Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így tanítsuk meg a kicsiket ollóval bánni

Érdekességek2018. április 20.

Noha már a 3-4 évesek is elboldogulnak egy ollóval, ám ez nagy erőpróba lehet egy kisember számára. A biztos ollóhasználathoz szükséges készségek igazán 6 éves korra alakulnak ki, ehhez azonban szükséges a finommotoros képességek fejlesztése. A következőkben ehhez adunk hasznos tippeket Licsár Szilvia pedagógus segítségével.

Pixabay

Erősítsük a kézizmokat!

Ahhoz, hogy az ollót a kezünkben tartsuk és vágni tudjunk, a kéz- és az ujjizmainkat igazi erőpróbának vetjük alá. Érdemes ezért néhány feladat gyakorlásával erősíteni ezeket az izmokat, hogy az olló használata se jelentsen majd gondot.


Szükségünk lesz egy jó ollóra

Ollókat különböző méretben vásárolhatunk, mindig válasszunk a gyermek életkorának megfelelőt, amely pontosan illeszkedik a kezébe. A mozdulatok begyakorlásához jobb, ha az olló vége tompa, így elkerülhetjük a baleseteket. Az éle azonban mindenképp legyen a vágáshoz megfelelő, egy életlen olló vágás helyett csak tépi, szaggatja a papírt, így hiába a gyakorlás, a sikerélmény elmarad. Az olló választásánál az is lényeges szempont, hogy jobb-, vagy balkezes gyermek fogja-e használni. A speciális igényű gyerekeknek – ha a kézizomzata gyenge, vagy koordinációs probléma áll fenn – megint más típusú olló lesz megfelelő.

Két szabály, amit meg kell tanítanunk!

Mikor ollót adunk a gyerek kezébe, nagyon fontos, hogy megtanítsuk az eszköz biztonságos használatára. Az első és legfontosabb, hogy a gyerekek tudják, hogy az olló kizárólag vágásra való! Az olló nem megfelelő használatával könnyen balesetet okozhatnak maguknak vagy másnak, de ha erre nem figyelünk oda, a gyerek akár a mellette ülő hajába, pólójába is belevághat. Egyértelműen le kell tehát szögezni, hogy az olló nem játék.

A másik lényeges dolog, hogy az ollóval tilos a gyerekeknek közlekedni! Az ollót az asztalon tartjuk, át lehet adni a társunknak, de nem sétálunk a szobában vele. Ha mégis muszáj, akkor tanítsuk meg arra, hogy zárt állapotban, a hegyével lefelé tartva vigye magával.

A helyes fogás elsajátítása

Az olló használata felnőttként teljesen természetesnek tűnik, egy gyermeknek azonban meg kell tanulnia, hogy hová teszi az ujjait, merre dönti a csuklóját és hogyan mozgassa az ollót annak érdekében, hogy a vágás sikerüljön. A mozdulatok elsajátítását segíthetjük, ha leülünk vele gyakorolni. Ilyenkor inkább mellé üljünk és ne vele szemben, hogy a mozdulatainkat könnyebben lemásolja. Vágás közben hangosan mondjuk, hogy mit csinálunk, az is segíthet, ha képi elemekkel színesítjük a mondandónkat – a nyíló-záródó olló lehet például egy krokodil szája.

Gyakorlással az egyszerűbbtől a bonyolultabb mintákig

Ha a gyermek már biztosan használja az ollót, akkor hagyjunk neki időt a gyakorlásra. Először színes papírlapokat vágjon kisebb darabokra. A színes darabokból aztán remek mozaikképeket varázsolhat. Vághat csíkokat is a lapokból, ezekből karkötőt, vagy nyakláncot készíthet. Ha ezeket a mozdulatokat már begyakorolta, akkor jöhetnek a bonyolultabb minták, mint a kör vagy a négyzet kivágása. A fokozatos nehezítésnek köszönhetően a sikerélmény sem marad el, és a sok gyakorlás által idővel az egyre nehezedő alakzatokat is magabiztosan fogja körbevágni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.