Komoly következményekkel járhat a gyermekkori vashiány
Érdekességek2018. november 22.
Vizsgálatok szerint az élet korai szakaszában kialakult vashiány komoly következményekkel járhat: a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak. Milyen tünetekből ismerhetjük fel, hogyan előzhetjük meg a vashiány kialakulását? A legfontosabb tudnivalókat dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalta össze.
A csecsemők és a kisgyermekek a legveszélyeztetettebbek
Az agy fejlődése csecsemőkorban a legerőteljesebb, az idegek megfelelő kialakulásához csecsemő- és kisgyermekkorban szükség van a napi 0,6-1,2mg/kg vas bevitelére. Ennek hiányában a károsodás hosszútávú hatásaival kell számolni: szociális interakció zavarai, tanulási és emocionális zavarok is lehetnek a vashiányos vérszegénység következményei.
Súlyos vashiány: a már kialakult károsodás nem visszafordítható
Fontos tudni, hogy súlyos korai vashiány esetén a szervezetben létrejött negatív hatásokat megszüntetni nem tudjuk a vas pótlásával, csak a további károsodásokat lehet így megelőzni. Ezt igazolja a Nutrition Reviews folyóiratban közölt korábbi vizsgálat is, melyben a kutatók leírják, hogy a csecsemőkorukban súlyos vashiányos vérszegénységgel kezelt gyerekeknek 10 évvel később számolási és írási nehézségei, figyelemzavar és beilleszkedési problémáik voltak.
A kulcs a mielőbbi felismerés
A súlyos következményeket azonban megelőzhetjük, ha idejében kezeltetjük a vashiányt. A Pediatrics folyóiratban megjelent korábbi vizsgálat szerint, azok a 12-23 hónap közötti csecsemők, akiknél a vashiányos vérszegénység enyhébb formában jelentkezett és 3 hónapon belül kezelték, semmiféle maradandó károsodást nem szenvedtek el. Ezzel szemben a súlyosan vérszegény csoport tagjainál – habár a vashiány megszűnt a kezelés hatására – a motoros és mentális teszt eredményei az előző kutatásban tapasztaltakhoz hasonlóan, bár különböző mértékben, de elmaradtak a nem vashiányos kontroll csoporthoz képest.
Milyen tünetek esetén gondoljunk vashiányra?
Mivel a vashiány kedvezőtlenül hat a mozgás- és a szellemi fejlődésre, ezért a szülők általában akkor kezdenek gyanakodni, amikor a gyermeknél tartós fáradékonyságot, izomgyengeséget és a súlyfejlődés megtorpanását észlelik. Emellett a vashiány kedvezőtlenül hat a problémamegoldó képességre és az IQ-ra is, de az érintett gyerekeknél fokozódik a fertőzésekre való hajlam, láthatóan többet betegeskednek, mint vashiányos társaik.
Megelőzés csecsemőkortól
A nagymértékű és hosszabb ideje fennálló korábbi vashiányos állapot tehát évek múlva is hátrány jelent a gyerekek számára, ezért nagyon fontos megelőzni, illetve a kialakult vashiányt a lehető leghamarabb felismerni és kezelni. A megelőzésben nagyon fontos a helyes táplálkozás. A tehéntej korai – 1 éves kor alatti – nagy mennyiségű (napi 4dl-t meghaladó mértékű) fogyasztása egyértelműen megnöveli a vashiány kialakulásának veszélyét, mivel a kalcium gátolja a vas felszívódását. Anyatej hiányában ezért kizárólag a gyermek életkorának megfelelő tápszert, tejpótló italt adjunk helyette. A késői és nem megfelelő hozzátáplálás szintén növeli a vashiány kockázatát, ennek elkerülésére 6 hónapos kor után anyatejes gyermeknél is szükség van a hozzátáplálás megkezdésére.
Teljes értékű táplálkozás és vaspótlás
Időnként minden gyereknek vannak kedvenc fogásai, ám ha hosszabb ideje válogatós és csak pár ételt fogyaszt, akkor az egyoldalú táplálkozás miatt bárkinél kialakulhat tápanyag-, így vashiány is. Ilyen esetben szükség lehet a vas kiegészítő adására. Fontos, hogy az életkornak megfelelő mennyiségben adagoljuk a készítményt, a szükséges dózist meghaladó mennyiség adása káros lehet. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben be kell számítani az étkezések során bevitt vasat is a napi mennyiségbe!
forrás: Bébik.hu
