalomcsillapító hatású balzsamok használatával próbálkozni.

A várandósság idején fellépõ nyugtalanság, szorongás és alvászavarok enyhítésére citromfûlevélbõl (Melissae folium), sárkányfõfûbõl (Dracocephali herba), macskagyökérbõl (Valerianae rhizoma et radix), orbáncfûbõl (Hyperici herba), golgotavirágból (Passiflorae herba) és galagonyalevélbõl, virágból vagy termésbõl (Crataegi folium, flos, fructus) készült gyógyteák vagy az e növényi részeket tartalmazó készítmények ajánlhatók. A szorongások oldásában egyes illóolajoknak (pl. levendula, narancsvirág, ilang-ilang) szintén fontos szerepük lehet, melyeket aromalámpából elpárologtatva és belélegezve, illetve aromafürdõ vagy gyengéd masszázs formájában használhatunk.

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.