Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Kerestetik 2018 legjobb konyhás nénije/bácsija

Érdekességek2018. március 24.

Két új, a közétkeztetés minőségét javító kampányt hirdet az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet: a gyerekek segítségével keressük 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/bácsiját, a közétkeztető cégektől pedig olyan recepteket várunk, melyek három különféle, speciális diétára szoruló gyermekcsoport, a tejfehérje-allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbetegek étkezési igényeire kínálnak megoldást.

A kormány elkötelezett a közétkeztetés minőségének, elérhetőségének javítása iránt, éppen ezért az elmúlt esztendőkben számos olyan intézkedést hozott, melyek kedvezően befolyásolták az iskolákban elérhető étkezéshez való hozzáférést, az ételek minőségét. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára az OGYÉI új kampányát ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, míg 2010-ben 92 ezer, 2017-ben már közel félmillió kisgyermek menzai étkezését finanszírozta a kormány. Idén, 2018-ban 79 milliárd forintot különített el erre a célra az Országgyűlés, ez háromszorosa az öt évvel ezelőtt rendelkezésre álló forrásnak.

Egészségesebb menzák

A kormány a gyermekek egészséges táplálkozásával kapcsolatban – az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) együttműködésben készített hatásvizsgálat segítségével – elemezte, hogy a 2015-ben hatályba lépett közétkeztetési rendelet milyen változást eredményezett a menzákon. (Az elemzés során a közétkeztetés 2013-as és 2017-es adatait hasonlították össze.)


Rétvári Bence szerint a felmérés főbb megállapításai igazolják, hogy a kormány jó úton jár, az étrendek átlagos sótartalma 25%-kal csökkent, az iskolák háromnegyedében biztosítani tudták az előírt tej és tejtermékfogyasztást, több mint felében pedig naponta kaptak a gyermekek teljes kiőrlésű lisztből készült ételt. Míg 2013-ban az iskolák fele biztosított friss zöldséget vagy gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82%-ra emelkedett.

Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet főigazgatója az eredmények ismertetése kapcsán kitért arra, hogy a vizsgált időszak alatt jelentősen, közel kétszeresére nőtt azon általános iskolák aránya, ahol felmerült diétás étkeztetés igénye, ezt 2013-ban az iskolák még csak 63, 2017-ben pedig már 85%-ában meg tudták oldani.

Közétkeztetők  – Ki a legjobb?

Az OGYÉI most meghirdetett egyik pályázata ezen a területen igyekszik változást generálni, fontos lenne, hogy valamennyi iskola biztosíthasson diétás étrendet az orvosilag igazoltan érintett diákjai részére. A közétkeztetők számára meghirdetett felhívás a tejfehérje allergiások, a gluténérzékenyek és a cukorbeteg gyerekek étkezési igényeire kínál megoldást ­– az OGYÉI várja a közétkeztető cégek receptjeit, melyeket egy szakmai zsűri értékelésével párhuzamosan, egy főzőverseny keretében a „valóságban is megméretünk”: egy gyerekekből és szüleikből álló bírálóbizottság is értékeli, minősíti majd az asztalra kerülő ételeket. A pályázat során beérkezett recepteket az OGYÉI elérhetővé teszi a www.merokanal.hu weboldalán, ezzel is segítve a közétkeztető cégeket abban, hogy kínálatukat bővítve, minél többféle speciális táplálkozási igényt kielégítő ételt tudjanak étlapjaikon felvonultatni. Ily módon a nyersanyagokat, konyhatechnológiai műveleteket, tálalási módszereket is magába foglaló pályázat eredményeképp a jó gyakorlatok más közétkeztetők számára is elérhetővé válnak.

Konyhás nénik/bácsik – Ki a legjobb?

Az OGYÉI főigazgatója a sajtótájékoztató keretében beszélt arról is, hogy a gyermekek ízlését, étvágyát, az ételhez való viszonyát nagyban meghatározza a környezet, amely nem csupán az étkezés körülményeit jelenti, de fontos eleme az étkeztetésben résztvevők hozzáállása is. Eddig a menüsorra, az étrend táplálkozás-egészségügyi szempontú összeállítására vonatkozó előírások, jó gyakorlatok mellett az étel készítésében, tálalásában részt vevő személyekre kevesebb figyelem irányult. A gondos tálalás, a kedves kiszolgálás is fontos szerepet játszik abban, hogy a gyerekek mennyire kedvelik a menzát, mennyire fogadják el a kínált ételeket. Éppen ezért az OGYÉI keresi 2018 legkedvesebb konyhás nénijét/ bácsiját – a pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet azoknak a munkájára, akik a közétkeztetés fontos láncszemeként nap mint nap hatással vannak gyermekeink egészségére. A pályázat az iskolás osztályokat, tanulókat is ösztönzi, hogy aktívan keressék a kapcsolatot az őket ellátó konyhai dolgozókkal. A tanulók kedvenc konyhás nénijükkel szelfit készíthetnek, amelyre szavazni lehet az OGYÉI közösségi oldalán. A legnépszerűbb konyhai dolgozók, valamint a részt vevő szerencsés osztályok nyereményekben részesülnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.