Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ki utazhat repülőgépen?

Érdekességek2025. május 09.

Fotó: John McArthur | Unsplash

A kérdésre a válasz látszólag egyszerű: mindenki, aki betöltötte életének hetedik napját. Persze, erre a válaszra a szakemberek többsége a fejét csóválná, mondván, hogy ez mégsem ilyen egyszerű. Pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy ritka az a betegség, amelyben nem javasolt a repülőgépes utazás, sőt a legtöbb beteg embernek a repülőút az ideális helyváltoztatás módja, éppen a kevéssé megterhelő volta miatt.

A magasban ön magasan van…

A fényképet az üdítőitalos palackomról készítettem. A repülőgép utazómagasságán kiittam belőle az italt, majd szorosan visszazártam a kupakját.
Földet éréskor a palack jócskán behorpadt. Ennek magyarázata egyszerű: a tengerszinten, a repülőtéren nagyobb volt a légnyomás, mint a repülőgép kabinjában a magasban, ezért a nagyobb földi nyomás a palackban tárolt, utazómagassági nyomást legyőzve, a palackot belapította. De akkor miért nem horpasztja be a repülőgép oldalát is leszálláskor?

Köztudott, hogy a földtől való távolsággal a légnyomás egyenes arányban csökken. A modern utasszállító gépek utazómagassága 10 000 méter körül van, részben hogy elkerüljék a légkör viharfrontjait, részben, hogy a ritkább levegő kisebb ellenállását kihasználva kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Ebben a magasságban azonban a külső levegő nyomása olyan alacsony, hogy ha a repülőgép kabinjában a tengerszinti nyomást fenntartanák, a belső kabinnyomás szétfeszítené a repülőgépet. Ezért a benti nyomásnak is kisebbnek kell lennie, ezt a felszállástól kezdve folyamatosan csökkentik olyan mértékben, hogy az még lehetővé tegye az ember légzését. A repülési magasságon olyan kabinnyomás uralkodik a kabinban, mintha az ember egy 2500 m magas hegyen tartózkodna.

Igen ám, de a levegő alacsonyabb nyomásával a benne levő oxigénnyomás is csökken. Ezt a csökkenést az egészséges szervezetű ember észre sem veszi, mert a szervezete szaporább légzéssel és a pulzusszám gyarapodásával kompenzálja az alacsonyabb oxigénnyomást.

A beteg emberek nem tudják tolerálni a repülőgép kabinjában uralkodó alacsonyabb nyomást. Ilyenek lehetnek a krónikus légzési nehézséggel küzdők, a vérszegények és azok, akiknek koszorúér-betegsége van. Lehet – de nem biztos, hogy ők nem repülhetnek, sőt! A repülésre való alkalmasságot laboratóriumi és terheléses vizsgálatok elvégzése után a háziorvos tudja megállapítani, ezért az utazási tanácsadáskor ezen betegségeket meg kell említeni.

Még a krónikus betegséggel küzdő emberek is nyugodtan választhatják a repülőgépes utazást, ha a megfelelő orvosi vizsgálatok nem adnak kizáró okot és az orvos a gyógyszerelést beállította.

Írta: Dr. Felkai Péter


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, érkeznek a kullancsok – már egy appon keresztül is be lehet jelenteni a gyanús vérszívókat

2025. május 11.



Évek óta tart a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) Kullancsfigyelő programja, melynek célja a Magyarországon újonnan megjelenő, nem őshonos Hyalomma kullancsok megtelepedésének és terjedésének vizsgálata. Mostantól a Kullancsfigyelő oldal mellett a PragmaTick mobilalkalmazás is segíti ennek a nem őshonos kullancsnak a monitorozását. Mutatjuk, hogy működik az app.   

A tavaszias februári időjárás miatt idén is korán találkozhatunk az őshonos, és a behurcolt kullancsfajokkal is. A kutatók szerint ezeknek a vérszívóknak a monitorozása különösen fontos, mivel a Hyalomma-k képesek számos kórokozó – például a krími-kongói vérzéses láz vírusának – terjesztésére, amely akár 30%-os halálozási aránnyal is járhat. Ezek a kullancsok tőlünk délebbre őshonosak, de vándormadarak segítségével könnyen terjednek, a globális felmelegedés hatására pedig egyre nagyobb eséllyel élnek túl, és találnak megfelelő körülményeket a mi éghajlatunkon is.

