Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Intelligens folyadékfogyasztás - a kiszáradás megelőzése kánikulában

Érdekességek2024. július 07.

A Kék Bolygó, a négy alapelem egyike, Archimédesz törvénye... Sok-sok tudást, ismeretet halmoztunk már fel lételemünkről, a vízről, a mindennapokban mégis gyakran megfeledkezünk róla. Az alapvető higiénia kelléke, nemcsak nélkülözhetetlen számunkra, de szépségünk megőrzéséhez is szükséges.  

A vízKépforrás: Canva Pro adatbázis. az emberi testben

A víz szervezetünk legfontosabb alkotóeleme. Az emberi test legnagyobb része vízből áll, amelynek aránya az életkor előrehaladtával egyre csökken. A csecsemő szervezete 80%, a felnőtté már csak 60-70% vizet tartalmaz, míg az idős szervezetben akár 50%-ra is lecsökkenhet. Ennek a vízmennyiségnek kell ellátnia folyadékkal testünk minden részét.

A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hőszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.

Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel. Ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a szilárd táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.

Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik, és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcsere-termékeket is felveszi, és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.

Folyadékfogyasztás napról napra

Aki folyamatos idő-  és teljesítménykényszer alatt dolgozik, él, annak bizony törődnie kell saját szervezetének "karbantartásával", szellemi és fizikai erejének regenerálásával. A tiszta eredetű természetes víz a legalkalmasabb a biológiai vízigény kielégítésére. A tiszta víz nem mellékesen kalóriamentes is, hozzá képest az egyéb italféleségek kalóriatartalma magas. Csak néhány példa:

Az ivás több mint szomjoltás: kortyonként igyunk, élvezve az elfogyasztott ital minden cseppjét!


Sportolás és szomjoltás

Sportolás vagy más intenzív fizikai megterhelés közben sok folyadékot vesztünk és a folyadékvesztés során igen sok ásványi anyag és nyomelem is távozik szervezetünkből. Néhány százalék folyadékveszteség már a víz pótlását teszi szükségessé, aminek elmulasztása estén akár izomgörcs, hányinger is felléphet és nő a fáradékonyság. Sportolás előtt töltsük fel folyadék-háztartásunkat, fogyasszunk el körülbelül fél liter vizet, fél óra alatt elosztva. Az igénybevétel közben és után igyunk negyedóránként egy-egy pohár vizet.

Így gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről

Szépüljünk vízzel!

A vizet ősidők óta használják szépítőszerként, a hidratálás fontos része a bőrápolásnak. A szemek mély karikássága, a bőr tónustalansága, a tényleges életkornál petyhüdtebb arcbőr, a súlyosbodó cellulitisz - ezek mögött sokszor a kevés folyadék fogyasztása áll. A bőr szempontjából is a víz az egyik legfontosabb anyag, hiszen valamennyi rétegében létfontosságú a szerepe. Ha a bőr minden rétegében optimális a víztartalom, akkor annak felszíne bársonyos, sima tapintású, így az irha, a bőralja is rugalmas: a bőr tökéletesen hidratált, színe üde és hamvas lesz. 

Az optimális folyadékfogyasztás napi 2-3 liter - ez a mennyiség független az évszaktól, hőmérséklettől, fizikai aktivitástól és a levegő nedvességtartalmától. Ha nem iszunk eleget, a szervezet a vízben gazdag, laza kötőszövetből vonja el a folyadékot. Bőrünk 60-70%-át víz alkotja, rajta keresztül mindennap elveszítjük testünk folyadékmennyiségének 30%-át. A szépség, és nem utolsó sorban az egészség megőrzéséhez elengedhetetlen tehát a bőséges folyadékbevitel.

A folyadéknak a méregtelenítésben, a salakanyag kiürülésében játszott fontos szerepe sem utolsó szempont! Ha nem iszunk eleget, annak nem csak bőrünk látja kárát. A folyadékhiány számos más tünetet generál: kiszáradunk, agresszívebbek leszünk, szédülünk, remeg a lábunk, gyengeséget érzünk, fáj a fejünk. Minden porcikánk érzi, megsínyli a víz hiányát.  

Ma már azt is tudjuk, hogy a bőr öregedése összefügg a kötőszövet víztartalmának megfogyatkozásával. A bőr nedvességtartalma a természetes olajok, a víz, a természetes hidratálófaktor pontos arányától függ. Minden bőrnek, zsírosnak, száraznak, érzékenynek egyaránt szüksége van hidratálásra. A stressz és a környezeti ártalmak csökkentik az önvédelmi képességét. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel mellett a bőrtípusunknak megfelelő krémek, testápolók vagy akár tusfürdők rendszeres használatával is lassíthatjuk a bőr öregedését, ráncosodását. A hidratáló készítmények javítják a bőr ellenálló képességét, biztosítják a nedvességet a belső rétegek számára, fokozzák a bőr vízmegkötő képességét és egyensúlyban tartják a bőr természetes vízháztartását.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.