Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jó tanácsok a szobatisztaságra szoktatáshoz

Érdekességek2020. február 04.

Fontos esemény a kisgyermek életében – és általában kihat az egész családéra is –, amikor elhagyjuk nála a pelenkát, szobatiszta lesz.

Fotó: 123rf.comSokszor aggódunk miatta, hogyan, mikor sikerül, de könnyebben fog menni, ha elfogadjuk a kezdeti próbálkozások sikertelenségét, és semmilyen pressziót nem gyakorlunk a kicsire. Az éjszakai pelus elhagyását pedig jóval későbbre kell halasztanunk. Fontos, hogy a szobatisztaságra szoktatás a kellő időben, mindenképpen a kicsi ellenkezése nélkül sikerüljön.

Milyen korú gyereknél kezdjünk foglalkozni vele?

Természetesen addig nem aktuális a szobatisztaságra szoktatás, amíg nem tud járni a kisgyermek. A legjobb, ha 18 hónapos és 2 éves kor között megy végbe annak megtanulása. Hiszen ebben a korban még a mindennel ellenkezés kora előtt van a kicsi, és könnyebben boldogulunk vele e téren is. Kedvező jelek lehetnek a szoktatás megkezdésére, amikor észrevesszük, hogy a kicsi pihenője után száraz a pelenka, vagy észleljük, hogy csemeténk meg akar szabadulni a pelenkájától. 

Hogyan szoktassuk?

Egyik „alapszabály”, hogy egy kisgyermeket nem szabad erőltetni a szobatisztaság tekintetében sem. Vannak olyan kicsik, akik jó ideig nem törődnek az ilyesmivel, és nem is éreznek semmilyen késztetést a bilire járásra. Akkor sem, ha megmutattuk annak használatát, és próbáltuk elmagyarázni, az ő kis szintjén, a pelenka elhagyásának előnyeit. Ilyen esetekben különösen ajánlott, hogy rendkívül óvatosan kezdjünk hozzá a szoktatáshoz, mintha egy játékról lenne szó. E cél érdekében válasszunk valamilyen, a kisgyereknek tetsző, színes, vagy ha kapunk az üzletben, állatfigurás bilit, és hagyjuk, hadd ismerkedjék vele – akár még pelenkásan is üljön rá néhányszor.

Utána mondhatjuk neki, hogy meztelen popsival kell ráülni, és meg fogja szokni. Amellett bízzuk magunkat testi szükségletei ritmusára, és vegyük célba azokat az időpontokat a bilire ültetéshez, amikor amúgy is pelenkázni kellene a kicsit. Kezdetben meghatározhatunk adott „bili-napot” is, amikor előre szólunk neki a dologról. A könnyebb szoktatáshoz ajánlott még, hogy játékos módon kétóránként ültessük a bilire, és legfeljebb 10 percig hagyjuk ott üldögélni, amíg valószínűleg lesz egy kis vizelet. Amellett a fürdőszobában, vagy a WC-ben helyezzük el a bilijét, hogy megismerje az ilyen helyiségek funkcióját a lakásban.


Télen nehezebb a szoktatás?

Lehet, hogy jobban fázik a popsija, még a fűtött lakásban is a bilin üléskor. Amikor eljutunk addig, hogy a bilin csücsül, egy ideig maradjunk mellette. Ha bármilyen jelét adja, hogy elege van belőle, mert fázik, rögtön állítsuk fel róla és öltöztessük fel. Erőltetés nélkül kezdhetjük újra a biliztetést két óra múlva. Ne aggódjunk amiatt, hogy nyáron, kisebb öltöztetési procedúrával, a jó meleg időben könnyebben menne a szoktatás – megfelelő módszerekkel télen is sikerülni fog!

Ötletek ahhoz, hogyan bátorítsuk

Különböző eszközökkel előnyösebbé tehetjük a kisgyermek számára a szoktatást. Például, átszűrődhet némi, gyermekeknek szóló zene a fürdőszobába, vagy a mellékhelyiségbe. Ha elfér, játékpolcot is betehetünk a bili közelébe, hogy üldögélés közben, ha akar, nyúljon oda valamelyik játékáért. Egyes megfigyelések szerint a vízcsapot is nyitva hagyhatjuk a biliztetési idő alatt, mert a folyóvíz hangja ösztönzőleg hathat a gyermek vizeletürítésére. Fontos, hogy szoktatás előtt, vagy közben magyarázzuk el ennek a változásnak az értelmét: pl. sokkal felszabadultabb lesz utána, tisztán, szárazon jobban fogja érezni magát játék közben is.

Mit tegyünk, ha elutasítja a bilit?

