Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Klasszikus körömápolás

Érdekességek2026. július 04.

A selymes fényû, sima, ívelt formájú, ápolt köröm festés nélkül is dísze a kéznek...

Fotó: devmarya © 123RF.com

...Ám, mert körmeink folyamatosan növekednek, foglalkozni kell velük. Szánjunk ezért rá hetente legalább egyszer elegendõ idõt.

A manikûrözésnél érdemes betartani a helyes sorrendet:


Mi a teendõ, ha könnyen töredezik a körmünk?

Lehet, hogy túl sok vegyi anyaggal érintkezünk nap mint nap. A szappanok, mosó- és mosogatószerek elvékonyíthatják a körmöt. Kerüljük az agresszív tisztítószerek használatát, s kézkímélõ készítményeket használjunk. Próbáljuk meg a házimunkát kesztyûben elvégezni (a vizes munkákat pamutbéléses gumikesztyûben, a portörlést pamutkesztyûben).

Elõfordulhat, hogy vitaminhiány vagy a pajzsmirigy alulmûködése áll a probléma hátterében. Együnk nagyobb mennyiségben vitaminokat tartalmazó zöldséget, gyümölcsöt, olajos magvakat. Ellenõrizzük, hogy elegendõ biotint (H-vitamin) tartalmazó étel szerepel-e az étlapunkon. Biotin van például a tojássárgájában, a mogyoróban, a dióban és a májban. A rétegesen szétváló köröm esetében A-vitamin-fogyasztásunkat is vegyük górcsõ alá.

Mi a teendõ, ha hosszanti repedések láthatók a körmökön?

A hosszanti repedéseket sokan a fehérjék lebontásához szükséges enzimek hiányával is magyarázzák. Fogyasszunk fügét, papáját, ananászt.

Ha az elõvigyázatosság vagy az ápolás ellenére sem javul körmeink állapota, jobban tesszük, ha orvoshoz fordulunk. A köröm festése, építése, díszítése, akárcsak a smink, a dekoratív kozmetikához tartozik. Az utóbbi idõben túlzottan hangsúlyossá vált ez a terület, pedig az agyondíszített, abnormálisan hosszú mûkörmök gyakran visszatetszõ látványt nyújtanak, és vélhetõen pont az ellenkezõ hatást váltják ki a környezetbõl, mint amit a viselõje elérni vágyik. A jó minõségû körömlakk alkalmanként nem árt a körmöknek, sõt bizonyos mértékû védelmet is jelent a vékony szaruképletek számára. A rendszeres lakkozástól, acetonos tisztítástól azonban kiszáradhatnak és törékennyé válhatnak a körmök. Ezért tanácsos idõként szünetet tartani s egyben a fent ismertetett ápolókúrát elvégezni. A lakkozás megkezdése elõtt szappanos mosdással kell zsírtalanítani, majd teljesen szárazra törölni a körmök felületét. Alkoholt vagy acetont ne használjunk, mert kiszárítják a körömlemezt. Közvetlenül fürdés után nem tanácsos lakkozni, ugyanis a köröm vizet szív magába, s a még nedves felszínrõl a lakk könnyen lepattogzik. A színes lakk felkenése elõtt vonjuk be a körmöket vékonyan alaplakkal. Majd két rétegben vigyük fel rá a fedõlakkot. A köröm szabad széleit is kenjük be, ezzel megakadályozhatjuk, hogy a lakk idõ elõtt lepattogjon. A különféle körömproblémákra, deformitásokra (pl. lerágott körmök) megoldást jelenthetnek a szolid kinézetû mûkörmök.

Markovics Vera
kozmetikus


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.