Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kelet-Közép-Európában először a Semmelweisen: mellékpajzsmirigy megnagyobbodást kezeltek termoablációval

Érdekességek2024. március 25.

Három jóindulatú mellékpajzsmirigy-megnagyobbodásban szenvedő beteg részesült termoablációs kezelésben január 12-én a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegén. Ennek során hő segítségével roncsolták a kórosan megnagyobbodott szervet. A Kelet-Közép-Európában elsőként a Semmelweis Egyetemen végrehajtott kezelést követően néhány napon belül mindhárom beteg elhagyhatta a klinikát.

Fotó: Barta Bálint – Semmelweis EgyetemKét dializált férfi, illetve egy jóindulatú mellékpajzsmirigy-megnagyobbodásban szenvedő nő volt az első, akik társadalombiztosítási finanszírozással, egyedi méltányossági kérelem mellett a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Onko-intervenciós Részlegén megkaphatták a mellékpajzsmirigy termoablációs kezelést.

„Az eljárás során egy tűszúrásnyi nyíláson keresztül kezeljük a beteget. Egy olyan tűt vezetünk be az elváltozásba, ami mikrohullám segítségével melegíti fel a környező szöveteket. A hő hatására a tumorsejteket felépítő fehérjék kicsapódnak, az eljárás megszünteti a daganat vérellátását is, és az elhalt daganatszövetet a szervezet lebontja.

A beavatkozás technikai kihívást jelent, mivel előzetesen folyadékkal megfelelően szét kell választanunk a szöveteket, hogy óvjuk a légcsövet, a nyelőcsövet, valamint a hangszálmozgató ideget, így elkerüljük a hőhatás következtében kialakuló szövődményeket” – ismerteti a termoablációs kezelés mechanizmusát dr. Deák Pál Ákos egyetemi docens. Az Onko-intervenciós Részleg vezetője hozzáteszi: máj-, vese-, pajzsmirigy- és csonttumorokat már kezeltek az intézményben ilyen módon, de mellékpajzsmirigy kezelésére most először nyílt lehetőség nemcsak hazánkban, hanem Kelet-Közép-Európában is. Az orvos tudomása szerint Európában csak Spanyol- és Olaszországban végeznek hasonló eljárásokat.

A beavatkozás sikerességének záloga egy nagyon jó felbontású ultrahang készülék, hogy megfelelően lehessen látni a gyakran nagyon mélyen fekvő elváltozásokat, emellett szükséges a mikrohullámú berendezés és a megfelelő szaktudás is. 

Mivel nehezen vizsgálható és megközelíthető, esetenként csak néhány milliméteres elváltozásokat kezelünk, nagyon biztos kéz kell hozzá, hogy a tűt a megfelelő pozícióba lehessen irányítani, és ez biztonságosan történjen meg

– ismerteti a részlegvezető. 

Az érintett páciensek alapbetegségük miatt folyamatos nefrológiai és/vagy endokrinológiai gondozásra szorulnak, szükség esetén ezek a szakorvosok irányítják át betegeiket a Semmelweis Egyetem Onko-intervenciós Részlegére. A beavatkozást minden esetben alapos endokrinológiai kivizsgálás előzi meg, illetve az utógondozásban is fontos szerepet töltenek be az intézmény endokrinológusai.

A beavatkozás már egy alkalommal is meghozhatja a kívánt eredményt, bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy évekkel később újra jelentkezik a probléma. Az eljárás többször is megismételhető, az első beavatkozás nem rontja a második lehetőségeit, ellentétben a nyitott műtéttel, ahol a korábban már megoperált nyakon egy második, esetleg harmadik műtét számos szövődmény lehetőségét hordozza magában. A beavatkozást akár többszöri nyitott műtéten átesett betegeknél is el lehet végezni – mondja dr. Deák Pál Ákos.


Az első három jóindulatú mellékpajzsmirigy-megnagyobbodás (adenóma) termoablációs kezelést a Törökországból érkezett, pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy ablációkban világszinten elismert szaktekintély, dr. Bülent Cekic egyetemi docens felügyeletével végezték el az Onko-intervenciós Részlegen.  A sikeres eljárásokat követően már folyamatban van a negyedik érintett beteg kivizsgálása és egyedi méltányossági kérelmének benyújtása is.

A hiperparatireózis elnevezésű betegség – vagyis a parathormon túltermelése – felborítja a szervezet kalcium és foszfát anyagcseréjét, és a mellékpajzsmirigy megnagyobbodásával jár. A mellékpajzsmirigy fokozott működésének hátterében az esetek legnagyobb részében a mellékpajzsmirigy jóindulatú daganata (adenóma), a szerv megnagyobbodása, vagy annak rosszindulatú daganata is állhat. Utóbbiak esetében egyelőre továbbra is a fej-nyaksebészeti műtétek jelenthetnek terápiás megoldást.

A betegségnek elsődleges és másodlagos formája is ismert, szekunderként nagyon gyakran alakul ki veseelégtelenség kapcsán, így a vesetranszplantációra váró művese kezelésben részesülő betegeknél sokkal gyakrabban fordul elő. Az érintettek transzplantációs listán tartása miatt nagyon fontos, hogy megfelelő kezelésben részesülhessenek: a betegség gyógyszeresen gyakran nehezen tartható egyensúlyban, ám mostantól már ez az új beavatkozási lehetőség is adott, hogy megszüntethetőek legyenek a mellékpajzsmirigy hormontúltermelést okozó elváltozások.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.