Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lelki egészség

Érdekességek2024. január 27.

„Törődj a lelkeddel!” – hirdeti egy hatalmas molinó egy budapesti épület tetején. Én is, szakemberként szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az emberek foglalkozzanak a lelki egészségükkel. De mit is jelent a „lelkünkkel törődni”?

Elárulom, hogy az említett fővárosi épület valójában egy belvárosi templom. Így talán már közelebb kerülünk ahhoz, hogy ők éppen mit értenek a lelkünkkel való gondoskodás alatt. Valószínűleg az istenhit, a vallás gyakorlását (de talán még mást is). Ez természetesen nem mindenkit szólít meg, és szerencsére szabad választásunk van abban, hogy gyakorolunk-e vallást, és ha igen, melyiket. Mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy a vallásosságnak valóban lehet jótékony hatása a mentális egészségre. A vallás olyan összetevői, mint

-a pozitív hit,

– a reményteljesség,

– az összetartó közösség,

– a rituálék,

Amit a szóban forgó templom képvisel, az egyféle értelmezése a lelkünkkel való törődésnek.

Mi egyebet jelenthet még a lelkünk ápolása?

Nehézség az, hogy a lelki egészség kevésbé megfogható, mert elvontabb, mint pl. a testi egészség. Ezért segíthet, ha a lelki egészség ápolását a testi egészségéhez hasonlítjuk.

Hogyan is teszünk a fizikai egészségünkért?

Egyszerű, ezt talán mind tudjuk. Először is vigyázzunk a jóllétünkre, próbáljuk megelőzni a betegségeket. Eleget alszunk, egészségesen étkezünk, sokat mozgunk, talán még vitaminokat is szedünk. Ezt nevezzük egészségvédelemnek és prevenciónak, ami nem csak testi, de lelki értelemben is létezik, és a kettő szorosan összefonódik.

Önnek a fizikai egészség mely aspektusával kellene többet foglalkoznia, hogy ezáltal a lelki egyensúlyért is tegyen? Az egészséges életmód (alvás, mozgás, étkezés) alapjául szolgál a lelki egészségnek is. Például, amikor kialvatlanok vagyunk (főleg, ha tartósan), akkor érzelmileg sokkal ingatagabban viselkedünk.

Van, aki pl. azzal tudna jobban törődni a lelkéért, hogy jobban odafigyel az elegendő mennyiségű és kellő minőségű alvására. Fontos lelkünk jelzéseit, azaz érzéseinket, gondolatainkat (és néha még testi tüneteinket is) figyelni, amelyen keresztül „kommunikál velünk” a pszichénk. Fontos ezeket tudatosítani, akár leírni naplóba, vagy ha jólesne, elmondani egy szerettünknek. Ezáltal jobban meg tudjuk magunkat érteni, tudunk kapcsolódni másokhoz, és adott esetben még egy kicsit meg is könnyebbülhetünk.


Érdemes feszegetni ezeket a kérdéseket, és megkeresni rájuk a válaszokat.

Térjünk vissza ismét a testi egészségünk ápolásának hasonlatához! Van úgy, hogy nem elég egészséges életmódot folytatni, és a megelőző tevékenységek ellenére is megbetegszünk. Amikor a testünk beteg, vagy ha tartós ideig erőteljes fájdalmat érzünk, esetleg bármi szokatlan dolgot észlelünk, akkor mit szoktunk tenni? Minél előbb szakemberhez fordulunk, hogy időben nyakon csípjük a bajt. Ugyanígy kéne ennek működnie a lelki tünetek, a lelki nehézségek esetén is. Sokaknak nehezére esik a segítségkérés lelki fájdalom esetén. Ez esetben bizalmat kell adni a másik félnek, adott esetben a szakembernek. A lelki fájdalom is szenvedést okoz, de enyhíthető a szakemberrel való közös munka során. Próbáljunk meg lelki egészségünkre is úgy gondolni, akár csak testünk egészségére! Ha régóta „fáj”, pl. tartósan szomorúak vagyunk, kérjünk segítséget! Sokszor az is elég, ha beszélünk erről egy szerettünkkel.

Ön el tudja mondani szeretteinek, ha segítségre van szüksége? Merné szakember segítségét kérni, ha úgy érezné, hogy szükséges?

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.