Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Magyarországon erősödnünk kell a hüvelyesek fogyasztásában

Érdekességek2025. március 13.

A bab, borsó és lencsefélék rendkívül változatos és egészséges alapanyagok, amelyek szervezetünk mellett környezetünkre is jótékony hatással vannak, azonban fogyasztásuk itthon továbbra is elmarad az ideális mennyiségtől. A Bonduelle adatai szerint a hazai fogyasztók közel fele mindössze havi 3 terméket vásárol, és jellemzően csak a hagyományos ételek készítésekor használja fel őket.

Fotó: Shelley Pauls | UnsplashAz ENSZ 2019-ben nevezte ki február 10-ét a Hüvelyesek Világnapjának, hogy így hívja fel a figyelmet a babot, borsót- és a lencseféléket is magába foglaló élelmiszercsaládra, annak kevésbé ismert táplálkozási és környezeti előnyeire. A hüvelyes zöldségféléknek rendkívül magas a tápértékük, kiemelkedő a rost- és fehérjetartalmuk, valamint vasban gazdagok, ennek ellenére a magyarok napi fehérjebevitelének nagyobb része még mindig állati, nem pedig növényi alternatíva. A növényi fehérjeforrások ráadásul kis vízigényüknek köszönhetően a fenntartható élelmiszertermelésben is fontos szerepet játszanak, termesztésük javítja a termőtalajt, valamint hosszan eltarthatók, így nemcsak egészséges, de gazdaságos alternatívát is jelentenek az egyre növekvő népesség számára.

A hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle a világnap alkalmából idén is fontos tényekre hívja fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás kapcsán. A hüvelyesek rendkívül egészséges és sokoldalúan elkészíthető alapanyagok, fogyasztásuk kifejezetten előnyös a testsúlycsökkentés, a bélflóra egészségének megőrzése, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség megelőzése és kezelése szempontjából is, ám friss adatok alapján Magyarországon ezeknek a köznyelvben babféléknek hívott termékeknek fogyasztása elmarad az ideálistól. A Bonduelle 2024-es kutatása szerint a magyarok 45 százaléka fogyaszt havonta 1-3 terméket valamilyen babfajtából száraz formában, míg a konzerv változatból 45-47 százalék vásárol.

Az elmúlt időszakban a Bonduelle-nél a hüvelyesek csoportja lett a csemegekukorica után a második legnépszerűbb zöldségkonzerv-kategória, ám a cég tapasztalatai azt mutatják, hogy a fogyasztók még mindig a hagyományos recepteket részesítik előnyben, így például a babok vásárlása is jellemzően egy-egy jól ismert ételhez, leveshez vagy főzelékhez kapcsolódik. Fajtájukat tekintve pedig legtöbbször a vörös, a fehér és a tarka típusok jelennek meg az étkezésben.  A kisebb kategóriák közül a csicseriborsó az elmúlt időszak egyik nagy felfedezettje, fogyasztása azonban még mindig gyerekcipőben jár. A lencse a hagyományos év végi étkezésre korlátozódik, az egyéb babfajták pedig kevésbé ismertek, sokan még mindig a világkonyha és a főzőműsorok egzotikus alapanyagaiként tekintenek rájuk.

A Bonduelle Magyarországon 880 hektáron termeszt babféléket, amely főként a nyugat-európai igények miatt évről évre növekszik. A kereslet egyre nagyobb, jelenleg a cég teljes hazai feldolgozásának 15 százalékát teszi ki a mennyiség, ami 5 évvel ezelőtt még csak 5 százalék volt.

A Bonduelle küldetésének tekinti, hogy inspirálja az elmozdulást a növényi alapú táplálkozás felé, így 2024 őszén új termékcsaládjának bevezetésekor egyedi kommunikációs kampányt indított, amelynek célja a fogyasztók edukációja a hüvelyesek pozitív hatásáról.


„A Bonduelle új Croustis elnevezésű fagyasztott termékcsaládjával, és az ahhoz kapcsolódó kampánnyal az a célunk, hogy a változatos felhasználásra hívjuk fel a figyelmet, ezáltal arra inspiráljuk a fogyasztókat, hogy merjenek babféléket használni a megszokott elkészítési módokon túl is. A zöldségeket, hüvelyeseket és gabonaféléket tartalmazó egészséges snack-ek, nuggets-ek rendkívül gyorsan és könnyen elkészíthetők. Az új termékekkel bárki könnyedén beemelheti a hüvelyeseket a mindennapi étkezésébe” – mondta el a most debütáló Croustis termékcsaládról Szirbek András, a Bonduelle Central Europe Kft. kereskedelmi- és marketing igazgatója.

A Hüvelyesek Világnapja alkalmából neves szakemberek segítségével hívják fel a figyelmet a növényi fehérjeforrás különböző felhasználási lehetőségeire és jótékony élettani hatásaira. A televíziós főzőműsorokból is ismert műsorvezető-influencer, Sass Dani izgalmas receptvideókkal, Varga Dóra dietetikus egészséges táplálkozásról szóló szakértői tartalmakkal, Béres Alexandra, Fitness Európa- és világbajnok és fitneszedző pedig hétköznapokba átültethető tippekkel és tanácsokkal látja el a fogyasztókat arról, miként érhető el a testi-lelki egyensúly.

„Munkám során gyakran látom, hogy a rendszeres mozgás mellett kulcsfontosságú, hogy ki mit eszik a nap során. A hüvelyesek pár perc alatt elkészíthetőek serpenyőben, sütőben vagy air-fyerben, és remek kiegészítői lehetnek salátáknak, vagy önmagukban is fogyaszthatók szószba mártogatva, a ropogós zöldségpogácsa pedig vegán hamburger alapanyagnak is kiváló” – mondta el Béres Alexandra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.