Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ismételt bizalom: Dr. Hankó Zoltánt újra megválasztották a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökévé

Érdekességek2024. január 26.

Kedves Olvasó!

Főszerkesztő Asszony jóvoltából közvetlenül szólhatok Önhöz, és ezt a lehetőséget ezúton is köszönöm. Ennek apropója nyilván az, hogy néhány nappal ezelőtt zárult le a Magyar Gyógyszerészi Kamara életében a négyévenként esedékes tisztújítás, ahol kollégáim ismét a kamara elnökévé választottak.

Dr. Hankó Zoltán Forrás: pharmatarlat.huKamarai vezetőként elsődleges feladatom, hogy a gyógyszerészek érdekképviseletén belül vezetőtársaimmal olyan feltételek megteremtéséért dolgozzam, ahol minden beteg megkaphatja mindazt a gyógyszert, amelyre szüksége van, a gyógyszerésze pedig minden olyan segítséget képes megadni, amely lehetővé teszi, hogy gyógyszerei elősegítsék a gyógyulását:

Ön és a gyógyszerésze közösen minden olyan kockázatot el tudjanak hárítani, amely a helytelen gyógyszerhasználat következménye lehet. Ha ezt sikerül megvalósítani, mindenkinek jó. Ha nem, a helytelen gyógyszerhasználat káros egészségi következményein túl az a pénz is feleslegesen kerül elköltésre, amit a biztosító és Ön a gyógyszerei megvásárlására fordított.  

Ezért engedje meg, hogy a betegeinket érintő sokrétű feladataink közül most csupán kettőre koncentráljak: egy olyanra, amely a vidéken élőket érinti, és egy olyanra, amely valószínűleg minden betegünknek fontos.

Bizonyára hallott arról, hogy született egy olyan terv, mely szerint a kistelepüléseken működő, általunk fiókgyógyszertárnak nevezett kis gyógyszertárakban ne kelljen gyógyszerész jelenlétét biztosítani. Erre azért lenne szükség, mert kevés a gyógyszerész és nem szeretnék, ha emiatt ezeket a kisgyógyszertárakat be kellene zárni. A működő gyógyszertárak megőrzése elsődleges feladat, és ebben egyetértünk a döntéshozóval: nem kerülhetünk olyan helyzetbe, mint pl. Németországban, ahol az elmúlt években kb. hatezer gyógyszertár szűnt meg.


Az élhető vidéki élet feltétele az alapellátásokhoz való hozzájutás.

De a tervvel a kamara részéről nem értettünk egyet. És nemcsak azért, mert ez a gyógyszerészek foglalkoztatása szempontjából visszalépés lenne. A kistelepüléseken élőket is ugyanolyan színvonalú gyógyszerészeti ellátás illeti meg, mint máshol élő honfitársainkat. És ez nemcsak a diplomás szakemberrel való találkozás jogára vonatkozik, hanem mindazoknak a szolgáltatásoknak az elérhetőségére is, amelyeket csak gyógyszerész nyújthat. Ilyen pl.

Ha egy kezdeményezéssel nem értünk egyet, a probléma megoldására javaslattal kell élnünk. A jelenleg működő gyógyszertárak megőrzésének egyik feltétele a megfelelő számú szakember biztosítása.

Talán kevésbé ismert adat, hogy az elmúlt három évtizedben a gyógyszertárak és a bennük dolgozó gyógyszerészek száma is megkétszereződött.

Nem hiszem, hogy lenne még egy olyan terület az egészségügyben, ahol ilyen dinamikus szolgáltatás-bővülés következett volna be.

A másik téma, amelyre csak röviden emlékeztetek: gyógyszertárainkban nemcsak gyógyszerek, hanem különféle egészségtermékek is elérhetőek. Ilyenek pl. az étrend-kiegészítők, amelyek fontos szerepet tölthetnek be az egészséges életmódban. Ugyanakkor ezek hamisításmentességét, minőségét és a hozzá kapcsolódó információ korrektségét is biztosítani kell. Erre ma egyedül a gyógyszertárak képesek. Pár évvel ezelőtt az étrend-kiegészítők gyártóit tömörítő szervezettel közösen kidolgoztunk egy eljárást, hogy ez a biztonság a patikákban elérhető étrend-kiegészítők esetében garantált legyen. Pár hónappal ezelőtt a kormány is úgy döntött, hogy fontos az étrend-kiegészítők biztonságának szavatolása és elkezdődött egy olyan közös munka, amely ezt a gyógyszertárakban jogszabályi keretek között garantálja.

Azt kérem, bízzon bennünk, gyógyszerészekben. Hivatásunk lényege a betegnek való segítségnyújtás.

Dr. Hankó Zoltán
elnök
Magyar Gyógyszerészi Kamara


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.