Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Megoldások zavaró visszerek ellen

Érdekességek2024. július 13.

Ha súlyos méreteket ölt, mindenki zavarónak érzi a lábain kanyargó visszerek látványát. Van, hogy elkerülhetetlenek a műtéti megoldások, de mindenképpen érdemes megismerni, hogy mi egyebet tehetünk a visszértágulatok kialakulása ellen.

A visszérbetegség rizikótényezőiről, tüneteiről, és a megoldási lehetőségeiről dr. Kósa Éva angiológus beszélt.

Nem csak a látható visszerek a veszélyesek

A visszér megnevezés alatt nemcsak a lábakon látható, kék ereket értjük, hanem a mélyebben fekvő érhálózatot is, amelynek tágulata gyakran olyan tünetek okoz – például lábdagadás, nehézláb érzés, éjszakai lábgörcsök – melyek kapcsán sokan nem gondolnak a vénák betegségének lehetőségére. A probléma pedig éppen ebben rejlik, hiszen sokan csak akkor fordulnak orvoshoz, ha a fájdalom állandósult, esetleg szövődmények alakulnak ki a bőrön, például a boka körüli bőr barnásan elszíneződik, kemény tapintásúvá válik. Holott a szövődmények, köztük a késői vénás lábszárfekély megjelenése, korai kezeléssel lennének megelőzhetőek

A visszérbetegség oka többek között a visszerekben megnövekedett nyomás, ami leggyakrabban a tartós ülő, álló testhelyzetből ered, és hosszabb idejű fennállása a vénabillentyűk elégtelenségéhez, a vér pangásához, majd az erek kitágulásához vezet. Az örökletesség és az életmód is hozzájárulhat a visszérbetegség kialakulásához.

Kik hajlamosak a visszérbetegségre?


Életmódtanácsok és lehetséges megoldások

Akinek már vannak látható visszerei, vagy aki csak hajlamos a visszérbetegségre kerülje a hosszas állást, a nagyon magas sarkú cipőket.

Kialakult visszértágulatok esetén a legfőbb eszköz a kompressziós zokni vagy harisnya viselése, de segíthet a meleg-hideg váltózuhany, a rendszeres mozgás, és a visszértorna is.

A nem műtéti megoldások számos esetben sikeresen megelőzhetik a késői szövődményeket és enyhíthetik a meglevő panaszokat, bár a már kialakult visszerek eltüntetésére nem alkalmasak – ismertette dr. Kósa Éva. A tágult visszerek eltávolítására egy módszer a szklerotizáció, amely során egy speciális anyag kisebb vénába fecskendezésével elzárják azt, majd felszívódásával megszűnik az adott érszakasz tágulata, valamint a különböző visszérműtétek jönnek szóba. Mivel ezek a beavatkozások, amennyiben megoldható, a nyári időszakban nem javasoltak a kedvezőtlenebb gyógyulási feltételek miatt, érdemes a műtétre a tavaszi hónapokat kihasználni, mielőtt beköszönt a kánikula.

A combon és a lábszáron lévő tágult, felületes, nagyobb visszerek eltávolítására számos műtéti eljárás ismeretes. A klasszikus műtéti megoldás mellett egyre több tapasztalat áll rendelkezésre a lézeres és rádiófrekvenciás kezelésekkel is. A műtéti megoldások széles tárházából mindig az egyénre szabott eljárást választja az érsebész, a beavatkozások egy része azonban egyelőre államilag nem finanszírozott.

www.oxygenmedical.hu


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt az idő egy kis tavaszi feltöltődésre!

2026. március 24.


Kimerítő tél van mögöttünk, jó nagy hidegekkel. A lehűlést pedig gyors felmelegedés, majd újabb hőmérsékletesés követte. A szürkeséget már szívből utáljuk, vágyunk a napfényre, és amikor végre megérkezik: alig bírunk reggelente felébredni, elalszunk munka közben, és hiába isszuk literszámra a kávét, nem bírunk felpörögni. De miért így reagál szervezetünk, mikor már minden körülmény adott lenne, hogy újult erővel vessük bele magunkat a tavaszba?


Így hat ránk a fény

Testünk hormonháztartása alkalmazkodik az évszakokhoz. Télen tartalékoljuk az energiákat, több alvásra vágyunk, lelassulunk. Nyáron aktívabbak vagyunk, tovább bírunk fent lenni, és a hideg sem fáraszt ki minket. Az átmenet viszont annál inkább. A szürkeségben szerotonin szintünk csökken, amely hozzájárulhat a depresszív hangulathoz.

Ahogy azonban a nappalok hosszabbodnak, egyre több napfényhez jutunk, ennek a hatására pedig az alvást szabályozó melatonin hormon szintje lecsökkenszervezetünkben. Ezek a változások zavart okozhatnak ébrenlét-alvás bioritmusunkban.

„Testünk biológiai órája átáll a nyári időszakra, és mint minden változás, ez is jár némi áldozattal. Ez egy természetes folyamat, álmosak, kedvetlenebbek vagyunk ekkor, és ezt hatványozni tudja az is, hogy a téli hónapokban feléltük testünk vitaminkészletét. Pihenjünk, mozogjunk sokat, és várjuk ki türelmesen az átállás időszakát! Ha azonban azt tapasztaljuk, lehangoltságunk évszaktól független, és nem bírunk kimászni belőle, keressük fel háziorvosunkat. Az elhúzódó krónikus fáradékonyság mögött szervi megbetegedés is állhat” – mondta dr. Tóth-Domán Judit, a Budai Egészségközpont munkatársa.

Gyakori tavaszi

2026. március 24.

A természet tavaszi megújhodása csak fokozza vágyunkat, hogy kimenjünk a szabadba. Ez a szabadidős tevékenység azonban jelentős kockázattal járhat mindazok számára, akik hajlamosak a pollenallergiára.

Néhány egyszerű óvintézkedés azért segíthet az ilyen jellegű bajok elkerülésében. De mit is tehetünk annak érdekében, hogy mind kevesebb kellemetlenséggel járjon számunkra a várva várt jó idő?

Játsszunk az idővel!
Nem árt tudnunk, hogy a reggeli órákban sokkal kevesebb pollen található a levegőben, mint a nap többi részében. Ezért válasszuk inkább a korai napszakot a szabadban való tartózkodásra, és bármilyen is legyen az időbeosztásunk, kerüljük a sétát a zöldben, amikor a nap már magasan jár.

„Gyomorbajos” tavasz

2026. március 23.

Tavasszal – különösen, ha hirtelen érkeznek a melegebb hónapok – a szervezet a szokásosnál is nagyobb stressznek van kitéve. Ezzel is magyarázható, hogy ilyenkor többen panaszkodnak gyomorfájdalmakra. A gyorsuló életritmus ellenére sem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a kellemetlen tüneteket: a tartós hasi fájdalom a gyomorfekély elõjele is lehet.

Hazánkban is évrõl évre növekszik a különféle gyomorbetegségben szenvedõk száma. Szakértõk szerint a gyomorfekély kiváltó okai közül a folyamatos stressz a leggyakoribb. A betegségre jellemzõ a periodikusan, étkezés után 1-2 órával vagy éjszaka jelentkezõ égõ gyomortáji fájdalom. Fõleg tavasszal és õsszel lobban fel, majd egy-egy nyugalmi periódus következik. Bár alapvetõen nem életkortól függõ, a gyomorfekély inkább a középkorúakra jellemzõ betegség, amely a hasi fájdalom mellett étvágytalansággal és gyakran hirtelen fogyással jár.