Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kérdések és válaszok a HPV oltásról

Érdekességek2024. június 25.

A méhnyakrák megelőzésében a rendszeres szűrés mellett igen nagy szerepe van a HPV elleni oltásnak, friss tanulmányok szerint hatására az utóbbi időkben jelentősen visszaszorul a méhnyakrákos megbetegedések száma. A vakcinával kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket és azok válaszait dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban is jártas nőgyógyásza szedte össze.

Kérdések és válaszok a HPV oltásról post thumbnail imageA British Medical Journal orvosi folyóirat legfrissebb számában /BMJ 2019;365:l1161/ megjelent összehasonlító tanulmány szerint drasztikusan lecsökkent a méhnyakrákhoz vezető esetek / CIN I,II,III / és ezzel a rákos megbetegedések száma, mióta bevezették a lányok rutin HPV oltását. Az Egyesült Királyságban ugyanis a 12-13 évesek kötelezően megkapják a vakcinát, és egy nagy létszámú kutatás során azt találták, hogy az oltás hatására közel 90 százalékban visszaszorult a méhnyakrákot megelőző állapotok előfordulása az országban.

Mikor lehet beadatni?

Iskolai oltóprogram keretein belül a 12 évüket betöltött, 7. osztályos tanulók kapják meg térítésmentesen, ám a célcsoport a 9-15 éves korosztály- esetükben 2 oltás is elegendő, ám 15 éves kor felett már 3 injekció kell a védelemhez.

Felnőttként is igényelhetem?

Igen, de az oltás hatékonysága lecsökken az életkorral, azoknál érdemes, akik nem monogám párkapcsolatban élnek, mert bármikor meg/és újrafertőződhetnek, így ők is ki vannak téve a méhnyakrák veszélyének. Viszont érdemes tudni, hogy ekkor már nem térítésmentes.

100%-os védelmet nyújt?

Bár az oltás hatására jelentősen csökken a méhnyakrákos megbetegedések száma, érdemes tudni, hogy 100%-os védelmet nem nyújt, mivel az oltás “csak” a potenciálisan legveszélyesebb típusok ellen nyújt védelmet


Fotó: 123rf.com

Onnantól kezdve nem is kell járnom szűrésekre?

Attól még, hogy valaki beadatta magának a HPV elleni védőoltást, ugyanolyan fontos, hogy évente járjon a szűrésekre! Egyrészt azért, mert az oltás csak bizonyos – a leggyakoribb- rákos megbetegedést okozó vírusoktól véd, másrészt egyéb ellenőrzéseket is végez az orvos ekkor (pl. mellek, petefészkek, méhűr). Csak az időben megkezdett kezelés lehet elég hatásos, ez a szűrés lényege.

Milyen mellékhatásai vannak?

Bár több rémhír kering az oltással kapcsolatban különböző fórumokon, ám mivel nem tartalmaz elő vírust, az nem képes méhnyakrákot okozni! Mellékhatásokkal azonban természetesen járhatnak, mint bármelyik védőoltás, azok jellemzően a következők: viszketés, duzzanat, bőrpír, érzékenység az oltás helyén, néha émelygés, fejfájás, még ritkábban hőemelkedés- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokban is jártas nőgyógyásza.

Meg kell ismételni?

A HPV oltás legalább 8-10 évig magas szintű védettséget biztosít ( valószínűleg tovább is).Viszont ehhez 3 (fiatalabbaknál, 15 éves kor alatt, 2) oltásra van szükség. Nincs ismétlő oltás.

Milyen vizsgálatok szükségesek előtte?

Az oltás előtt érdemes a szexuálisan aktív lányok/nők rákszűrése. Ellenben HPV szűrés nem feltétlenül szükséges, mivel, ha pozitív az eredménye, úgy is érdemes beadatni a vakcinát, mivel más HPV típusok ellen is védelmet biztosít.

Mikor ellenjavallt a HPV oltás?

Terhesség, lázas állapot / betegség alatt.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.