Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Koleszterinszint újragondolva: gyógyszer, mikroszterolok, intervall tréning

Érdekességek2025. március 17.

A koleszterinszint az egészség egyik csendes indikátora. Az évek során talán nem is foglalkozunk vele, mígnem egy rutin vérvizsgálat felhívja rá a figyelmet: a koleszterinszint emelkedett. Ekkor szembesülünk vele, hogy lépnünk kell – de ma már tudjuk, nem feltétlenül azonnal gyógyszerekkel. Az emelkedett koleszterinszint figyelmeztetés, ami nyomozásra késztet minket, de kismértékű emelkedés nem feltétlenül ok a riadalomra.

Fotó: rawpixel © 123RF.comKoleszterin – önmagában nem feltétlenül a probléma forrása

Az LDL koleszterin önmagában nem ellenség, elengedhetetlen szerepet játszik a szervezet működésében. Az egyik alapvető építőeleme az agyműködés fenntartásának. A probléma akkor kezdődik, ha a magas LDL koleszterinszinthez csökkent érfal rugalmasság, magas vérnyomás és emelkedett triglicerid szint is társul, és gyulladásos állapot áll fenn, mert ekkor az érfalak rugalmassága könnyebben csökken tovább, és a gyulladásos folyamatok akár állandóvá válhatnak. Így fokozódik az érelmeszesedés kockázata, és halmozódnak, egymást erősítve fenyegetnek az egyes kockázati pontok.

Szervezetünk állapotának megítélése érdekében érdemes ma már az ApoB értéket is mérni, ami árnyalhatja a hagyományos lipid panelek értékei alapján kialakított orvosi kezelési terveket, mivel az ApoB alacsony szintje arra utalhat, hogy az endotél diszfunkciót okozó sLDL részecskék nincsenek egyelőre jelen kockázatos mennyiségben. Azaz egy enyhén emelkedett koleszterin szint önmagában nem feltétlenül jelent azonnali veszélyt. Főleg, ha egy egyszerű, szemikvantitatív érfal rugalmassági vizsgálat vagy egy részletesebb arteriográfos vizsgálat is megerősíti, hogy nincsenek plakk lerakódásaink.

Amikor azonban már kialakulnak plakkok, akkor érdemes odafigyelni a koleszterinszint csökkentésére, és megelőzni a további lerakódásokat, fokozni az erek egészségét, rugalmasságát. Ezzel egy időben célszerű elindítani olyan táplálkozási változtatásokat, amelyek segítik a lipid háztartás és a kardiovaszkuláris rendszer egészségének fejlesztését. Ezt mozgásprogrammal és alvás optimalizálással támogathatjuk, illetve az esetek többségében stressz menedzsment technikákat is be kell vetnünk.

Hogyan normalzálhatjuk a koleszterinszintet gyógyszer nélkül?

Az első lépés az életmódváltás. Bár ez sokszor teljesíthetetlennek tűnhet, de már apró változtatásokkal is meglepően hatékony eredményeket érhetünk el.

1. Étrend


2. Mozgás

A rendszeres testmozgás nem csak a testsúly csökkentésében segít, hanem a HDL-koleszterinszint növelésében is. Az érfalak rugalmasságát elsősorban az interval tréningek segítik elő, ezér ezt heti két alkalommal feltétlenül illesszük be az edzéstervünbe minimálisan 30-30 percre. Heti további 90 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás (például gyaloglás, úszás vagy kerékpározás) már jelentős különbséget hozhat.

Az A-Lab Medical egészség coach csapatának ajánlása    

Intervall tréning az érfali rugalmasság javítására

Kezdőknek:

  1. Melegíts be 5-10 percig mérsékelt tempójú gyaloglással vagy biciklizéssel.
  2. Intenzív szakasz: 30 másodpercig végezz magas intenzitású mozgást (pl. gyors futás, sprintelés, biciklizés magas ellenállással).
  3. Pihenő szakasz: 1-2 percig végezz lassabb, pihenőtempójú mozgást (pl. séta vagy alacsony intenzitású biciklizés).
  4. Ismételd ezt a ciklust 4-6 alkalommal.
  5. Levezetés: 5 perc lassú tempójú mozgás.

Haladóknak:

  1. Melegítés: 5-10 perc mérsékelt tempó.
  2. Intenzív szakasz: 1 perc magas intenzitás (pl. sprintelés vagy emelkedőn futás).
  3. Pihenő szakasz: 1 perc könnyű mozgás.
  4. Ismételd ezt a ciklust 6-10 alkalommal.
  5. Levezetés: 5-10 perc.

Heti gyakoriság: Heti 2-3 alkalom elegendő az érfalak rugalmasságának javítására, pihenőnapokkal a regeneráció érdekében.

Mire figyelj az intervall tréning során?

Mire figyelj az intervall tréning során?
Fokozatosság:
Ha most kezded, az intenzív szakaszokat ne vidd túlzásba, hogy elkerüld a sérüléseket vagy a szív túlterhelését.
Pulzus kontroll:
Az intenzív szakasz alatt a maximális pulzusod 70-90%-át célozd meg.
A pihenőidő alatt engedd le a pulzust kb. 50-60%-ra.
Egyéni terhelhetőség:
Az intervall tréning intenzitását igazítsd az aktuális egészségi állapotodhoz és edzettségi szintedhez.
Regeneráció:
Az intervallumok közötti regeneráció elengedhetetlen. Az alvás, a megfelelő táplálkozás és a pihenőnapok támogatják a hosszú távú fejlődést.

3. Stresszkezelés

A krónikus stressz hatással lehet a koleszterinszint emelkedésére is. Próbáljuk meg csökkenteni a stresszt relaxációs technikákkal, légzőgyakorlatokkal, meditáció vagy akár a természetben töltött idő segítségével.

Amennyiben orvosa kockázatosnak ítéli állapotod, érdemes azonnali gyógyszeres kezeléssel elejét venni a további veszélyeknek. De amennyiben még visszafordíthatónak tűnnek egyes folyamatok, és valaki nem szeretne élete végéig sztatint szedni, akkor célszerű elindítani egy életmód terápiát akár fitoszterolos támogatással.

Hogyan előzhetjük meg a koleszterinszint újbóli emelkedését?

Ha sikerült optimalizálni a koleszterinszintet, az életmódváltást nem szabad abbahagyni. Fontos, hogy az egészséges szokások hosszú távon is részévé váljanak az életünknek.

Az időben tett lépések életeket megmenthetnek. Ne várj a probléma súlyosbodására. Cselekedj időben, és tegyél a nagyobb baj elkerüléséért.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.