Málnalevél – Tények és tévhitek a fogyasztásáról
Érdekességek2024. július 09.
A málnalevélnek több hatást tulajdonítanak, mint amennyi valóban igazolható.
A málna édes termését mindenki szívesen fogyasztja, az élelmiszeriparban nyersen, lekvárként és szörpként is felhasználják. A gyógyászatban is megtalálható a málna felhasználása: málnaborként és gyógyszerek ízjavítójaként málnaszirup formájában.
A málnalevél jótékony hatásairól is számos információ kering, amelyek alapján egy igazi csodaszernek tűnik a növény.
A málnalevél gyulladáscsökkentő és adstringens (összehúzó) hatással rendelkezik. Külsőleg száj- és toroköblögetésre lehet alkalmazni gyulladás esetén, belsőleg menstruációs időszakkal kapcsolatos kisebb tüneti görcsök enyhítésére, illetve hasmenés csillapítására. A málnalevélben található cserzőanyagok vízoldékony vegyületek, ezért a levélből készült teában is megtalálhatók. A cserzőanyagok egyes gyógyszerek felszívódását gátolják, ezért célszerű gyógyszerekkel nem egyidejűleg fogyasztani.
Áttekintve az Európai Gyógyszerügynökség értékelését a növényről, a málnalevélből készült hagyományos növényi gyógyszerek a következő célokra ajánlhatók:
• belsőleg: menstruációs görcsök, hasmenés enyhítésére,
• külsőleg: torok- és szájnyálkahártya-gyulladásra.
Az egyik gyakori hiedelem, hogy a málnalevél teáját szülés előtt álló nőknek kell fogyasztani izomlazító hatása miatt. Máshol a vetélés csökkentésének érdekében javasolják a kismamáknak a terhesség korai szakaszában. A várandós kismamák igazi csodaszere lehetne a málnalevéltea, ha az indikációkra lennének egyértelmű klinikai bizonyítékok, de nincsenek. A növénnyel végzett vizsgálatok ellentmondásosak, egyes eredmények alapján úgy tűnik, hogy fokozza, míg mások szerint gátolja a méhösszehúzódásokat.
A pontos hatóanyagok és hatások felderítéséig nem ajánlott terhesség alatt fogyasztani a málnalevelet.
Alkalmazását az Európai Gyógyszerügynökség nem ajánlja terhesség és szoptatás alatt, sőt gyermekkorban sem, mert erre nem végeztek elegendő vizsgálatot, így a biztonságos alkalmazás nem kellően alátámasztott.
Egy másik tévhit, hogy a málnalevél gyógyír lehet a gyulladásos bélbetegségre. A málnalevél azonban ebben az esetben sem ajánlott, mert a magas cserzőanyag-tartalom inkább irritálja a nyálkahártyát, mint hogy nyugtatná.
Elmondható tehát, hogy bár a málnalevél használható a gyógyászatban, de mielőtt alkalmazni kezdené, kérdezze meg gyógyszerészét, hogy az adott célra valóban jó lehet-e.
Czuczor Anna
gyógyszerészhallgató
Dr. Tóth Barbara
egyetemi adjunktus
forrás: Patika Magazin
