Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kényszerbetegség már gyermekkortól

Érdekességek2025. január 21.

Az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyes felmérések szerint a negyedik leggyakoribb pszichés betegség a fóbiás rendellenességek, a függőségek és a depressziós állapotok után.

Fotó: altanaka © 123RF.comMitől alakulhat ki az OCD?

Az OCD összefüggésben lehet olyan közvetlen traumákkal, mint a súlyos betegség, baleset, hosszan tartó kórházi tartózkodás stb. De kapcsolódhat közvetett lelki sérülésekhez, megrázkódtatásokhoz, lelki problémákhoz is. Ilyen lehet a szülő betegsége, a bizonytalanság érzése, gyermekkorban a higiénia hiánya a környezetben stb.

A különféle stressztényezők szintén okozhatnak obszesszív-kompulzív zavart: egy olyan személy, akinek súlyos egészségi problémái vannak, vagy nem tudja túltenni magát egy szakításon, váláson, esetleg súlyos anyagi nehézségekkel küzd, könnyen megkaphatja ezt a betegséget. Az is előfordulhat, hogy gyermekkorában hamis információk jutottak el a pácienshez, például „moss­ kezet,­ különben­ biztosan beteg ­leszel”,­ és ez felnőve kifejlesztheti a kényszert az állandóan ismétlődő kézmosásra.

Mi a tipikus jellemzője az OCD-ben szenvedő embernek?

Ezeknek a betegeknek mindent ellenőrizniük kell, a pszichés rendellenesség meghatározza szinte az egész életüket. A tolakodó, idegen, sokszor abszurd gondolatokat, érzelmeket és érzeteket képtelenek irányítani, ezért folyamatosan ellenőrzik a környezetüket vagy mások cselekedeteit, hogy biztonságban érezhessék magukat. Próbálják felismerni, hogy mi a „jó” és mi a „rossz” – a baj ott van, hogy a látásmódjuk téves, és ez a törekvés a megszállottságig fajul.

Ha egy gyermek OCD-ben szenved, szükségszerűen kényszeres beteg lesz felnőttkorában?

Ez a pszichés rendellenesség gyakran már korán jelentkezik, az esetek kb. 65%-a 25 éves kor előtt kezdődik. A gyermekek 3%-a gyógyul meg serdülőkorban, azonban az OCD evolutív természetű, progressziót mutat. A legnehezebben gyógyíthatók azok, akiknél időben a legtávolabbra esik a betegség kezdete. Az átlagot tekintve a tünetek 12 éves korban jelennek meg, 25 éves kor körül pedig van egy második csúcs.

A kutatók úgy vélik, hogy minél korábban jelenik meg az OCD, annál valószínűbb, hogy biológiai eredetű, míg ha később jelenik meg, általában reaktív, vagyis a környezet, különösen a család hatására alakul ki.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Óvja szeme világát!

2026. szeptember 17.

Életünk során "be vagyunk börtönözve" testünkbe, akárcsak egy középkori várkastélyba, érzékszerveink pedig a lõrések, amelyeken át információkhoz juthatunk arról, mi is van rajtunk kívül.

De ami összeáll ezekbõl az információ-mozaikkövekbõl, az messze nem a teljes ábra, csupán annak egy, az emberek számára felfogható, értelmezhetõ része.

"Szûkülõ" világ

És mi van akkor, ha valamelyik érzékszervünk nem mûködik jól? Még annyit sem érzékelhetünk, mint amennyi megadatott! Nem pusztán egészségügyi problémáról, kisebb kellemetlenségrõl van szó, amely megnehezíti életünket, sokkal több forog kockán: érzékelõ-antennánkkal együtt világképünk is eltorzulhat!

A szem esetében különösen kritikus a helyzet, hiszen a valóságról alkotott modellünket mintegy háromnegyed részben a vizuális információk alapján alkotjuk meg. Anyanyelvünk tükrébe nézve látjuk meg igazán, mennyire fontos is nekünk a szemünk: ha valamit féltünk, azt mondjuk, úgy vigyázz rá, mint a szemed fényére!

A pattanásos bõr

2026. szeptember 17.

A faggyúmirigyek termelte zsírsavak a testhõmérsékleten folyamatosan ürülnek a bõrfelszínre, és rendszeresen távoznak a faggyúmirigyek kamrácskáiból. A csökkent mûködésük következtében a faggyúcsapok a kivezetõ járatokba rekedhetnek, beszáradva lezárhatják a folyamatos kiürülés útját. A mitesszerek kezdetben csupán tûszúrásnyi pontoknak látszanak. 

A faggyú állandó termelõdésével apró göbcsékké növekednek, fertõzõdve pedig kisebb, gennyes hólyagcsák képében okoznak feszülõ fájdalmat. A gyógyulást követõen pedig hegek maradhatnak vissza az arcon vagy a test más bõrfelszínein. Az izzadságmirigyek kivezetõ csövecskéinek elzáródásai csupán apró, kölesnyi nagyságú kiboltosulásokat kelthetnek a szaruréteg alatt. A jelenségek semmiféle kellemetlenséggel nem járnak, csupán a gyógyuláskor viszketnek és lemezesen hámlanak.

A pattanásos bõr kialakulásának oka a szervezet mûködési hibái között keresendõ, nem lehet csak a hormonális rendszer zavarára vagy az anyagcserezavarra, ápolatlanságra stb. fogni.

Egy gyakori panasz: a hajhullás

2026. szeptember 16.

Ugye varázsütésre nem fog megoldódni a problémánk, amikor azt tapasztaljuk, hogy hull a hajunk? Az év minden szakában tanácsos áttekintenünk, hogyan ügyeljünk hajunk egészségére, és milyen kezeléssel állítsuk meg a hajhullást. A kulcsszó a türelem, mert azonnali változás senkitõl és semmilyen "csodaszertõl" nem várható. Ha netán mégsem hiszünk a sikerben, készítsünk hajunk jelenlegi állapotáról egy fotót, és néhány hónapos gondos törõdés, ápolás után egy másikat. Látni fogjuk a különbséget, persze csak ha megfogadjuk a jó tanácsokat...

Megtalálni az okokat

A nõi haj hullásának okaira nem könnyû rájönni: kész nyomozást igényel, hogy megtaláljuk a sok "gyanúsított" közül az igazi bûnöst! Még mielõtt orvoshoz fordulnánk, nyugtalankodás helyett - megfigyeléseinkre alapozva - mi is sikerrel járhatunk.

Fõleg tavasszal és õsszel hull a hajunk? Ez a szezonális "vedlés" természetes, és nem ad különösebb aggodalomra okot, ha nem tart tovább három hónapnál, és utána visszatér hajunk növekedése a régi kerékvágásba. Ugyanez a helyzet, ha sebészeti beavatkozás vagy gyógyszeres kezelés után következik be a hajhullás. De ha tartósan és erõsen ritkul, forduljunk orvoshoz: vérszegénységrõl, pajzsmirigyproblémáról lehet szó...