Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így vigyázzunk a vesénkre

Érdekességek2017. április 19.

Az egészségtelen életmód az egész szervezetünket, így a veséinket is leterheli. Az elhízás, a dohányzás, a mozgás hiánya közvetve vagy közvetlenül is hozzájárulhat a vesebetegség kialakulásához, amely minden tizedik embert érint Magyarországon. A Vese Világnap megrendezésére 2017. március 9-én, immár tizenkettedik alkalommal került sor. A 6 kontinens több mint 100 országában – köztük Magyarországon is – megtartott világnap ez évi témája a vesebetegség és az elhízás, jelmondata pedig: „Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”.

A magyarok jelentős súlytöbbletének és kirívóan rossz egészségi állapotának alapvető oka a kevés mozgás és az egészségtelen táplálkozás. Hazánkban három felnőttből kettő túlsúlyos vagy elhízott. Az elmúlt 20 évben megháromszorozódott az elhízott gyermekek száma, így ma már minden harmadik gyerek küzd súlytöbblettel.
A szakemberek kiemeltem fontosnak tartják a sportra és egészséges életmódra nevelést már gyermekkorban, hiszem az elhízás az egyik legjelentősebb kockázati tényezője a vesebetegség kialakulásának.

A vesebetegség rizikófaktorai

Az elhízás közvetve és közvetlenül is krónikus vesebetegséghez vezethet. Drasztikusan növeli a kettes típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, amelyek a krónikus vesebetegség fő rizikófaktorai. Emellett közvetlen vesekárosodást is okozhat.

Azoknál az embereknél, akik túlsúlyosak vagy elhízottak, 2-7-szer nagyobb a végstádiumú vesebetegség kialakulásának az esélye, mint a normál testsúlyúaknál.


Minden 10. magyart érinti

Hazánkban minden tizedik ember érintett valamilyen vesebetegségben, a felnőtt nephrológiai szakrendeléseken évente ellátott több mint 100 ezer vesebeteg közül 6500 már végstádiumú veseelégtelenségben szenved, rendszeres dialízis kezelésre szorul. Az idült vesebetegségben jelentősen felgyorsul az érelmeszesedés, ezért a betegek többsége szív-érrendszeri betegségek miatt meghal, mielőtt még vesepótló kezelésre szükség lenne. 

Az elhízás, így a krónikus vesebetegség is nagyrészt megelőzhető egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és a rendszeres sportolással. Ennek jegyében idén is a prevenciót hangsúlyozó programokkal rendezik meg a vese világnapját, melyet magyar kezdeményezésre minden év márciusának második csütörtökén tartanak.

„Egészséges életmóddal az egészséges vesékért!”

A vesebetegség kialakulásának kockázata az egészséges életmóddal csökkenthető. Nemcsak a vese, hanem a szív és a keringési rendszer károsodása, valamint egyes daganatok veszélye is csökken, ha odafigyelünk a táplálkozásra, mozgásra, pihenésre.

Néhány tipp a B. Braun Dialízisközponttól az egészséges életmód fenntartásához:

  • Táplálkozás: Válasszon tápanyagokban és energiában gazdag ételeket. A szénhidrát nagyobbik részét gyümölcsök és egyéb alacsony vagy közepes glikémiás indexű tápanyagok (például zabkorpa) fogyasztásából fedezze. Csoki vagy chips helyett egyen inkább friss vagy cukrozatlan aszalt gyümölcsöt, dióféléket vagy mandulát.
  • Mozgás: Napi 30 perc mozgással - legyen akár séta, jóga, vagy kerékpározás - már sokat tehet egészsége megőrzéséért.
  • Pihenés: 6-10 óra pihentető alvásra mindenkinek szüksége van.
  • Légzés: Naponta 2-3-szor szakítson időt arra, hogy 1-2 percig igazán mély lélegzetet vegyen, akkor tapasztalni foga, hogy ez nemcsak felfrissít, hanem a feszültséget is csökkenti.
  • Szűrővizsgálat: Évente legalább egyszer végeztesse el az alap szűrővizsgálatokat, mint például a vérvétel (EGFR szintméréssel), a tüdőszűrés, a rákszűrés, az anyajegy vizsgálat stb.

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.