Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Instabilitás és gyengeség is lehet a porckopás tünete a térdben

Érdekességek2024. április 05.

A térd a legnagyobb ízület a testben, amelyre minden lépésnél jelentős terhelés hárul, futásnál pedig a térdkalácsra ható kompressziós erő a testsúly 7-11-szerese is lehet. Dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus ennek a különleges struktúrának a felépítéséről és a térdben jelentkező porckopás tüneteiről, kezelési lehetőségeiről beszélt. 

Fotó: 123rf.comA térdfájás nagyon gyakori tünet

Mint minden ízületnél, a térdnél is egy porcréteg borítja a csontokat, amely lehetővé teszi a sima, súrlódásmentes mozgást. A térd közepén két félkör alakú, gumiszerű porc, ún. meniszkusz található, amelyek fokozzák az ütéselnyelő hatást. Ezen kívül kis, folyadékkal teli tömlők, a bursák is a kipárnázást szolgálják. Azonban, mint a mechanikai struktúráknál ez előfordul, ismétlődő terhelés vagy hirtelen behatás következményeként a térdízület egyes részei elszakadhatnak, megsérülhetnek, elkophatnak. 

Az eredmény minden esetben térdfájdalom, ami lehet éles vagy tompa, járhat akár duzzanattal, instabilitással, de mindenképpen kihat az mozgásra, sőt az életminőségre. Ha pedig a térdfájás nem múlik el néhány nap alatt, minél előbb érdemes orvoshoz fordulni a diagnózisért, hiszen az ilyen nagy terhelésnek kitett ízületek ritkán gyógyulnak meg maguktól. Sokszor már a fizioterápiás kezelések is segítenek a problémán, ha pedig elkerülhetetlen a műtét, a korán megkezdett kezelés akkor is képes csökkenteni a későbbi állapotromlás kockázatát. 

A térdfájdalom és az instabilitás más ízületekben is gondot okozhat

Ha a csontokat „kipárnázó” ízületi réteg megsérül vagy elkopik, védelem nélkül maradnak a csontfelületek, amelyek így egymáson kezdenek súrlódni. Ez előbb-utóbb olyan tüneteket okoz, mint a térdfájás, a duzzanat, a merevség, hosszú távon pedig az állandó irritáció miatt kialakulhat a térdízületi gyulladás.

– A térdízület kopása bizonyos mértékig az idősödéssel jár, bár nem mindenkinél válik tüneteket okozó panasszá. Az ismétlődő mozdulatok – különösen a csavarás, az ugrások, a térdhajlítás – a traumával járó sérülések és a túlsúly a porckopás fő okozói. Nem csak a fő tünetnek számító fájdalom utalhat a porckopás jelenlétére, de akár az instabilitás, a gyengeség is panasz lehet, ahogyan a mozgásbeszűkülés és a merevebbé váló mozgás is. Mindezek következtében megváltozhat a járás, ami pedig megváltoztathatja a térd, a boka és a csípő helyzetét – hosszabb távon tehát más ízületben is problémát okozhat – hangsúlyozza dr. Páll Zoltán, a FájdalomKözpont sebésze, traumatológus.

– A diagnózis felállítása a kikérdezésen és a fizikális vizsgálaton alapul, a röntgen és a CT a csontok vizsgálatát, az MRI pedig a porcok és más szövetek állapotának ellenőrzését teszi lehetővé.


Megoldás: csak személyre szabottan!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.