Szkizofrénia és egyéb pszichotikus zavarok

2025. május 10.



A szkizofrénia olyan betegségcsoport, amely a kedély, a gondolkodás és a viselkedés jellegzetes zavaraiban nyilvánul meg. A gondolkodás zavarát a fogalomalkotás olyan elváltozásai jelzik, amelyek a valóság hibás értelmezéséhez vezetnek, téves eszméket, hallucinációkat hoznak létre. Az ehhez járuló kedélyváltozások: az ambivalens, beszűkült vagy nem a helyzethez illő affektív válaszkészség, a mások iránti empátia elvesztése.

A viselkedést elzárkózás, regresszió vagy bizarréria jellemzi. A betegség egységes, általánosan elfogadott definíciója nem ismert. A fogalmat tünetfelsorolással kísérlik meg körülírni és elhatárolni (A pszichiátria magyar tankönyve, 2003: Trixler M.).

A szkizofréniát általánosságban a gondolkodás és a percepció torzulása (fragmentációja), valamint a nem megfelelő és/vagy elsivárosodott affektusok jellemzik. A tudat tiszta, az intellektuális képességek megtartottak, de bizonyos kognitív deficit kialakulhat a lefolyás során. A legfontosabb pszichopatológiai tünetek a következők: a gondolat(ok) felhangosodása, gondolatok betoldása, elvont gondolatok szétsugárzása (telekommunikációs eszközökkel); a percepció kóros értelmezése; külső irányítottságról való meggyőződöttség; dominancia vagy passzivitás; akusztikus hallucinációk; a hangok egyes szám harmadik személyben beszélnek a páciensről, vagy kommentálják őt; gondolkodászavar és negatív tünetek.

Pszichológiai kezelési módok


szociális készség tréning (SST), (erős kutatási bizonyíték)
kognitív viselkedésterápia (CBT), (erős kutatási bizonyíték)
asszertív kommunikáció tréning (ACT), (erős kutatási bizonyíték)
családi pszichoedukáció (erős kutatási bizonyíték)
a munkába állás, munkavállalás támogatása (erős kutatási bizonyíték)
szociális tanulás/zseton gazdálkodási programok (erős kutatási bizonyíték)
kognitív remediáció (erős kutatási bizonyíték)
elfogadás- és elköteleződés-terápia – pszichotikus zavarban szenvedők részére (ACT), (közepes kutatási bizonyíték)
kognitív alkalmazkodás tréning (CAT), (közepes kutatási bizonyíték)
betegségmenedzsment és -felépülés (IMR), (közepes kutatási bizonyíték)

Hogyan tegyünk a tavaszi fáradtság ellen?

2025. május 10.

Nemrég beköszöntött a meteorológiai tavasz, ezzel együtt pedig a tavaszi fáradtság jeleit is egyre többen érzékelik magukon. A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség közösen végzett piackutatásának adatai alapján a tavaszi fáradtság mellett az óraátállítás és a stressz is hatással van ilyenkor az alvásminőségre. Az áruházlánc képzett alvásszakértője osztja meg tippjeit a szezonális alvásproblémák csökkentésére.

A JYSK és a Magyar Alvás Szövetség 2024 őszén reprezentatív kutatás keretében vizsgálták a magyar lakosság alvási szokásait és körülményeit, az eredmények pedig rámutattak, hogy a megkérdezettek nagy százaléka küzd valamilyen alvási problémával.

Az óraátállítás és a stressz hatása az alvásunkra

A JYSK alvási szokásokra vonatkozó kutatása során az alvást befolyásoló külső tényezők jelentőségét is vizsgálta, és felmérte többek között, hogy a megkérdezettek hogyan viselik a téli és nyári óraátállításokat, valamint azt is, hogy milyen hatással van a stressz az alvásuk minőségére.

A téli és nyári óraátállítások hatásával kapcsolatban mindössze a megkérdezettek 5 százaléka érezte úgy, hogy hosszú távon is nagyon megviseli és 14 százalékuk számára komolyabb nehézséget okoz az óraátállítás, de alkalmazkodnak hozzá. 40 százaléka a válaszadóknak arról számolt be, hogy kisebb nehézséget okoz számára az óraátállítás, de csak néhány napig érzi a hatását, 41 százalék számára pedig egyáltalán nem okoznak problémát a szezonális átállások.