Semmiképp ne csináljunk belőle nagy ügyet – mondjuk el neki, hogy legközelebb biztosan lesz kedve hozzá. A megnyugtatás kedvezően fog hatni rá, és rövidesen megint próbálkozhatunk. Ha mégis leblokkol, és kitartóan húzódozik, várjunk akár néhány hetet is az újrakezdéssel. Változó lehet maga a szoktatás időtartama is: amennyiben fokozatosan végezzük, pár hét, vagy akár néhány nap is elég lehet hozzá, attól függően, kezdetben mennyire volt elutasító a kicsi. Az éjszakai szobatisztaságra szoktatás később következzék be: a leggyakrabban 3-4 éves kor fölött, és csak akkor hagyjuk el a pelenkát az ágyban, amikor a gyerek beleegyezik.

Kell-e dicsérni a gyereket, ha sikerült a dolog?

Igen, feltétlenül meg kell mondani neki, milyen ügyes volt, sőt valami aprósággal jutalmazni is lehet az elején. De ez ne tartson sokáig, nehogy a bilizés után mindig várja, hogy kap valamit. Azt is tanácsolni lehet, hogy kezdetben ne öntsük ki a bili tartalmát anélkül, hogy megmutatnánk és elmagyaráznánk neki, annak hol a helye. Utána szoktassuk a kézmosáshoz is, és újra dicsérjük meg, ha legközelebb magától eszébe jut!

És ha órákig visszatartja?

Ennek legtöbbször félelem lehet az oka. Akkor szokott félni a kisgyermek a bilizéstől, ha pl. a székelés szoruláskor némi fájdalommal jár, vagy környezetváltozás (költözés, nyaralás, nagyszülőknél tartózkodás stb.) miatt felborul a napirendje, biológiai ritmusa. Ha több napon át nincs széklet, természetesen forduljunk a gyermekorvoshoz. Nyugtassuk meg közben a kicsit, hogy a doktor bácsi olyasmit fog adni neki, amitől sikerülni fog a dolog. Előfordul olykor az is, főleg a szoktatás elején, hogy a székeléshez pelust kér. Természetesen adjunk neki egy-egy alkalomra – de ne aggódjunk, ez nem jelenti a visszatérést a pelenkához. Egy idő után már nem fogja igényelni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Bőrdaganatokról röviden

2025. május 30.

A napozás bármely évszakban jólesik, de vigyázat, a mértéktelen napozás a melanoma kialakulásának valószínűségét növeli! Bár mindenki fél a bőrdaganatoktól, mégis sokan nem veszik komolyan a megelőzést.

A bőrdaganatok között szerencsére sok jóindulatú is van, a leggyakoribbak a következők:

Anyajegyek – sokszor veleszületett, máskor később megjelenő elváltozások, melyek színben és felszínben is eltérnek a környezetüktől. Legnagyobb jelentősége a festékes anyajegyeknek van, mivel egy részük rosszindulatúan átalakulhat, különösen a sérülésnek kitett helyeken. Ha méret-, alak- vagy színváltozást, az anyajegy környezetében csomóképződést észlelünk, azonnal szakemberhez kell fordulni.

Papillomák – inkább idősebb korban jelentkeznek, főleg a nyakon és a karon. Ez egy eleinte sárgásbarna, majd egyre sötétebb, morzsalékony, szemölcsös felszínű növedék. Elsősorban esztétikai problémát okoz, és megfelelő módszerrel könnyen eltávolítható.

Keloid – főleg fiatal felnőtteken, valamilyen sérülés vagy műtét helyén keletkező, tömött tapintatú, vörös, a környező bőr felé rákollószerű „lábakat” képező, fényes felszínű daganat, ami időben kezelve jó eredménnyel gyógyítható. Vannak olyan elváltozások is, melyek szövettanilag már rosszindulatúak, de korai felismerésük a gyógyulás esélyét jelentősen növeli! Ilyenek:

Alapsejtes bőrrák – eleinte kis fénylő, széli részén értágulatokkal tarkított növedék. Áttétet nem képez, ám a környező szöveteket roncsolhatja. Sebészi módszerrel, röntgenbesugárzással és egyéb, speciális módszerekkel kezelhető.

Elszarusodó laphámrák – legtöbbször az arcon, nyakon, kézháton alakul ki, enyhén kiemelkedő, sárgásbarna színű, elszarusodó felszínű daganat. Gyorsan növekszik és áttétet is képez, ezért mielőbbi sebészi eltávolítása ajánlott.

Melanoma – a bőr festéktermelő sejtjeiből, általában ép területen alakul ki, de meglévő festékes anyajegyekből is elfajulhat. Száma az utóbbi években növekszik, középkorúakon és fiatalokon is előfordul, színe világosbarnától a kékesfeketéig terjed. Áttétet képez, kezelése műtéti, kiegészítve más lehetőségekkel, besugárzással és infúziós kezeléssel.

