Lehangolt vagy depressziós?
Érdekességek2024. január 22.
A szürke téli napok energiavesztéssel járnak a szervezetben. Ebben az időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy lehangoltak, kimerültek, fáradékonyak, esetleg kijelentik: depressziós vagyok. Divat ez a szó, de sokan nem tudják, mi a valódi jelentése. Ha csak levertek vagyunk, az még nem betegség...
A kezelést igénylő depresszió megtámadja a beteg hangulatát, gondolkodását, szervi egészségét és viselkedését. A depressziós beteg hangulata majdnem mindig szomorú vagy aggodalmas, jóllehet az ingerültség is gyakori. Még ha valaki látszólag nem is depressziós, elveszítheti érdeklődését olyan dolgok iránt, melyekben korábban kedvét lelte.
A depressziós ember gondolkodása gyakran önmagáról, a jelenről és a jövőről alkotott negatív gondolatokban nyilvánul meg. A betegek számára a koncentráció, az emlékezőképesség is problémát jelenthet, gyakran hoznak nehezen megmagyarázható döntéseket. Ha az állapot súlyosbodik, a beteg érdektelenné válik, és teljes reményvesztettséget él meg, úgy véli, ő már teljesen értéktelen a társadalom számára. Gyakran úgy érzik, nem érdemes tovább élniük, gyakran gondolnak az öngyilkosságra. A szorongás, a rémület valami meghatározatlan, de iszonyú dolog bekövetkeztétől gyakori velejárója a depressziónak. Fóbiák, félelmek bizonyos helyzetektől, szintén kialakulhatnak.
Testi tünetek
A testi funkciók számos módon romolhatnak. Az étvágytalanság és testsúlycsökkenés gyakori tünet, jóllehet néha fokozott étvágy és testsúlygyarapodás lép fel. A depresszió alvászavarokkal járhat, melyek súlyossága az elalvási nehézségektől az éjszakai ébredéseken át a kora reggeli ébredésig és visszaalvási képtelenségig változhat. Vannak azonban, akik éppen hogy sokkal többet alszanak a szokottnál. Bármennyit aludjanak is a depressziós betegek, gyakran kimerültek, erőtlenek, sokszor elvesztik nemi érdeklődésüket. Szájszárazság vagy székrekedés alakulhat ki, sokan nehezen körülírható fájdalmakról panaszkodnak.
Akik már átestek egy depressziós időszakon, életük során mintegy öt ilyen epizódra számíthatnak. Természetesen ez nem mindenkire egyformán érvényes. Vannak, akiknek csak egy depressziós időszakuk van, másoknak pedig több. Szerencsére a legtöbb beteg esetében a korai kezelés a depresszió időtartamát és súlyosságát egyaránt csökkenti.
Van, aki mosoly mögé rejti érzéseit...
A hangulati eltérések okozta magatartászavarok, a megváltozott gondolkodás és testi funkciók jelentősen befolyásolhatják a beteg mindennapi életvitelét. Sokan nem képesek felöltözködni, enni, dolgozni. Mások viszont nagyon levertnek érzik ugyan magukat, de továbbra is normális életüket folytatják otthon és a munkahelyükön egyaránt. Vannak, akik mosoly mögé rejtik érzéseiket, mások sokat sírnak. A depressziós magatartás legszélsőségesebb formája természetesen az öngyilkosság. Azonnal forduljon orvosához, ha arra gondol, hogy önmagában, vagy másokban kárt tegyen.
Mi okozza a depressziót?
Ahogy a depresszió számos különböző formában jelentkezhet, oka is nagyon sokféle lehet. A depresszió leggyakrabban több ok együttes felléptére vezethető vissza. Miért válik az egyik ember depresszióssá, míg a másik egészséges marad? Erre nincs egyértelmű válasz. Minden egyes ember számára egy adott pillanatban egész sor tényező együttes hatása dönti el, hogy kifejlődik-e a depresszió vagy sem. Néha a kiváltó eseményt meg lehet határozni. Máskor viszont a depresszió minden kimutatható ok nélkül lép fel, esetenként olyan embereknél, akik sikeres életvitelt folytatnak. Nézzünk néhány olyan okot, mely szerepet játszhat a depresszió kialakulásában.
Külső események: A társas kapcsolatok nehézségei miatt kialakult magányosság hozzájárulhat a depresszió kialakulásához. Épp így a pénzügyi aggodalmak, jogi problémák, nyugdíjba vonulás, vagy egyéb stressz helyzetek. Szeretett személy halála miatti gyász igen ritkán bár, de létrehozhat teljes depressziós tünetegyüttest.
Genetika. A kutatások kimutatták, hogy a veleszületett tényezők fontosak. Más szavakkal azok, akiknek közeli hozzátartozójuk depressziós perióduson ment át, nagyobb valószínűséggel válnak maguk is depresszióssá. A genetikailag depresszióra hajlamos emberek valószínűleg sebezhetőbbek, ha valami nyugtalanító történik körülöttük. Pszichológiai, vagy "biokémiai" faktorok. Ma a kutatások egyik legérdekesebb területe a "depresszió biokémiája". A depressziót az agy úgynevezett neurotranszmitter anyagainak egyensúlyzavarával magyarázzák. Más szavakkal, ha ezeknek az anyagoknak valamelyikénél működészavar támad, depresszió léphet fel. Élettani tényező lehet valamilyen betegség, mint például az agyvérzés, a Cushing kór vagy pajzsmirigy betegség is. Számos gyógyszer, mint például egyes vérnyomáscsökkentők, fogamzásgátló tabletták, szteroidok (mint a kortizon) szintén szerepet játszhat. Utoljára, de nem utolsósorban az alkohol és más élvezeti drogok is szedik áldozataikat.
