Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megoldások puffadás ellen: gyógyszereken innen és túl

Érdekességek2024. január 20.

Fotó: gettyimages.com

Leggyakrabban a puffadás csak átmeneti panasz, ami alkalmanként jelentkezik. Elsősorban akkor léphet fel, ha puffasztó ételeket fogyaszt valaki. Káposzták és babok fogyasztása után nem meglepő, ha gázokkal teli a has. A mozgásszegény életmód sem kedvez az emésztésnek, és az elősegíti a székrekedés és a kínzó puffadás kialakulását. Rossz szokások (pl. kapkodva evés, rágógumizás) is okozhatnak „gázos” tüneteket. Bizonyos gyógyszerek, pl. az antibiotikumok szedése is megzavarhatja a bélflóra egyensúlyát és kiválthat puffadást. Sok nő számára pedig ismert lehet a menstruációs ciklussal összefüggésben, időszakosan jelentkező „felfúvódás”.

10 tanács puffadás ellen

1. Legyen fizikailag aktív, mozogjon, sportoljon! A fizikai aktivitás, akár egy séta vagy kertészkedés formájában is, fokozza a bélmozgást, ami elősegíti a megrekedt béltartalom és a szelek távozását. Próbálkozhat jógával is. Bizonyos jógapózok hozzásegíthetnek ahhoz, hogy a puffadás enyhüljön. A legtöbbet ajánlott póz ebből a célból a boldog baba póz.

2. Masszírozza meg a hasát! A bélmozgásokat serkentő masszázs javíthatja a bélműködést. Az alhas jobb alsó területéről körkörös irányba haladó mozdulatok (jobb oldalon fel, majd vízszintesen át a bal oldalra, majd le a bal oldalon, az alhas irányába) enyhíthetik a hasi kellemetlenséget.

3. Ha gyógynövényekkel szeretné a panaszát mérsékelni, a borsmenta jó választás lehet. Fordulhat illóolajokhoz is. Az édeskömény illóolaja vagy a kapormagolaj régóta ismert szerek, amelyek hatásosak lehetnek a puffadás csökkentésében.

4. Vegyen egy meleg fürdőt és relaxáljon! A meleg és az ellazulás segíthet a gázoktól való megszabadulásban.

5. Étkezzen rendszeresen! Kerülje a habzsolást, a gyorséttermi ételeket és a szívószállal ivást! Inkább többször egyen keveset, mint egyszerre túlságosan sokat! Ügyeljen a rostfogyasztásra! Érdemes lépésről lépésre megemelni a napi rostbevitelt azáltal, hogy fokozatosan több zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű pékárut szerepeltet az étlapján. Ha a rostbevitel növelése pusztán a táplálkozással nem sikerül, akár rostkészítményeket is fogyaszthat. A diéták közül az alacsony FODMAP-diétát próbálhatja ki, mert az pozitív hatású lehet puffadásos tünetekkel rendelkezőknél is.


6. Érdemes csökkenteni a sófogyasztást. Az elfogyasztott só ugyanis vizet köt meg, ami tovább ronthat a puffadás okozta „kövérségen”.

7. A szénsavas üdítőket pezsgető szén-dioxid puffadást okozó hatását nem kell magyarázni. Aki puffadásra hajlamos, annak javasolt mellőzni a szénsavas italokat. Szénsavas üdítők helyett tiszta csapvizet igyon!

8. Ne rágózzon! A rágózás a direkt levegőnyelés, ill. a rágógumikban található cukoralkoholok révén is okozhat puffadást.

9. Fogyasszon probiotikumokat! A jótékony bélbaktériumok segítenek normális mederben tartani az emésztési folyamatot, és hozzájárulhatnak a puffadás kivédéséhez. Élőflórás termékek (joghurt, kefir, savanyú káposzta) étlapon szerepeltetése éppen úgy hasznos lehet, mint a különféle jótékony baktériumtörzseket tartalmazó patikaszerek fogyasztása.

10. Vény nélkül kapható gyógyszerekkel is próbálkozhat. A puffadás kezelésére elsősorban szimetikont tartalmazó gyógyszerek javasolhatók. A szimetikon mint hatóanyag már csecsemőkortól kezdve alkalmazható, és akár terhesség alatt is szedhető. Sok esetben a puffadás görcsös hasi fájdalommal társul. Ebben az esetben a simaizmok görcseit oldó gyógyszerek is kipróbálhatók.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.