Csak egy kis fejfájás?

2025. május 30.



Nem szabad bagatellizálni!

Mi, emberek eléggé kényelmesek vagyunk. Ha fáj a fejünk, bekapunk egy pirulát, és kész. A reklámok is ezt sugallják. Ha hetente fáj a fejünk, hetente tesszük ugyanezt. Pedig nagyobb körültekintéssel kellene kezelni ezt a tünetet.

Miért van az, hogy egy fogfájásnál előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz, egy fejfájásnál, akár legyen az hetente többször is, nem megyünk? Dr. Szok Délia neurológus, az egyik legismertebb fejfájás-specialista mondja el erről a véleményét.

– A fejfájás egy panasz. Mégpedig nagyon gyakori panasz. Mindenkinél előfordul az élete során. A kérdés az, hogy milyen gyakorisággal és milyen erősséggel. Ha nem elviselhetetlen, akkor jön a fájdalomcsillapító. Mert ezeket recept nélkül meg lehet venni, de ezzel a kontroll is eltűnik, és kialakulhat egy hozzászokás, ami már igen veszélyes egészségügyi probléma. A fejfájással élő személyek akár egész életük során sem jutnak el amiatt orvoshoz. Nem is említik az orvosnak, hogy ilyen panaszuk van, hanem öngyógyítással kezelik a fájdalmat. Pedig már az sem mindegy, milyen típusú a fejfájás. Lehet féloldali, lüktető, hányingerrel társuló – ez migrénes jellegű, vagy kétoldali, körkörös, feszítő-nyomó – ez a tenziós típusú fejfájásra jellegzetes.

Van, amelyik hirtelen kezdetű, főleg egy nem fejfájós egyénnél, vagy időskorban jelentkezik először – ezek veszélyre felhívó jelek. Hirtelen kezdődő, erős fejfájás fokozódó fájdalommal, amely fájdalomcsillapítókra nem múlik. Ez egy tipikus tüneti fejfájás, aminek valamilyen szervi ok állhat a hátterében. Ez lehet valamilyen agyi betegség, de lehet akár zöldhályog, vagy magas vérnyomás is. Ezt mindenképpen ki kell deríteni, mert magát az okot kell kezelni, és akkor a fejfájás mint kísérő tünet is elmúlik. Ilyenkor kivizsgálás javasolt. A háziorvos utalja majd tovább a beteget a szakterületekre, köztük a neurológiára, ami a fejfájás vizsgálati helye.

Az allergia Önnel utazik!

2025. május 29.



Az asztma az arra hajlamos egyénekben a légutak krónikus gyulladásos betegsége, mely azok kisebb-nagyobb mérvű elzáródásával jár. A gyulladás fokozza a légutak érzékenységét a sokféle irritáló anyaggal szemben. Sokszor nem is deríthető fel az asztma kóroka. A betegség leggyakoribb megjelenési formája az allergiás asztma. Némely ember szervezete a környezetben lebegő porra, füstre, virágporra, állati szőrre olyan reakciókkal válaszol, mintha az valamilyen ártó anyag, betegségkeltő mikroorganizmus lenne: a szervezetben ezek az anyagok immunválaszt váltanak ki.

Az immunválasz része egy olyan anyag felszabadulása (hisztamin), mely izgatja a szöveteket: kivörösödést, a szövetek duzzanatát, könnyezést, a torok nyálkahártyájának izgalmát, köhögés, tüsszentést, orrfolyást vált ki. Nemcsak a szálló porra, hanem ételekre, vegyi anyagokra, gyógyszerekre is allergiás lehet valaki. Ugyanilyen reakciót vált ki a méh- és szúnyogcsípés, egyes tengeri csalánozók szúrása.

Az egészséges ember hörgőjének – mely a légcső folytatása és a tüdő-léghólyagocskákba vezet – keresztmetszete tág, mert a hörgőcső körül az izmok ellazultak és a hörgő nyálkahártyája is vékony. Ez könnyű, gyors levegőáramlást tesz lehetővé. Az asztmás ember gyulladt hörgőjének átmérője szűk, mert a körülötte levő izmocskák görcsösen összehúzódnak, a hörgő nyálkahártyája duzzadt, és a járatot nyák tölti ki. Emiatt a levegő beáramlása a tüdőbe nehezített.

Az asztmás roham kiváltó okai

A betegség akut fellobbanása legtöbbször az utazási stressz hatása, de kiválthatja azt vírusos fertőzés is. Nincs azonban elegendő bizonyíték arra nézve, hogy az asztmás beteg influenza elleni védőoltása előnyös hatású.