Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Lelki töltődés madárdallal

Érdekességek2025. július 12.

Amióta hét ágra süt a nap és meleg van, azt vettem észre, hogy akárhányszor madárcsicsergést hallok, gondolkodás nélkül megállok egy pillanatra, és minden figyelmemet a hangra összpontosítom. „Beszívom” a füttyszót. Nem ritkán még el is mosolyodok tőle – ösztönösen.

Fotó: nikma1953g © 123RF.comÍgy hat rám a madárdal, amit városi emberként különösen értékelek a budapesti „betondzsungelen” áthaladva. Nem csak én derülök fel egy pillanat alatt a madárszótól. Eszembe jutott egy kedves ismerősöm története, aki a Covid-világjárvány alatt a városi kórház intenzív osztályán dolgozott ápolóként. Talán nem is kell magyarázni, hogy miért, de hatalmas stresszt élt meg a munkájában akkoriban. Az segítette őt a mindennapokban, hogy a dolgozói pihenőben megpihent pár szabad percében, ami hogy, hogynem, madárdaltól volt hangos. Az a pár perc aranyat ért számára, a madarak éneke feltöltötte, megnyugtatta, sőt furcsán reménytelivé is tette őt. Később derült ki számára, hogy nem a környékbeli parkban lakó madarak énekét hallotta, hanem a kórház rádiójából szólt a madárfütty: az igazgatóság azt gondolta, hogy ez jól fog esni az egészségügyi dolgozóknak abban a különösen embert próbáló időszakban. És milyen igazuk volt! Elgondolkodtatott ez a történet, és a saját tapasztalatom.

Vajon tényleg ekkora hatással lenne a pszichés jóllétünkre, hangulatunkra a madarak éneke?

Olyannyira, hogy egy ilyen világszintű krízis alatt tulajdonképpen pszichológiai beavatkozásként használják a stresszes és a kimerült egészségügyi dolgozók számára?

Persze, azt ma már tudjuk, hogy a természetben eltöltött idő jelentősen hozzájárul a testi-lelki egészségünkhöz is (pl. növeli a boldogságérzetet, javítja az alvásunkat, csökkenti a vérnyomásunkat és még sorolhatnánk). De vajon tényleg az is ekkora hatással van ránk, ha ki se tesszük a lábunkat az erdőbe, ám az ablakon kidugva a fejünket hallgatjuk a fekete rigó énekét?


A hangok hatása

Valóban, számos kutatás szerint úgy tűnik, hogy nagy hatással van a hangulatunkra az, hogy milyen hangokkal vagyunk körbevéve. A madárdal hallgatása pedig különösen nyugtatólag hat ránk. A kutatók szerint e mögött az lehet, hogy a madárdal az érintetlen természeti környezet képét idézi fel bennünk, ami elvonja a figyelmünket a mindennapi szorongásokról és nehézségekről.

Például a városi forgatag zajáról, ami pedig önmagában rontja a hangulatot és fokozza a stresszt.

Márpedig e kettő (a madárdal és a város zaja) gyakran egyszerre van jelen – nem mindegy, hogy hova irányítjuk a figyelmünket.

Ez a tudás időskorban különösen fontos, hiszen egy bizonyos kor fölött gyakran beszűkülnek a napi terek, kevesebb a mozgás, és pl. nehezebben megvalósítható egy kiadós kirándulás a természetben.

Ilyenkor a természet kaput nyit a világ felé. Akár a közeli parkban ücsörögve a padon, akár csak a teraszra kiülve, vagy az ablakunkat kinyitva egy kicsit töltődhetünk a madárdallal, és ezáltal a természettel. Ha tehát felfigyelünk a város zaján keresztül is egy-egy madárfüttyre, érdemes megállni egy kicsit és „ízlelgetni” a hangokat!

Langer Viola
pszichológus
www.nyugizona.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A nők társadalmi helyzete

2026. április 09.

Az ideálkép és a valóság fontossága

Sandro Botticelli Vénusz születése című világhírű festménye a XV. századi itáliai reneszánsz egyik legismertebb remekműve. A szerelem és szépség istennője itt egy kagylóhéjon érkezik a tengerpartra, a nyugati szél és egy nimfa kíséretében, a klasszikus szépségideál megtestesítőjeként. Éteri, megközelíthetetlen és mégis kiszolgáltatott, amolyan igazi férfifantázia.

Ez az idealizált, lírai ábrázolás persze már akkor is távol állt a korabeli társadalom általános nőképétől, miként ma sem a kifutókról ismert szupermodellek jönnek szemben a boltban, és ezt nem is várja el senki. Az azonban sokat változott az évszázadok alatt, hogy az alapvetően férfielvű nyugati társadalmakban hogyan is tekintett a maszkulin többség a nőkre, és milyen elvárásokkal élt velük szemben. (Itt fontos megjegyezni, hogy bár a férfi-nő arány demográfiai szempontból nagyjából kiegyensúlyozott volt mindig is, szociológiailag azonban mindig az a többség, aki előnyöket élvez, és hatalma van, miközben az a kisebbség, akit hátrányosan megkülönböztetnek. Így lett kisebbség a nőkből a legtöbb kultúrában.)

Ahonnan indultunk: a kettősségek korszakai

A középkori Európában a férfiak (és rajtuk keresztül a társadalom) viszonyát a nőkhöz alapvető kettősség jellemezte.


Az „igazi nő” modellje egyfelől Szűz Mária volt, mint a tiszta, önfeláldozó, az anyaságot megjelenítő ideál.
De a kereszténység dominálta világképben fontos volt Éva is. Mint a bűn forrása, a gyenge, aki egyszerre kísértő és kísérthető, szóval mindenképpen olyan, akinek a férfi védelmére és felügyeletére van szüksége.

Fáradtság elleni tippek

2026. április 09.

A krónikus fáradtság, kimerültség elkerülhető. Íme, néhány tipp a gyors regenerálódáshoz, korábbi erőnlétünk visszanyeréséhez.

Az 5 tippet tartalmazó, alábbi regenerálódási terv lehetővé teheti, hogy akár egy hónapon belül visszanyerjük jó erőnlétünket, vitalitásunkat.

1. Vegyük számba a fáradtság okait!

Szokványosnak tűnhet, mégis elengedhetetlen, hogy amikor fáradtak vagyunk, először tegyük fel magunknak a kérdést, mi válthatta azt ki. A kimerültség azt jelenti, hogy túlléptük a határainkat, nem hallgattunk szervezetünk szavára. Tanácsolható, hogy szánjunk időt „helyzetfelmérés” készítésére. Ebből a gyors és egyszerű mozzanatból tudatosság bontakozhat ki, amely a változáshoz vezet.

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.