Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Jönnek a biztonsági elemmel ellátott gyógyszerek

Érdekességek2018. május 02.

Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül – évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatai rögzítik jövő évtől abba az EU-s adatbázisba, melynek célja, hogy megakadályozza a hamis gyógyszerek forgalomba kerülését. A gyógyszer-ellátási lánc valamennyi szereplőjét ­­érinti az az új uniós rendelkezés.

A gyógyszerhamisítás, a hamis gyógyszerek határokon átnyúló forgalmazása és kereskedelme súlyos közegészségügyi kockázatot hordoz, a hamisított gyógyszerek esetében fennáll annak a lehetősége, hogy összetevőik nem kielégítő minőségűek vagy adagolásuk nem megfelelő, ami komoly veszélyt jelent az betegek számára. Éppen ezért az Európai Bizottság valamennyi tagállam számára kötelező rendeletet tett közzé, mely a gyógyszerek eredetiségvizsgálata érdekében két biztonsági elemet vezet be. A gyógyszeres dobozokon lesz egy kétdimenziós vonalkód, továbbá egy dézsmabiztos manipulálás elleni eszköz is.

A rendelet pontosan meghatározza azt, hogy kinek és hogyan kell ellenőriznie a gyógyszerek eredetiségét. Ez tulajdonképpen egy „végponttól végpontig” jellegű ellenőrzést jelent majd, a gyógyszerészeknek a kód alapján minden egyes doboz kiadása előtt meg kell bizonyosodniuk arról, hogy az adott készítmény adatait a gyártó korábban rögzítette-e az adattárházban. Értékesítést követően a gyógyszerészek a kódot deaktiválják, így biztos, hogy a hamis termék fennakad a hálón, nem kerül a betegekhez.


A rendelet bevezetésének előkészítését a gyógyszer-ellátási lánc szereplői körében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet koordinálja – éppen ezért a mai napon, a Magyar Kórházszövetség konferenciáján az Intézet főigazgatója tájékoztatja a kórházvezetőket a legfontosabb teendőikről és a legaktuálisabb információkról.

Dr. Pozsgay Csilla felhívja a figyelmet arra, hogy jelenleg Európa egyik legszerteágazóbb, legsokrétűbb informatikai adattárháza épül, évi 17 milliárd doboz vényköteles gyógyszer adatait, 4600 különböző gyártóhelyről jelentik majd be és mintegy 177 ezer gyógyszerérékesítő ponton (közforgalmú, valamint kórházi gyógyszertárban) deaktiválják majd.

Lesz néhány olyan „kézzel fogható” változás is, mellyel a betegek is szembesülnek majd. A rendelet 2016-ban lépett hatályba, ám csak 2019. február 9-től kell alkalmazni azt, így azok a készítmények, amelyek a rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően, biztonsági elemek nélkül kerültek forgalomba a lejáratuk napjáig árusíthatók lesznek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy közel öt évig egy készítményből akár kétféle is elérhető lesz: a kódolt és kódolatlan változat is. A biztonsági elem elhelyezése miatt a gyógyszeres dobozok mérete változhat, megnövekedhet, ám a dobozban lévő gyógyszer közvetlen csomagolásának (bliszter, tartály, stb.) mérete nem változik, így előfordulhat, hogy a nagyobb dobozban csúszkál majd a készítmény. Mivel a betegek e! gy része bizalmatlan, ragaszkodik megszokott gyógyszeréhez és bármiféle változást nehezen fogad el, bizalmatlanná válik, így a gyógyszerészek tájékoztató, edukációs tevékenysége nélkülözhetetlen lesz az átállás folyamán.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet mindent elkövet azért, hogy az ellátórendszer valamennyi szereplője felkészült legyen, mint az OGYÉI főigazgatója hangsúlyozza: fontos, hogy egy egészséget támogató, a gyógyszerek felhasználásával kapcsolatban biztonságos környezetet teremtsünk a betegek számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.