Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lehet, hogy a reflux miatt nem alszik jól?

Érdekességek2024. február 21.

Fotó: 123rf.com

A gyomorégésen kívül horkolást, sőt akár pánikkal járó, éjszakai légzési nehézséget is okozhat a reflux, ám csak kevesen vannak tisztában a két jelenség összefüggésével. A kivizsgálás és a megoldás lehetőségeiről dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus beszélt.  

Miért baj, ha sok a mikroébredés?

Az alvás összetett folyamat, amely alatt az ébrenléthez képest másféle agyi tevékenység zajlik. Megfelelő időtartama, felépítettsége nappali teljesítményünk, koncentrációképességünk és kiegyensúlyozott érzelmi életünk záloga. Az éjszaka folyamán alvásunk mélysége változik,  a különböző alvásstádiumok – mélyülő, majd ismét felületesebbé váló periódusok ill. az ún. REM alvás (gyors szemmozgásokkal jellemzett alvásszakasz) – meghatározott sorrendben követik egymást. Az alvásstádiumok elrendeződése, megfelelő időtartama és aránya nemcsak memóriánk, hanem mindennapi hangulatunk, jó közérzetünk és intellektuális működésünk meghatározója is

Az alvás alatt természetesen eltérő módon reagálunk a külső vagy belső (szervezetből érkező) ingerekre. Igaz ez az alvás alatti légzésre is, mely összetett idegrendszeri szabályozás alatt áll. Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja, melyet köznapi szóhasználtban a „sok a savam”, „feljön a savam” megfogalmazásokkal jeleznek a betegek.

Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések, rövid ideig tartó, csak az agyi elektromos tevékenység vizsgálata során regisztrálható ébredések előzik meg. Az ismétlődő savas regurgitáció és köhögés gyakori mikroébredésekhez vezet, nem alakul ki megfelelő mennyiségű mélyalvás, ami napközbeni fáradtsághoz, álmossághoz vezet. 


Refluxos tünetek éjjel

Az alvás alatti légzéskimaradás és savas regurgitáció között egyértelmű összefüggés mutatható ki. Az alvási apnoe során az egyre fokozódó negatív mellkasi nyomás elősegíti, hogy a gyomortartalom pulzálva visszajusson a nyelőcsőbe. Ha ez hosszú időn keresztül előfordul, kialakul a GERD, vagyis a reflux. Az éjszakai tünetekhez később sokféle nappali probléma is társulhat, így például gyomorégés, puffadás, köhögés, rekedtség vagy asztmás panaszok.

Előfordul, hogy szívtáji, úgynevezett anginás panaszok hátterében is ez a betegség áll. A reflux és az alvászavarok közötti szoros összefüggés és egymást kölcsönösen erősítő hatás miatt fontos lenne, hogy a gasztroenterológiai  kivizsgálás mellett szomnológiai konzultáció és szükség esetén alvásvizsgálat is történjen.

Fotó: 123rf.com

A sikeres terápia kulcsa a pontos, korrekt diagnosztika, melynek alapján hatékony oki kezelést lehet végezni – összegzi dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ szomnológus főorvosa, neurológus. – Az első lépés természetesen annak felismerése, hogy ha a homokba dugjunk a fejünket és nem foglalkozunk a problémával, életminőségünk és egészségünk romlani fog. Az alvásvizsgálatnak természetesnek kellene lennie olyankor, ha valaki hosszabb ideje rosszul alszik, vagy ha megfelelő mennyiségű alvás ellenére napközben fáradt, dekoncentrált. Hiszen a megfelelő alvás nemcsak napközbeni teljesítőképességünk, de egészségünk kulcsa is! 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Márciusi maradványtünetek

2026. március 18.

Nem betegség, csak a szervezet egyensúlyt keres

Március a megújulás hónapja, de a testünk nem mindig vált ilyen gyorsan. A téli fizikai és mentális terhelés ilyenkor üt vissza: mintha most érkezne meg igazán a fáradtság. Belső nyugtalanság, torokszorítás, lassabb emésztés vagy visszatérő ajakherpesz – sokaknál jelentkeznek ezek a furcsa, mégsem betegséget jelző tünetek. Dr. Sebő Zsuzsanna mentőorvos, gyermekgyógyász, homeopátiás orvos szerint ez az átmenet természetes: a szervezet a fényhez, a hőmérséklethez és az új ritmushoz alkalmazkodik. Íme a 4 leggyakoribb jel, amelyet érdemes természetesen megtámogatnunk.

1. Belső nyugtalanság

Tünet: feszültség, ingerlékenység, „nem találom a helyem” érzés.
Mi állhat mögötte? A téli hónapok csendes kimerültsége. Az idegrendszer még nem érkezett meg a tavaszba, hiába hosszabbak a nappalok.

Természetes támogatás: A természetes fény ilyenkor szinte gyógyszerként hat: egy napi séta segít újrahangolni a belső ritmust. A magnéziumban gazdag ételek és az esti citromfű– vagy levendulatea finoman oldhatják a feszültséget. Tanuljunk meg helyesen lélegezni!

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.