Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Influenzák és felső légúti megbetegedések

Érdekességek2025. február 27.

Influenzák és felső légúti megbetegedések - Influenza - Fotó: rawpixel © 123RF.com

I. rész: Influenza

Mindenkinek volt már influenzás megbetegedése. Ismertek a tünetek is: láz, fejfájás, borzongás, köhögés, a beteg torka piros, testszerte izomfájdalmakat érez, fáradt, levert. Gyakorta megfigyelhető, hogy a repülőgépen utazók pár nappal az utazás után felső légúti hurut tüneteiről panaszkodnak. Saját betegeimmel szerzett tapasztalatok alapján igazolhatom, hogy a repülőgépes utazás után az utazók hajlamosabbak a megfázásra, influenzára. Sokan ezért a repülőgépek légcserélő berendezését okolják, de lehetséges az is, hogy a cseppfertőzéssel terjedő vírusok a kabinban nagyobb expozíciós veszélyt jelentenek az utastársaknak. Különösen gyakori, hogy a nyári melegben a nagyvárosok metróin, vagy éppen sétahajózás közben (mindkét helyen élénk a légmozgás) kap a beteg influenzát (mely lázzal jár) vagy náthát (amikor csak folyik az orra és tüsszög). A leírtak miatt a felső légutak, a fül, orr, melléküregek krónikus megbetegedései, illetve a meglevő gyulladásos folyamatok megfelelő, utazás előtti kezelése fontos szempont az utazási influenza megelőzésében.
Az influenza kórokozója egy olyan vírus, melynek felszíni fehérjéi különbözőek, nagy és folyamatos változási képességet mutatnak. Ezért van az, hogy a járványt okozó vírusok szezononként eltérnek egymástól, és az egyik fajta vírussal szemben már védettséget szerzett egyének megint megbetegedhetnek. Ez okozza az ismétlődő, országos (epidémiás) influenzajárványokat is. Világjárvány (pandémia) akkor alakul ki, ha a felszíni fehérjék létrehozásáért felelős gének egyike kicserélődik, és olyan vírus jelenik meg, amivel szemben az emberek nem rendelkeznek ellenanyagokkal. A fertőző forrás a beteg vagy a kórokozó-hordozó ember orr- és torokváladékának cseppfertőzése.

Az influenza elleni védekezés – a védőoltáson kívül a fertőző közösségben viselt száj-orr maszk, és annak elvárása, hogy az emberek ne köhögjenek egymás arcába.


 Dr. Felkai Péter

Részlet a Zsebdoktor utazóknak c. kiadványból. A könyvet a kiadó webshopján, ide kattintva tudja megrendelni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.