Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdések és válaszok a HPV oltásról

Érdekességek2024. június 25.

A méhnyakrák megelőzésében a rendszeres szűrés mellett igen nagy szerepe van a HPV elleni oltásnak, friss tanulmányok szerint hatására az utóbbi időkben jelentősen visszaszorul a méhnyakrákos megbetegedések száma. A vakcinával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és azok válaszait dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban is jártas nőgyógyásza szedte össze.

Kérdések és válaszok a HPV oltásról post thumbnail imageA British Medical Journal orvosi folyóirat legfrissebb számában /BMJ 2019;365:l1161/ megjelent összehasonlító tanulmány szerint drasztikusan lecsökkent a méhnyakrákhoz vezető esetek / CIN I,II,III / és ezzel a rákos megbetegedések száma, mióta bevezették a lányok rutin HPV oltását. Az Egyesült Királyságban ugyanis a 12-13 évesek kötelezően megkapják a vakcinát, és egy nagy létszámú kutatás során azt találták, hogy az oltás hatására közel 90 százalékban visszaszorult a méhnyakrákot megelőző állapotok előfordulása az országban.

Mikor lehet beadatni?

Iskolai oltóprogram keretein belül a 12 évüket betöltött, 7. osztályos tanulók kapják meg térítésmentesen, ám a célcsoport a 9-15 éves korosztály- esetükben 2 oltás is elegendő, ám 15 éves kor felett már 3 injekció kell a védelemhez.

Felnőttként is igényelhetem?

Igen, de az oltás hatékonysága lecsökken az életkorral, azoknál érdemes, akik nem monogám párkapcsolatban élnek, mert bármikor meg/és újrafertőződhetnek, így ők is ki vannak téve a méhnyakrák veszélyének. Viszont érdemes tudni, hogy ekkor már nem térítésmentes.

100%-os védelmet nyújt?

Bár az oltás hatására jelentősen csökken a méhnyakrákos megbetegedések száma, érdemes tudni, hogy 100%-os védelmet nem nyújt, mivel az oltás “csak” a potenciálisan legveszélyesebb típusok ellen nyújt védelmet. 


Fotó: 123rf.com

Onnantól kezdve nem is kell járnom szűrésekre?

Attól még, hogy valaki beadatta magának a HPV elleni védőoltást, ugyanolyan fontos, hogy évente járjon a szűrésekre! Egyrészt azért, mert az oltás csak bizonyos – a leggyakoribb- rákos megbetegedést okozó vírusoktól véd, másrészt egyéb ellenőrzéseket is végez az orvos ekkor (pl. mellek, petefészkek, méhűr). Csak az időben megkezdett kezelés lehet elég hatásos, ez a szűrés lényege.

Milyen mellékhatásai vannak?

Bár több rémhír kering az oltással kapcsolatban különböző fórumokon, ám mivel nem tartalmaz elő vírust, az nem képes méhnyakrákot okozni! Mellékhatásokkal azonban természetesen járhatnak, mint bármelyik védőoltás, azok jellemzően a következők: viszketés, duzzanat, bőrpír, érzékenység az oltás helyén, néha émelygés, fejfájás, még ritkábban hőemelkedés- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban is jártas nőgyógyásza.

Meg kell ismételni?

A HPV oltás legalább 8-10 évig magas szintű védettséget biztosít ( valószínűleg tovább is).Viszont ehhez 3 (fiatalabbaknál, 15 éves kor alatt, 2) oltásra van szükség. Nincs ismétlő oltás.

Milyen vizsgálatok szükségesek előtte?

Az oltás előtt érdemes a szexuálisan aktív lányok/nők rákszűrése. Ellenben HPV szűrés nem feltétlenül szükséges, mivel, ha pozitív az eredménye, úgy is érdemes beadatni a vakcinát, mivel más HPV típusok ellen is védelmet biztosít.

Mikor ellenjavallt a HPV oltás?

Terhesség, lázas állapot / betegség alatt.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...

Inkontinencia

2026. szeptember 18.

Az inkontinencia akarattól független vizeletvesztés vagy vizelettartási elégtelenség. Meglepõen sok embernek, fõleg nõknek okoz problémát, megkeserítve az életüket.

Több oka lehet. Állhat strukturális, szerkezeti eltérés a háttérben. Ilyenkor stresszinkontinenciáról beszélünk. Ez esetben a panaszt a gátizomzat meggyengülése és ennek következtében a hólyagalap megsüllyedése okozza; ilyenkor a húgycsõ záróizma nem mûködik megfelelõen. Hasûri nyomásfokozódás (köhögés, tüsszentés, nevetés stb.) esetén néhány csepp vizelet akaratlanul eltávozik. Ez az elváltozás általában együtt jár a hüvelyfal süllyedésével. Kiváltó ok lehet több, általában nagyobb súlyú gyermek szülése, kötõszöveti gyengeség; de 50 éves kor felett gyakran elõfordulhat mindezek nélkül is.

Nem könnyen, de gyógyítható

A megoldás mûtéti. Végezhetünk hüvelyplasztikai mûtétet, melynek során a hüvelyfal süllyedését megszüntetjük, és a hüvely felõl alulról megtámasztjuk a hólyagalapot. Elõnye, hogy egyszerû beavatkozás, a mûtéti megterhelés kisfokú. Hátránya, hogy évek múltán az esetek 25-30 százalékában visszatérhetnek a panaszok.