Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kajacsere – Alacsony GI-vel rendelkező élelmiszer-alternatívák

Érdekességek2024. május 18.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk hasznos alternatívákat, amelyek alacsony glykaemiás indexük (GI) miatt kiváló választások lehetnek az egészségünkre káros hatású, magas GI-jű élelmiszerekkel szemben, amiket ezért érdemes lenne lecserélni.

Fotó: 123rf.comA glykaemiás index (GI) fontos számérték az azonos csoportból származó élelmiszerek összehasonlításához és a jó választáshoz.

Fehér cukor helyett akácméz

A cukornak, legyen az bármelyik fajtája, magas a glykaemiás indexe (70). A méz, különösen az akácméz jó alternatívája lehet, mivel az alacsony GI-vel rendelkező fruktózban gazdagabb. Mértékkel kell azonban fogyasztani, mert nagy mennyiségben a fruktóz káros lehet. Napi 50 g fruktóz felett olyan negatív hatásai jelentkezhetnek, mint pl. a máj és a vér zsírtartalmának növekedése. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, csaknem fél üveg mézet kellene elfogyasztani, ami azért bizonyos mozgási szabadságot hagy a fogyasztásában.

Inkább házi sütemény, mint péksütemény

Eltekintve bizonyos, divatos süteménykészítési tendenciáktól, amelyek alacsony GI-recepteken alapulnak, a sütemények többsége fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz. Ha ilyet fogyasztunk délutánonként, garantáltan megugrik a vércukorszintünk. Ideális esetben csak olyan házi süteményeket, édes tésztákat fogyasszunk, melyek teljes kiőrlésű lisztből (tönköly, rozs, hajdina stb.), alacsony GI-tartalmú cukrokkal (akácméz, kókuszcukor, agávészirup) készülnek. Adhatunk hozzájuk olajos magvakat (chia-, tök-, napraforgómag stb.) és szezonális gyümölcsöket.

Zabpehely más reggeli gabonapelyhek helyett

A megfelelő reggeli gabonapelyhek kiválasztásánál nem csak a cukortartalom számít. A termék gyártási folyamata is fontos: a puffasztott vagy a zúzott és grillezett (kukoricapehely-típusú) gabonafélék GI-je magas, megközelíti a 85-öt. Azok a pelyhek viszont, amelyek csak lapított és párolt gabonafélék, jó alternatívát jelentenek. Különösen ajánlottak a zabból készült változatok, amelyek vízben oldható rosttartalma magas, és lassítják az emésztést.

Fehér kenyér helyett kovászos kenyér

A kenyerek GI-je jelentősen eltér a liszt fajtájától és az előállítás módjától függően. Ez a skála a teljes kiőrlésű lisztből készült és a kovászos kenyér 40 GI-től, a fehér szendvicskenyér 75, a komplett kenyér 65, a fehér kenyér 70 GI-jéig terjedhet. A lényeg az, hogy minél inkább teljes kiőrlésű a liszt, vagy minél hosszabb a kovászos erjesztés, annál alacsonyabb lesz a GI. A fehér liszttel és adalékanyagokkal gyorsan elkészíthető ipari kenyereket ebből a szempontból tanácsos kerülni.


Barna rizs fehér rizs helyett

A rizs felhasználásakor is érdemes alaposan átgondolni a választást. A klasszikus fehér rizs (héjától mentes) és a kerek szemű rizs, amely amilopektinben (a növényi keményítő egyik alkotórésze) nagyon gazdag, magas GI-vel rendelkezik (kb. 70). Ezzel szemben a barna rizs (magas rosttartalmú) és a basmati rizs (nagyob amilóztartalommal) GI-je alacsonyabb (kb. 50). Emiatt jobb variálni, és ha rizottót vagy tejberizst készítünk, keverjünk bele zöldségeket és gyümölcsöket, hogy csökkentsük a GI-t.

Burgonya helyett édesburgonya

A burgonya magas GI-vel rendelkezik, amely főzve és feldolgozva az egekbe szökik: 70 a párolt vagy főtt burgonya, 80 a burgonyapüré és 95 a sült krumpli GI-je. A jó alternatíva az édesburgonya, amely mérsékelt GI-vel (50) rendelkezik, mert a keményítőtartalma főként amilózból, míg a burgonyáé főként amilopektinből áll, ami gyorsabban emészthető. Az édesburgonya valamivel több rostot is tartalmaz. Gyorsan főzhető tészták helyett teljes kiőrlésű tészták „al dente” készült (azaz nem túlfőzött) módra. A teljes kiőrlésű lisztből készült tészták GI-je valamivel alacsonyabb, mint a többi tésztáké (50/60). De tanácsos elkerülni a gyorsan kifőzhető (3 perces), „expressz” tésztákat, mert előfőzésen esnek át, ami módosítja a keményítőtartalmukat és növeli a GI-t. Hasonlóképpen a friss, lágy búzából készült tészta magasabb GI-vel rendelkezik, mint a durumtészta. Legjobban ajánlottak a teljes kiőrlésű durumlisztből és/vagy al dente módra készült tészták, pl. spagetti. Az al dente állagúra történő főzéssel csökkentjük a GI-t, így a szervezet számára könnyebben emészthető és kevésbé hizlaló lesz a tészta.

Édes italokkal szemben természetes levek, főzetek

Legyen az gyári készítésű (szénsavas) gyümölcslé vagy dzsúsz, az üdítőitalok átlagosan 11% cukrot tartalmaznak (ami egy nagy pohár mennyiségre számítva két kockacukornak felel meg). A light jelzésűek különösen nem ajánlottak, mert az édes ízt a gyakran vitatott édesítőszerek útján tartják fenn. Folyékony formában pedig a cukrok nagyon gyorsan felszívódnak, és károsak a glykaemiás egyensúlyra. A jó alternatívák a természetes zöldség-, gyümölcslevek, gyógyteák (hidegen is), vagy akár a virágkivonat-infúziók.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...