Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Keresem az embert!

Érdekességek2025. május 26.

A napokban országszerte magas pollenterhelésről adott hírt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ, ugyanis egyszerre közel 20 féle allergén virágpora terjed a levegőben. Egy ideje már szállingózik a nyárfaszösz is, amiről sokan azt gondolják, konkrétan az váltja ki náluk az allergiás tüneteket. Dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász cáfolta ezt a vélekedést, és jótanácsokkal látta el az allergiásokat.

Fotó: nastenkapeka © 123RF.comMindenhol magas a pollenkoncentráció

Az egyik kiemelkedő időszakába érkezett az idei pollenszezon, az országban jelenleg magas a platán és a tölgy pollenkoncentrációja, ahogyan az eperfa féléké is, ez Budapesten eléri a nagyon magas szintet.  A nyír, a kőris, a bükk, az ostorfa, a komlógyertyán, valamint már a dió virágporának mennyisége jellemzően az alacsony – közepes tartományban alakul, míg a ciprus- és tiszafaféléké, illetve a fűzé jellemzően alacsony, esetenként elérheti a közepes szintet. Alacsony koncentrációban jelen van még a levegőben a juhar, a gyertyán, a sásfélék, valamint már pázsitfűfélék és a fenyőfélék pollenje is – írja az NNGYK. Egyre többféle allergén virágpora van jelen egyszerre a levegőben, már megjelentek az átmeneti időszak allergénjeinek pollenszemei is, a pázsitfű pollenkoncentrációja várhatóan egyre több helyen elérheti a tüneteket okozó közepes szintet. A pázsitfűre érzékeny allergiásoknál fokozódó tünetekre lehet számítani, mint például az orrfolyás, tüsszögés, köhögés, szemviszketés.
– Sokakat bosszant ilyenkor a nyárfaszösz, amiről feltételezik, hogy ez okozza a kellemetlen tüsszögést, irritációt. Amit azonban a napokban látunk a szabadban szállni, az valójában a nyárfa terméséből és annak a szél általi terjedését segítő, levegővel telt részeiből áll. Az allergiás tüneteket viszont a virágpor, vagyis a pollenek okozzák, ilyen allergén fehérjéket azonban a nyárfaszösz nem tartalmaz. A nyárfa pollenszórás valójában már korábban lezajlott, szabad szemmel érzékelhető jelek nélkül, ahogyan a többi növény esetében is történik – ismerteti dr. Tárnok Ildikó, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológus, tüdőgyógyász.


Tünetcsökkentő tanácsok

A levegőben aktuálisan jelen lévő allergén növények pollenszemei okozhatják, ha valakinél ebben az időszakban jelentkeznek pollenallergiás tünetek. Ezeket az aktuális napi pollenjelentésben tudjuk nyomon követni. Jelenleg is több növény virágzik, így allergiavizsgálatra van szükség, hogy meg tudjuk állapítani, hogy pontosan melyik okozza a panaszunkat. Vérvizsgálattal ugyanis meg lehet határozni az allergént, majd a panaszaink és a vizsgálat eredménye alapján az allergológus személyre szabott kezelést állít össze, így az allergén növény pollenszórásának hátralévő heteit már szénanáthás tünetek nélkül tölthetjük. Addig azonban érdemes megfogadni néhány tünetcsökkentő jótanácsot:
– Allergiaszezonban érdemes a megszokottnál is gyakrabban takarítani, különösen azokat a helyeket, ahol az allergének összegyűlhetnek: az ágyneműt, a kárpitozott bútorokat, a szőnyegeket. Tanácsos olyan porszívót használni, amiben HEPA szűrő is van.
– A lakáson belül a szellőztetés – leginkább hajnalban – segít a feljebb írt légszennyezők és pollenek eltávolításában.
– Minden szűrőt ki kell tisztítani, ahol a pollenek felhalmozódhatnak – elsőként a porszívóét. A légkondicionálót és az autó klímaberendezését évente felül kell vizsgáltatni szakemberrel.
– Érdemes ruhát cserélni azonnal, amint hazaérünk, hiszen a pollenek beleragadhatnak az anyagba – ugyanezért az allergiásoknak az sem ajánlott, hogy a szabadban szárítsák a ruháikat.
– Allergiásoknak hasznos, ha zuhanyoznak minden nap lefekvés előtt, sőt érdemes hajat is a lehető leggyakrabban mosni. Sokat ronthat a helyzeten, ha arcunkról vagy hajunkról a párnánkra kerülnek a pollenek.

A parlagfű ellen most lehet bevetni az immunterápiát

A jelenlegi allergének ellen már csak tünetileg lehet védekezni, de az augusztusban, szeptemberben „támadó” parlagfű és fekete ürüm ellen még nem késő bevetni az immunterápiát.
– Az allergén immunterápiát ideális legkésőbb a parlagfű pollenek megjelenése előtt 3-4 hónappal elkezdeni. Az allergént először azonban pontosan meg kell határozni, ugyanis az allergén immunterápiás kezelés során azt az anyagot kell szedni, ami az allergiás tüneteket okozza. Ezek a készítmények az allergén magas fokban tisztított kivonatát tartalmazzák, melyet szigorúan előírt adagolás szerint kell használni. A készítményeket a nyelv alatt kell megadott ideig tartani, a hatóanyagok innen szívódnak fel – ismerteti dr. Tárnok Ildikó. – Ha a páciens alkalmas az allergén immunterápiás kezelés megkezdésére, a kezelőorvos felírja a készítményeket. Ezeket már a szezon kezdete előtt el kell kezdeni, majd egész szezonban kell alkalmazni otthon, naponta egy alkalommal. A kezelést a következő években folytatni kell, minimum három éven keresztül. A teljes terápiát követően az allergiás tünetek megszűnése várható 6-8, akár 10 évre.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.