2024. április 23.
Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat. A saját képességekbe vetett bizalom, illetve a kudarccal történő megbirkózás alapvető feltétel a boldog, kiegyensúlyozott élethez.
A gyerekek születésüktől fogva szédítő sebességgel sajátítanak el új készségeket, és ezekkel az új képességekkel együtt önbizalmat is szereznek ezek használatához, ami hosszú távon ugyanolyan fontos. Az önbizalomhiányos gyerek nem szeret új vagy kihívást jelentő dolgokat kipróbálni, mert fél attól, hogy elbukik vagy csalódást okoz másoknak, ami a lányokra még inkább igaz. Ez a félelem visszatarthatja őket, és megakadályozhatja, hogy sikeresen helyt álljanak későbbi életükben. De vajon hogyan segíthetünk gyermekeinknek, hogy magabiztosan szálljanak szembe a hétköznapok kihívásaival?
1. A tökéletesség helyett a fejlődésre koncentráljunk! – Sok gyerek érzi úgy, ha lehet a lányok még inkább, hogy tökéletesnek kell lennie a társadalom, a kultúra vagy épp a saját gondolatai miatt. De a megfogalmazás megváltoztatásával enyhíthetjük ezt a feszültséget. Ahelyett, hogy a hibátlan eredményekre összpontosítanánk, szurkoljunk a fejlődés apró lépéseinek. Például mondjuk azt, hogy: "Imádom a színeket, amiket választottál!"
2. Ünnepeljük a kudarcokat! – Ezek valójában nem kudarcok, hanem növekedési lehetőségek! Mutassuk meg a gyereknek, hogy milyen értékes a saját hibáinkból való tanulás, azzal, hogy megosztjuk őket. Csináljuk játékosan! Például készítsünk egy „Jutalomtáblázatot” akár LEGO kockákból és jelöljük rajta valahányszor egy családtag megoszt egy történetet, amelyben túljutott egy kudarcon.
3. Játsszunk a szavakkal! – Ügyeljünk a nemi sztereotípiákra, amikor kreatív ötletekről beszélünk! Mindannyian beleesünk ebbe a csapdába, és tudjuk, hogy a társadalom egésze is ezt teszi – amikor a fiúkat dicsérjük gyakrabban használunk olyan szavakat, mint a „zseni”, „okos” és „bátor”. Míg a „szép”, „aranyos” és „gyönyörű” szavakat nagyobb valószínűséggel használjuk a lányok esetében. Keverjük össze! Bátorítsuk arra a gyerekeket, hogy tegyenek fel kérdéseket, és vitassák meg ezeket a sztereotípiákat. Fontos, hogy nyíltan beszélgessünk arról, hogy a társadalom néha mást vár el a fiúktól és a lányoktól.
4. Tanítsuk meg megbirkózni a frusztrációval! – A magabiztos gyerekek, akik bíznak saját képességeikben könnyebben túllépnek a kudarcon. Találjunk ki egy szórakoztató kihívássorozatot, amely akár lehet akár egy építési kihívás is! Ha végeztünk, osszuk meg milyen nehézségekkel szembesültünk a feladat megoldása során, osszuk meg gondolatainkat és érzéseinket ezzel kapcsolatban, és részletezzük, hogy milyen stratégiákat alkalmaztunk a felmerülő meglepetések kiküszöbölésére!
5. A fejlődés fókuszú gondolkodásmód kialakítása – Ez a szemléletmód azt jelenti, hogy hiszünk abban, hogy kemény munkával, ha nem adjuk fel, képesek vagyunk a fejlődésre, ahelyett, hogy azt gondoljuk, hogy bizonyos képességekkel születünk, amelyen nem tudunk változtatni. Ha a gyerekekben sikerül elültetni ezt a gondolkodásmódot, könnyebben jutnak túl a nehézségeken és szívesebben tanulnak új dolgokat, még ha az bonyolultnak tűnik is.
2024. április 23.
A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.
AZ ALVÁS:
Szépít
Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.
Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.
Fiatalít
A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.
Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.
Méregteleníti az agyat
Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.
Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat
2024. április 22.
Az alvás világnapja alkalmából érdemes lehet átgondolni, hogyan is állunk az alváshoz, és ezzel hogyan járulunk hozzá vagy nehezítjük meg a jóllétünket.
Az alvással, pihenéssel kapcsolatban rögtön a következő magyar szólásmondás jut eszembe. „Majd a sírban pihenek” – ezt a mondatot meghallva mentális egészséggel foglalkozó szakemberként össze szoktam ráncolni a szemöldökömet. Ez a szólás, ill. valójában az e mögött húzódó gondolkodásmód, véleményem szerint, egy olyan, a pihenéssel, alvással való negatív kapcsolatról árulkodik. Megakadályozhat minket abban, hogy megfelelően energetizáltak legyünk ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat a bőrünkben, és életünkben jelenleg és a jövőben is.
Ezt a mondatot különösen gyakran hallom a 60–65 év feletti korosztály tagjaitól, és ez elgondolkodtat. Elképzelhető, hogy azok a generációk egy olyan korban nőttek fel és dolgoztak, ahol nem volt lehetőség megállni és hátradőlni. Most pedig, amikor már lehetne pihenni a nyugdíjas években, már nagyon nehéz „feltenni a lábat” vagy szundítani egyet, hiszen a fejükben visszhangzik az említett szólás. Ez az akkori közvélekedést tükröző mondat egyszerre sarkall örök tevékenykedésre és bélyegzi meg a pihenést (azaz a „semmittevést”).
Pedig aki az alváson spórol, lehet, hogy rövid távon időt nyer, de hosszú távon időt veszít.
Legalábbis azok, akik az alvást kellemetlen kényszerűségnek tekintik, és így is bánnak vele, azok az életminőségükkel (és akár egészségesen töltött életéveikkel) fizetnek. Az alvás szerepével és előnyeivel (hiányában pedig súlyos és összetett következményeivel) foglalkozó kutatások száma olyan népes és egyre gyarapodó, hogy nehéz röviden összefoglalni. Az biztos, hogy ha ezekkel az eredményekkel mind tisztában lennénk, a legtöbben sürgősen elsőrendűvé tennénk a megfelelő alvási rutin és az alvási higiénia kialakítását.
Az alvás ugyanis egy rövid és hosszú távú befektetés testi, lelki és szellemi egészségünkbe.
A megfelelő mennyiségű és minőségű alvással már
rövid távon is frissebbek és kiegyensúlyozottabbak lehetünk,
hosszú távon pedig immunrendszerünk erősítéséhez, agyi egészségünk fenntartásához és lelki folyamataink „megolajozásához” járulunk hozzá.
Természetesen mindig vannak és lesznek „rövidebb éjszakáink” – az élettel együtt járó néha örömteli (pl. csecsemő a családban), néha fájdalmas dolgok miatt (pl. betegeskedő szerettünk miatti aggodalom). Ez az élet része, és ilyenkor természetesen nem a 8 óra alvás az elsőrendű, hanem a biztonság, a kapcsolódás stb. Sokkal fontosabb a nehéz kivételekre való fókuszálás helyett azon gondolkodnunk, hogy amikor a megszokott módon alakulnak a hétköznapjaink, miképpen állunk az alváshoz. Úgy kezeljük-e, mint azt a szupererőt, mellyel számottevően tehetünk a jelenlegi és a jövőbeli testi, lelki és szellemi egészségünkért?
