Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Leggyakoribb kérdések a terhességi cukorbetegségről

Érdekességek2024. április 12.

A terhességi cukorbetegség egyre több nőt érint, így sokakat foglalkoztat. Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa megválaszolja az állapottal kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket.

Fotó: 123rf.comHa nem volt a családban cukorbeteg, akkor is kialakulhat nálam?

Való igaz, ha a családban előfordult már cukorbetegség, akkor nagyobb az esély, hogy Önnél is kialakul (főleg akkor, ha közeli rokonnál mutatták ki a diabetes-t). Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs esély arra, hogy Önnél is fellép, hiszen más kockázati tényezők is vannak: ha pl. elhízott, keveset mozog, PCOS-sel küzd, egészségtelenül táplálkozik, akkor bizony személyes/családi kórtörténet nélkül is kialakulhat a terhességi cukorbetegség.

Inzulinrezisztens vagyok- biztos, hogy cukorbeteg leszek terhesség alatt?

Az inzulinrezisztencia és egyéb prediabetes-es állapotok jelentősen megnövelik a terhességi cukorbetegség esélyét, hiszen a várandósság során eleve inzulinrezisztens állapotba kerül a kismama. Viszont, ha odafigyel az életmódjára, betartja az előírt diétát és rendszeresen mozog (akár kismama tornát végez), akkor elkerülheti, hogy terhességi cukorbetegség alakuljon ki.

Inzulinra van ekkor szükségem?

Az attól függ, milyenek az értékei, milyen panaszai vannak- a terápia ezeket együttesen nézve kerül összeállításra. Enyhébb esetben elegendő az életmódterápia (diéta, mozgás), ám ha indokolt, akkor inzulin injekcióra van szükség.

Milyen hatással van a babámra a terhességi cukorbetegség?

A terhesség során a magas vércukorszint komoly problémákat tud okozni, mind a magzati létben, mind később. Amennyiben nem kezelik, úgy fokozott a rizikó a placenta problémákra, a baba nagyobb születési súllyal jöhet a világra, ami komplikációkhoz vezethet a szülés során. Ezen kívül megnő a koraszülés esélye is. Születés után hipoglikémiás állapot jöhet létre a babánál, ráadásul a későbbiekben megnő az elhízás, cukorbetegség és a szív-és érrendszeri problémák kockázata is.

Milyen hatással van rám a terhességi diabetes?

Ha a kismamánál a terhességi cukorbetegség nincs kezelve, akkor az megnöveli különböző veszélyes állapotok fellépésének esélyét: pl. nagyobb eséllyel alakul ki preeclampsia, valamint különböző fertőzések is könnyebben lépnek fel- amennyiben ez intim fertőzés, akkor a felszálló fertőzés a magzatot is veszélyeztetheti, és a méhszáj nyílását is okozhatja.


Mikor menjek szűrésre?

Ha nincs fokozott rizikója akkor elég egyszer a 24. terhességi hét körül mennie szűrésre. Magas kockázat esetén a 12-16. hétben is indokolt az OGTT vizsgálat. Természetesen, ha tüneteket tapasztal, melyeket akár magas vércukorszint is okozhat (fáradtság, fokozott szomjúság, gyakori fertőzések), esetleg, ha keton van a vizeletében, minél előbb kérjen vizsgálatot – mondja Dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbetegközpont diabetológusa.

 Elmúlik szülés után?

Legtöbbször igen (ha nem, annak legtöbbször az az oka, hogy már a terhesség előtt is cukorbeteg volt, csak nem tudott róla), ám fontos tudni, hogy a későbbiekben nagyobb lesz az esély arra, hogy 2-es típusú cukorbeteggé váljon, így rendszeres szűrés javasolt szülés után is! Először a szülés után 6 héttel, majd lehetőleg évente vegyen részt OGTT (terheléses vércukormérés) vizsgálaton, hogy ha kialakul magas vércukorszint, azt minél hamarabb kezelni lehessen, még a szövődmények megjelenése előtt!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.