Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Itt a tavaszi vitaminpótlás ideje a kicsiknél

Érdekességek2018. március 29.

Ha hihetünk az előrejelzéseknek, lassan valóban beköszönt a tavasz: itt az ideje kimozdulni a barlangunkból, a nagykabátot pedig a szekrény mélyére száműzni. De hogyan tegyük „tavaszkésszé” a borongós téli hónapokban legyengült izgő-mozgó felfedezőket? A Czeizel Intézet gyermek gasztroenterológusának tanácsaival kirobbanó formában várhatjuk az éltető napsütést!

A hideg, napfénymentes időjárásnak köszönhetően tavaszra a legtöbbünk szervezete feléli vitamin- és ásványianyag készleteinek nagy részét, így az első enyhébb napokban hajlamosabbak vagyunk a megbetegedésekre és a tavaszi fáradtságra. „Az egészséges táplálkozás egész évben alapvető feltétele szervezetünk megfelelő működésének, de ebben az időszakban nem lehet eléggé hangsúlyozni az idényzöldségek- és gyümölcsök fogyasztásának fontosságát. Még kapható a vitaminbomba cékla, és örök kincs az A- és B-vitaminban, folsavban, kalciumban és magnéziumban gazdag alma. Színesítsük a menüt friss tavaszi retekkel és a változatosan – levesekhez, húsokhoz, főzelékekhez, kelt tésztákhoz – felhasználható medvehagymával” – mondja Dr. Karoliny Anna, a Czeizel Intézet gyermek gasztroenterológusa.

A D-vitamint pótolni kell

Mire véget érnek a szürke napok, a magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiányban szenved: nem elég tehát 1-3 éves korig gondoskodnunk a kicsik D-vitamin ellátásáról, a nagyobbak esetében is biztosítanunk kell a megfelelő utánpótlást. Kiváló forrásai a tej, vaj, tojás, máj és a halak. Az általános immunerősítésben hasznos segítség még a csipkebogyó- és a gyerekek által is fogyasztható rooibos tea, valamint a jó minőségű méz.


Ezért fontos a kicsiknek a vas

A csöppségek a gyors növekedés miatt könnyen válnak vashiányossá. A többek között gyengeséggel, sápadtsággal járó állapot ellen pedig sok petrezselyemmel, spenóttal, sóskával vehetjük fel a harcot. Ezek mellett a karfiol és a brokkoli is kiváló vitaminforrások, a sejterősítő és emésztést elősegítő sárgarépa A-vitamin tartalma pedig nyersen hasznosul leginkább: tálaljuk reszelve vagy mézzel édesített turmix formájában. „Ha csemeténk ódzkodna a zöldséges fogásoktól, próbáljuk meg mókás formákra vágva, vagy játék keretében rácsalni a villájukra. Esetleg vonjuk be az egyszerűbb köretek, saláták elkészítésébe” – javasolja a szakember.

Pihenés, pihenés, pihenés

„Ügyeljünk arra, hogy aludjanak eleget, kipihentek legyenek! Igyekezzünk minimalizálni az esti tévézést, számítógépezést, hogy biztosan nyugodt legyen az alvás folyamata. Töltsünk minél több időt a szabadban: ha lehet, minden nap sétáljunk haza az óvodából, iskolából, hétvégén pedig tegyünk közös nagy sétákat. A kicsik öltözzenek rétegesen, mert a csalóka márciusi napsugarak sok kimelegedett gyerek megfázásáért tehetők felelőssé” – figyelmeztet Dr. Karoliny Anna.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.