Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki hogyan várja a Mikulást Európában?

Érdekességek2025. december 06.

Mikulás

A Mikulásvárás ünnepe számos érdekességet és különbséget rejt Földünk országait tekintve. Íme a Mikulás-napi  érdekességek a világ néhány északi országából.

Finnország

Lappföld Joulupukki és Joulumuori, azaz a Mikulás és feleségének hivatalos otthona a keresztény hiedelmek szerint. A ténynek, miszerint az északi-sarkköri Korvatunturi, másnéven Fülhegy rejti a Mikulás házát, csupán az Egyesült Államok hagyománya mond ellent, amely ezt az Északi-sarkra teszi.

Lappföldön található a Mikulás műhelyfalva, ahol egész évben találkozhatnak az oda látogatók az igazi Télapóval, emellett betekintést nyerhetnek egy manókkal és édességekkel teli varázslatos világba. Az Északi-sarkkörön működik az a postahivatal is, ahová a világ összes gyermekének kívánsággal teli levele érkezik magához a Mikuláshoz.

A Mikulás december 5-én éjjel indul szétosztani ajándékait rénszarvas húzta szánján, amelynek a gyermekek december 6-án reggel örülhetnek. Meglepetésként az esetek döntő többségében a tradicionális karácsonyi édességet, a fahéjas, gyömbéres és szegfűszeges finn kekszet ajándékozza a gyermekeknek. Érdekesség, hogy az amerikai és a finn hagyományok ismét különböznek: míg Santa Claus szánja tud repülni, addig ez a lappföldi Mikulás járművére nem igaz.


Norvégia

Pelznickle („Szakállas Miklós”), a norvég Mikulás talán a legtöbb érdekes jellemzővel bíró Télapó a keresztény kultúrában.

Megjelenése is különbözik a megszokott Mikulás-ikonoktól: a kék ruhás, rongyos kalapos és kenyérrel teli hátizsákot cipelő szakállas Pelznickle gyakran úgy fest, mint aki fél szemére vak. Gyakran illetik a „fehér lovas” jelzővel is, hiszen útja során mindvégig kíséri Sleipnir nevű, nyolclábú, repülő lova.

A gyermekek, a zord külső ellenére, a december 6-ára virradó nap szalmával tömött csizmával várják a kandallónál, amivel a Mikulás lovának kedvére kívánnak tenni. Pelznickle a norvég hiedelmek szerint egy éjszaka alatt meglátogatja a Föld összes gyermekét, jelképként általában kenyeret adományozva.

Hollandia

Sinterklaas, a holland Mikulás a hagyományok szerint Spanyolországból érkezik fehér lován, Amerigon, egy gőzhajóval. A gyermekeket a születésnapján, azaz december 5-én lepi meg a fapapucsukba rejtett ajándékokkal, amelyek legtöbbször csokibetű, taai-taai (mézeskalács), vagy éppen pepernootiges (borsos sütemény).

A jó gyermekeknek ajándékot hoz, a rosszakat pedig Fekete Péter sorsára bízza. Fekete Péter – aki a Krampusz megfelelője -, a hagyományok szerint a rossz gyermekeket a zsákjába rejti és Spanyolországba viszi saját magával.

Oroszország

Gyed Moroz, azaz Fagy Apó az európai szokásokkal szemben január 1-jén látogatja meg az orosz gyermekeket. Veliky Ustug városából érkezik Trojka nevű fehér lován, unokájával, Hóleánykával, aki segítséget nyújt számára az ajándékok szétosztásában.

A piros, néha kék színű ruhát viselő Fagy Apó a gyermekeknek „mishka kosolapy”-t (étcsokoládéból készült, édes tejjel töltött cukorkát), vagy „krasnaya shapochka”-t (tejcsokoládéval bevont természetes gyümölcsökkel töltött cukorkát) hoz ajándékba.

Oroszországban a karácsony napja január 6-ára, Vízkereszt napjára esik. Ennek oka abban rejlik, hogy a pravoszláv egyház nem a Gergely, hanem az ókori Julianus-naptár szerint jelöli a napokat, így a karácsony majd 2 héttel későbbre esik. Így tudni kell azt is, hogy a karácsonyfát nem december 24-én kezdik el díszíteni, hanem szilveszter napján. Sokat kell tehát várni az orosz gyermekeknek ahhoz, hogy a jolkát, azaz a karácsonyfát feldíszíthessék és az ajándékaikat kibontsák.

Ugyancsak Vízkereszt napján kerül az asztalra az ünnepi vacsora, amelynek méltó lezárása desszertként a sajttorta és a kuglóf. Emellett tradicionális karácsonyi édességként tartják számon Oroszországban a mézes puszedlit is, orosz nevén a prianik medoviy-t.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.