Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lassan olvas, gyorsan olvas – mennyire fontos alsósoknál a tempó?

Érdekességek2017. március 28.

Gyakori aggodalomra okot adó dolog a kisiskolás szülők körében az, hogy vajon hogyan is olvas a gyerek. Az első-másodikos gyerek már ismeri a betűket, és a felnőttek, nagyik, anyukák, nagybácsik, szomszéd nénik szívesen ki is kipróbálják, vajon mit is takar ez. És nagyon gyakran csörög ilyenkor a logopédus telefonja, ahol aggódó hangon kérdezik tőle, hogy miért nem akar, vagy miért ilyen lassan olvas ez a gyerek, talán baj van?

olvasAz esetek nagyon nagy többségében nincs, hiszen hajlamosak vagyunk e téren is a mai gyermekekkel türelmetlenek lenni. Pedig nekik is időre és gyakorlatra van szükségük ahhoz, hogy az olvasás olyan tudássá váljon életükben, amivel már nem kell foglalkozniuk, csak használniuk, mint az információszerzés legfontosabb eszközét.

Ugyanakkor érthető ez a felnőttekben megfogalmazódó aggodalom, hiszen kulcsfontosságú mai világunkban az olvasás elsajátításának, alkalmazásának profizmusa, nélküle az iskola, és a világban való boldogulás is nehezített. Éppen ezért fontos, hogy ne siettessük a folyamatot, hanem a gyermek saját érettségéhez szükséges tempót elfogadva gyakorlatba ültessük át a betűk, szótagok, szavak, szövegek világának ismeretét. Nem siettetni, hanem adott szinten biztosítani kell a gyerekeknek a gyakorlat megszerzését.

Saját magához mérjük

Soha ne a többiekhez, hanem saját magához, saját tempójához, igényeihez mérjük a gyerek olvasási teljesítmény, fejlődését. Vannak olyan gyerekek, akik maguktól, némi kérdezősködés után kiválóan megtanulnak olvasni már az óvodában, de semmiképpen ne ők legyenek a mérvadóak, nekik ez könnyen megy. A gyerekek jelentős részének hosszú időre van ahhoz szüksége, hogy az önálló, már ismert betűk folyamattá (szótag, szó, mondat, szöveg) szerveződjenek nála, és ezek értelmet kapjanak. Hiszen az olvasás lényege a megértés, az írott szöveg tartalmának megismerése. Erre koncentráljunk, ne az olvasás tempójára első, második osztály végén.


A közös olvasás jelentősége

Ugyanakkor a gyerek gyakorlatának kialakításában nagy jelentősége lehet a gyermeket körülvevő olvasni tudóknak. Ha olvastatni szeretnénk a gyereket, akkor csak annyit olvastassunk vele, amennyit szívesen bevállal, azt viszont rendszeresen. Jó módszer a közös olvasás. A gyerek olvassa el az első mondatot, aztán folytassuk mi a fejezettel. Fontos a minta, ne siettessük a gyereket, ugyanakkor beszélgessünk róla az olvasottakról, mert itt a kulcs a tanuláshoz.

Nem gond, sőt egy ideig fontos a szótagoló olvasás, ha a gyereknek segít az olvasott szöveget szótagjaira szedhetjük neki, egyszerű vonalakkal. Fontos, hogy a gyerek akarja a szöveget, könyvet, válasszunk együtt könyvet, figyelve arra, hogy a gyakorlatlan szemnek a túlzottan sűrű , apró betű nem segít, illetve a túlságosan elmosódó, betűméretet nyomtatást fölülíró betűhasználat zavaró. Ha olvas a gyerek, ha túljut mondaton, bekezdésen, dícsérje meg mindenképpen az olvasó kisembert.

Ha mégis nyugtalan a gyermeket olvasásával kapcsolatban, egy tapasztalt logopédus szakembert érdemes megkérdezni.

Gáll Edina
logopédus


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.