Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Itt a tavasz és a pollenallergia

Érdekességek2018. április 26.

Virágzik a mogyoró, az éger, a nyárfa, a nyírfa, a kőris, a platán, a bükk, és sajnos virágoznak a különböző gyomnövények is. Az emberek több mint egynegyede szenved valamilyen allergiában, és az allergiások száma folyamatosan növekszik. Sajnos ez a növekedés a gyermekek körében még jelentősebb. 

Mi az allergia?

Az allergia a test válaszreakciója egy olyan anyaggal szemben, ami önmagában nem káros, de az arra fogékony egyénekben az immunrendszert működésbe hozza, hogy védekezzen ellene, és ez kényelmetlen, sokszor a mindennapjainkat pokollá tevő tünetekkel jár. Valójában az allergia esetén az immunrendszer túlreagál valamit, ami nem is károsítaná a szervezetünket. Tehát egy hibás reakcióról van szó.


Melyek az allergiás tünetek?

Az allergiás betegeknél - függetlenül attól, hányféle dologra allergiásak - a tünetek mindig ugyanolyan formában jelentkeznek. Ellenálló képességük az arcüreggyulladással és más légúti megbetegedésekkel szemben is csökken.

Ezek az enyhe kellemetlenségtől a napi tevékenységet súlyosan zavaró panaszokig terjedhetnek:

Ételallergiák bármilyen emésztőszervi zavart okozhatnak. Felerősödhet a szaglás, látás, ízérzékelés, tapintásérzet olyan mértékben, ami már irritáló, zavaró hatású. Később asztma, ekcéma, krónikus fejfájás, letargia, koncentrációzavar alakulhat ki.

Mi válthatja ki az allergiát?

Az allergiás reakciót a környezetünkben található bármilyen anyag kiválthatja. A reakciót kiváltó anyagot allergénnek nevezzük, mely általában valamilyen fehérje természetű, vagy fehérjét is tartalmazó anyag. Ha az allergén nem fehérje (pl.: penicillin), akkor előbb a szervezetben hozzá kell kötődnie valamilyen fehérjéhez, hogy kiváltsa a reakciót.

Melyek a leggyakoribb allergének?

A leggyakoribb allergének a fű és fafélék virágpora (pollen), a házipor, a poratka, a penészgombák, az állatszőr és az élelmiszerek. Kevésbé gyakran okoznak allergiát a magvak, gyümölcsök és a latex (ez utóbbi egyre több termékben benne van, éppen az allergiát okozó növényi összetevők kiváltására).

Az allergia egy bonyolult folyamat

Az immunrendszer allergénre adott válasza egy több lépcsőből álló folyamat. Ennek során számos anyag szabadul fel, amely az immunsejtek közötti kommunikáció eszköze. Az immunrendszer működése, mind allergia, mind valódi betolakodó elleni védekezés esetén egy bonyolult, többszörösen egymásra ható folyamat, ami kezdetben fokozódik, de végül le is kell csendesíteni. A reakció részeként különböző szabályozó anyagok termelődnek. Ilyenek például a hisztamin és származéka, melyek értágulatot okoznak, hogy minél több fehérvérsejt érkezhessen az adott területre. Ez az anyag felelős a legtöbb tünetért, így a gyógyszeres terápia is ennek a gátlására irányul.

Bizonyos immunsejtek feladata az, hogy megjegyezzék az allergént, s így legközelebb még gyorsabban fel tudjanak lépni ellene. Ezért is lehetséges, hogy második, harmadik alkalommal erősebbek a tünetek annál, mint amikor először megjelent az allergiánk. Az allergiát általában a hisztamin termelődését gátló készítményekkel szokták kezelni, ha azonban ezek nem elegendők, akkor jön a nagyágyú, a szteroid. Ez az összes immunreakciót gátolja, nem beszélve szervezetünk más működéseiről.

Tanácsok allergiásoknak

Az allergéneket nem könnyű eltávolítani a környezetből, de néhány módszerrel csökkenteni lehet az allergiás beteget érő pollenmennyiséget.

Étrend-kiegészítők allergia esetén

Sokan szeretnék elkerülni a gyógyszeres kezelést, annak minden mellékhatásával együtt. Sajnos a hisztamin egy kommunikációs molekula és éppúgy részt vesz az idegi kapcsolatokban is, mint az immunrendszer esetén. Épp ezért az antihisztaminok sokaknak okoznak álmatag napokat, lassultságot, álmosságot és megnyújtják a  reakcióidőt. Szerencsére azonban léteznek olyan természetes módszerek is, amelyek segítségével az allergia kellemetlen tünetei mellékhatások nélkül mérsékelhetőek.

További lehetőségek, amiket érdemes bevetni allergia esetén:

Dr. Gulyás Tamás


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.