A szülés utáni depresszióról
A szülés utáni időszak megnövekedett kockázatot jelent a hangulati betegségek (depresszió) szempontjából. A szülést követő napokban általános jelenség a lehangoltság, ami rendszerint magától megszűnik. A fiatal anyák kb. 10-15 %-a szenved a szülés utáni hónapokban kezelést is szükségessé tevő depresszióban. Fokozottan veszélyeztetettek azok a kismamák, akik korábban - akár a megelőző terhesség során, akár ettől függetlenül - már megbetegedtek depresszióban. A betegség kialakulásában szerepe van:
- az egyéni hajlamnak
- hormonális okoknak
- a megváltozott élethelyzettel kapcsolatos pszichés stressznek.
A tudomány mai állása szerint genetikai adottságainkat megváltoztatni nem tudjuk. A kedvezőtlen hormonhatás befolyásolására végeztek biztató eredményű vizsgálatokat, ezek a gyakorlatban azonban nem terjedtek el.
A feltevés szerint a hangulati élet kedvezőtlen változását az ösztrogén szintjének gyors csökkenése okozza a szülés után. Így a fellépő tüneteket egy "ösztrogén megvonásos szindróma" részének tekintik. Ezen elképzelés alapján ösztrogént adtak szülés után olyan kismamáknak, akik korábbi terhességük során depresszióban szenvedtek. A vizsgált nők közül csak egynél alakult ki depresszió, a többiek jól érezték magukat a terhesség utáni hónapokban és nem volt szükségük hangulatjavító gyógyszerekre, amelyeket a depresszióban adnak.
A vizsgálat ígéretesnek tűnő eredményei ellenére a jelenleg elérhető és ajánlható lehetőség a szülés utáni depresszió megelőzésére a pszichés stressz csökkentése illetve a stresszel való megküzdési képességünk fejlesztése, az önismeret javítása. Ezt segítik elő a különböző pszichoterápiás eljárások.
A kiegyensúlyozott, rendezett házastársi kapcsolat védő hatása a szülés után fellépő depresszió kialakulása szempontjából jól ismert. Eszerint az egyéni viselkedést megérteni és befolyásolni akkor lehet a legjobban, ha azt a családi kapcsolatrendszerben vizsgáljuk meg. A felmerülő egyéni problémákat, betegségeket nem csak az egyén, hanem az egész család tekintetében kell gyógyítanunk, a rosszul működő (kapcsolat)rendszerben kell változást elérni. A szülést követő pszichés zavarok kivédésére a pszichoterápiát érdemes már a tervezett teherbeesés előtt elkezdeni.
Azok számára, akik már átestek a szülés utáni depresszión nagyon fontos a következő terhességük során illetve a gyerekágyban a pszichiátriai ellenőrzés és a betegség kiújulására utaló tünetek jelentkezése esetén azonnali jelentkezés a pszichiáternél, vagy annál az orvosnál, akivel korábban már segítő kapcsolatot alakított ki.
Mit kell tudni a pszichoterápiáról?
A pszichoterápia, vagy beszélgetés terápia megfelelő lehet a depresszió kezelésére. Nagy segítség lehet akár önállóan, akár a terápiát kiegészítve, a kineziológia (stresszoldás). Néhány, enyhe depresszióban szenvedő beteg számára a pszichoterápia elégséges lehet.
A pszichoterápia során a beteg és a terapeuta olyan jelen vagy múltbeli eseményekről beszélgetnek, melyek a beteg számára fontosak. Feltárják azokat a kapcsolatokat és személyes célokat, melyek hatással vannak a beteg életére, valamint megbeszélik az ezekhez kapcsolódó gondolatokat, érzelmeket és viselkedésformákat. A pszichoterápia egyik legnagyobb előnye, hogy segítséget nyújt a betegnek a nehéz időszakokban.
A pszichoterápiának több formája létezik, azonban nem mindegyik hatása bizonyított. A legeredményesebb pszichoterápia formák a szupportív, a kognitív, a behavioral vagy viselkedéssel kapcsolatos, és az interperszonális pszichoterápia. Kérdezzük a gyógyító szakembert, melyik való nekünk.
Depressziós a családban
Hogyan "beszéljük le" az öngyilkosságról, vagy hogy "beszéljük rá" arra, hogy orvoshoz menjen? Nagyon fontos, hogy a depressziós beteg teljes életszemlélete megváltozik. nem képes reálisan értékelni saját magát. Úgy érzi, senki nem érti meg őt, az ő szerencsétlenségét, és mindenkitől, akitől "rábeszélést", ellentmondást tapasztal, elfordul. Úgy érzi, ez is igazolja saját állítását, vagyis hogy őt senki nem érti meg.
Az egyetlen dolog, amit tehetünk, hogy értő figyelemmel hallgassuk végig a problémáját és segítsük kérdéseinkkel, hogy puszta panaszkodás helyett maga jöjjön rá az okokra. Segítsük hozzá, hogy újra összefoglalhassa problémáját. A megértő viselkedés – megfelelő gyógyító beavatkozás mellett – rengeteget lendít a beteg állapotán.
forrás: Harmonet.hu
