Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mákszemből görögdinnye – hogyan fejlődik a magzat?

Érdekességek2018. július 29.

A legintenzívebb változások az első trimeszterben történnek, a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik…

Hogyan lesz a mákszemnyi embrióból mindössze kilenc hónap alatt kisbaba? A várandósság alatt a babád hihetetlen fejlődésen és növekedésen megy keresztül. Tudtad, hogy a terhesség első heteiben még csak a megtermékenyülés zajlik, a hatodik héten viszont már a szíve is megdobban?

A várandósság negyven hetes időszakát az utolsó menstruációtól számítjuk, az első hetekben pedig tulajdonképpen még csak a terhességre való felkészülés és a petesejt megtermékenyülése történik.

A legintenzívebb változások mégis az első trimeszterben történnek, hiszen a tizedik hétre már a kicsi szinte összes szerve kifejlődik. Nem véletlen, hogy ebben a mozgalmas időszakban tapasztaljuk a kellemetlen tünetek többségét és a kismamákra jellemző fáradtságot.

A negyedik hétre befejeződik a beágyazódás folyamata, ekkorra eldől, hogy egyetlen mákszem nagyságú embriót, vagy esetleg ikreket rejt a pocakunk. Az ötödik héttől már hüvelyi ultrahangon keresztül is láthatóvá válik a lencse méretű embrió. Kialakul a pici gerince, agya, csontozata, a hatodik héten pedig már a szíve is dobogni kezd. Az embrionális szakasz végén megvan az összes belső szerve, a szemei, felső ajkai és orrhegye is. Az ekkor babszem méretű pici – bár még nem érezhető – mocorog is.

A kilencedik héttől egy vérvétellel járó genetikai vizsgálattal  már az is kideríthető, kislányt vagy kisfiút hordunk a szívünk alatt – jóval azelőtt, hogy a kötelező ultrahangvizsgálat biztos eredményt adna a pici neméről. Azonban, a magyar genetikai törvényvényeknek megfelelően erről csak a 12. héttől tájékoztathatja orvosa a kismamát. Ezzel a kockázatmentes genetikai szűrővizsgálattal a leggyakoribb genetikai rendellenességek is kiszűrhetők.


Az első trimeszter végére a mindössze az egy kisebb citrom nagyságú baba már fejlett köldökzsinórral, hangszálakkal, tejfogkezdeményekkel és körömmel is rendelkezik. A negyedik hónapban megjelennek az első hajszálak és hallja a külvilág hangjait is, ezért mindenképpen beszélgessünk vele, énekeljünk neki! A 18. héttől a szem ideghártyája érzékeli a fényt, és az immáron paradicsom méretűvé cseperedett csöppség mozgását érezhetjük is.

A hatodik hónaptól felgyorsul a növekedés: a tüdején kívül teljesen kifejlett létfontosságú szervekkel rendelkező baba hetente akár 1cm-el is gyarapodhat, a 27. héten pedig már a szemét is kinyitja. A hetedik hónapra eléri egy nagyobb karfiol méretét és a születéskor várható súlyának harmadát. Meg tudja különböztetni az édes és savanyú ízeket, és az erőteljesebb hangokra rúgással reagál. A 32. héten már kimutathatók az ébrenlét és az alvás ciklusai, valószínűleg álmodik is. A nyolcadik hónap felétől már nincs más dolga, mint hízni és felkészülni a születésre, ami a 37. héttől bármikor megtörténhet. Az érett kisbabák általában 3000 – 3500 g súllyal és 50 cm-es testhosszal jönnek világra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.