Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Meg lehet gyógyulni a hepatitisz fertőzésből?

Érdekességek2024. március 08.

A hepatitisz-A egy erősen fertőző betegség, amelyet a hepatitisz-A vírus okoz – ez egy azon számos hepatitisz vírus közül, amelyek májgyulladást okoznak és hatással vannak a májfunkciókra. A fertőzéssel kapcsolatos tudnivalókról, a diagnosztizálás jelentőségéről és a gyógyulás esélyeiről dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus beszélt.  

Fotó: gettyimages.comHogyan fertőződhetünk meg hepatitisz-A vírussal?

A leggyakoribb fertőzési forrás a higiénia hiánya miatt (fekáliával) szennyezett étel vagy víz fogyasztása, illetve a fertőzött személlyel vagy tárggyal történő szoros kapcsolat. Ritkán bár, de vér útján is terjedhet.  Az A-típus a többi hepatitisz formával szemben akut betegség, nem okoz krónikus májbetegséget. Oltással lehet megelőzni, és az e tekintetben veszélyes vidékeken különösen fontos a megfelelő higiénia, a gyakori kézmosás.

Ha mégis megtörtént a fertőződés, az általában a vírus bejutása után pár héttel okoz tüneteket, bár sokaknál ezek egyáltalán nem mutatkoznak.

Ha mégis, ezekre a panaszokra kell felfigyelni:
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen hányás, hasmenés,
– alhasi, jellemzően jobb oldali fájdalom,
– agyagos vagy szürke színű széklet, sötét vizelet,
– étvágytalanság,
– hőemelkedés,
– sárgaság a bőrön, a szemfehérjén,
– intenzív viszketés.

– A tünetek általában enyhék és néhány hét alatt elmúlnak, de egyes esetekben hosszú hónapokig tartó súlyos betegséget is okozhatnak – ismerteti dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

– Az orvosi vizsgálat és a differenciál diagnózis azonban még enyhe esetben is fontos, mert el kell különíteni a hepatitisz-A fertőzést más májbetegségektől, amelyek esetleg komolyabb kezelést igényelnek. Tehát fertőződés-gyanú vagy panaszok esetén mindenképpen ajánlott orvoshoz fordulni.    

Mikor érdemes oltást vagy injekciót kérni?

Ha valakinél nagy a hepatitis-A vírussal való találkozás lehetősége, érdemes beadatni az oltást. Ez vonatkozik az alábbiakra:
– Olyan területekre tervez menni, ahol erősebb a vírus jelenléte (például Mexikó, Közép- és Dél-Amerika, illetve szegényes vízhálózattal rendelkező területek). Ha járványveszélyes területre utazik, az oltást ajánlott 4 héttel, de minimum 2 héttel hamarabb beadatni, hogy a védettség biztosan kialakuljon. 
– Alapbetegségük (például vérzékenység, krónikus hepatitisz-B vagy -C vírushordozók) vagy életmódjuk miatt (pl. intravénás kábítószer-használók, homoszexuálisok) fokozottan veszélyeztettek.
Ha valakinek a védőoltás ellenjavallt, az ún. passzív immunizálásban részesülhet, ami azt jelenti, hogy hepatitisz-A ellenes ellenanyagot (immunglobulint) kaphat injekció formájában.


Létezik-e gyógymód a hepatitsz-A fertőzésre?

Egy egyszerű vérvizsgálattal gyorsan kimutatható a vírus jelenléte, de ebben az esetben sem létezik speciális gyógymód. A szervezet magától „kitisztítja” a hepatitisz-A vírust, legtöbb esteben a máj 6 hónapon belül károsodás nélkül gyógyul. Mindazonáltal ritka esetekben előfordul, hogy a vírus heveny májelégtelenséget okoz – ez általában krónikus betegeknél, terheseknél és időseknél reálisabb kockázat. Az akut májelégtelenség kórházi kezelést igényel és súlyos esetben májátültetés is szükségessé válhat.

Amennyiben azonban nem súlyos esetről van szó, a gyógyulást elősegítheti a pihenés, a megfelelő étrend, és különösen a folyadékbevitel, ami hányás, hasmenés esetén megelőzheti a kiszáradást. Érdemes az orvostól tanácsot kérni a szedett gyógyszerekkel kapcsolatban, és a májkárosító hatása miatt a májgyulladás ideje alatt ajánlatos kerülni az alkoholfogyasztást. 

Aki pedig vírushordozó, a továbbadás elkerülése érdemében addig érdemes tartózkodnia a szexuális együttléttől, amíg kimutatható nála a hepatitisz-A, fontos kezet mosnia minden vécéhasználat után és ajánlott tartózkodni a másik ételétől is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.