Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mennyi folyadékra van szükséged, ha nő vagy?

Érdekességek2017. április 17.

Lassan köztudottá válik, hogy a felnőtt nőknek 2 liter, a férfiaknak pedig 2,5 liter az átlagos napi folyadékbeviteli szükséglete, amit döntő részben italokból és 20-30%-ban szilárd táplálékból kellene fedezni. Mégis érdemes a folyadékpótlás kapcsán néhány módosító tényezőre felhívni a figyelmet a hölgyekre vonatkozóan – javasolják az Európai Hidratációs Intézet szakértői –, hiszen a női test az élet során jelentős változásokon megy keresztül.

Hormonális változások

A különböző női életciklusokban jelentősen módosul a tápanyag- és folyadékszükséglet. Ez leginkább a babavárás időszakában változik meg számottevően.


Alakformálás és háztartási munka

A nők általában az alakjukra, így a mozgásra is odafigyelnek, ami kihat a folyadékfogyasztásukra. Az intenzív sportolásnál nemcsak a folyadékot, hanem az izzadással elvesztett ásványi sókat is pótolni kell. Ezzel többek között élvezetesebbé és kevésbé megerőltetőbbé tehetjük a mozgást. Egy-egy nagyobb fizikai igénybevételt jelentő, „izzasztó” háztartási munkánál, cipekedés, nagytakarítás, ablakpucolás, ugyancsak figyelni kell a folyadék és elektrolitok pótlására, és persze az is fizikai aktivitásnak tekinthető, ha a kisbaba után kell loholni egész nap.
„Az italválasztásunknál a tápanyagszükségletünket is érdemes figyelembe venni – tanácsolja Antal Emese, az EHI hazai szakértője. – A nők számára pl. a kalciumban, vasban, fehérjében vagy más összetevőkben (pl. polifenolok) gazdag italok lehetnek különösen javallottak.
Ha pedig az alakunkra gondolunk, ne felejtsük el az energia-egyensúlyt és válasszunk alacsony energiát tartalmazó vagy energiamentes italokat.”

Nem attól fogyunk, ha nem iszunk eleget

A mozgással ellentétben a súlyvesztést nem lehet a folyadékbevitel csökkentésével elérni. Sőt ha nem viszünk be elegendő folyadékot a szervezetünkbe, kénytelen lesz a vizet visszatartani. A fogyókúra alatt a folyadékbevitel csökkentése nem fogyáshoz, hanem testünk egyensúlyi állapotának felborulásához és kiszáradáshoz vezethet, ami miatt fáradtnak, szórakozottnak vagy letörtnek is érezhetjük magunkat, illetve bizonyos betegségek, pl. a húgyúti fertőzések, vesekő kialakulásának kockázatát is megnöveli. Ráadásul néha az éhségérzeten is segít, ha megiszunk egy pohár italt.

Mindent a szép bőrért

A női „fegyvertár” nagyon fontos kelléke a szép és egészséges bőr, nemcsak esztétikai szempontból, hiszen a bőr védelmi funkciót is ellát. A megfelelő mennyiségű folyadéknak köszönhetően simábbá válik és számos hasznos összetevőhöz is hozzájut, ezért törekedjünk a folyamatos, egyenletes folyadékellátásra, ne várjunk addig, amíg kiszárad a bőrünk. A menopauza idején erre, szintén a hormonális változások miatt, még inkább oda kell figyelni.

Családi szokások

Általában a családok táplálkozási szokásait döntően az édesanyák alakítják ki. Ők táplálják a szoptatás után is a pici gyerekeket, gyakran ők vásárolnak és legtöbbször ők határozzák meg azt is, hogy mikor, mi kerüljön az asztalra. Így nagy befolyással bírnak a család és a következő nemzedékek étkezési és folyadékbeviteli szokásaira. Szülőként példát kell mutatni abban is, hogy megfelelő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, amelyhez a változatosság is hozzájárul. Fontos, hogy a pohár és a folyadék ott legyen minden étkezésnél. A gyerekeket gyakran kell kínálni, hisz hajlamosabbak elfeledkezni az ivásról és ugyanígy az idősebbeket is, mert különböző okok, elsősorban a kor előre haladtával csökkenő szomjúságérzetük miatt gyakran ők sem vesznek elegendő folyadékot magukhoz.

Az Európai Hidratációs Intézet hazai szakmai partnere a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tudomány a dörgicsei kocsmától a Naprendszeren túlig

2025. április 24.



A tudományos kutatás világa kapcsán sokaknak a könyvtár magánya, a neonfényű laboratóriumok, bonyolult képletek és érthetetlen szakkifejezések jutnak eszébe – mintha a kutatók örökre a mikroszkópok mögé zárva élnék fehér köpenyes életüket. A tudomány azonban ennél jóval több és színesebb, művelői pedig nem magányos aktorok, hanem egy sokszínű, mégis egy nyelvet beszélő közösség tagjai, akiknek egyetlen elengedhetetlen tulajdonságuk: a kíváncsiság.

A Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulójának alkalmából készített, Nekem a tudomány című kisfilmsorozat éppen ezt a sokszínűséget és közösségi jelleget szemlélteti. A sorozatban 22 kiváló kutató – köztük a Nobel-díjas Karikó Katalin – vall egy-egy percben arról, mit jelent számára a tudomány, a kutatás és a tudós lét a mindennapokban. A vallomások egyszerre személyesek és inspirálóak, megmutatják, hogy a tudományos világ az elméleteken és laboratóriumokon túl egyben kaland, küldetés és felelősség is.

A sorozat célja nem csupán a tudományos ismeretterjesztés, hanem a tudomány emberi arcának bemutatása is. A kutatók a saját szakterületükön kívül arról is beszélnek, milyen motivációk, szenvedélyek és kételyek mentén végzik mindennapi munkájukat. A kutatók világa így válik mindenki számára megközelíthetővé: a dörgicsei kocsmában tartott ismeretterjesztő előadástól a Naprendszeren túli anyag vizsgálatáig. 

Az Akadémia célja, hogy erősítse a tudomány iránti bizalmat egy olyan világban, amelyben az álhírek és a félrevezető információk gyakran próbára teszik a tényeken alapuló gondolkodást. Az MTA 200 éve biztos pont, amely a bizonytalanságok közepette is hiteles forrásként szolgál a társadalom számára.

Jelentős fejlesztés az SZTE SZAKK Kardiológiai Centrumában

2025. április 24.

Átadták az intézmény felújított szívkatéteres műtőjét

Közel 300 millió forintos beruházás révén újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának egyik szívkatéteres műtője, amely mostantól a legmodernebb technológiával segíti a szívkoszorúér-betegségek gyorsabb és hatékonyabb kezelését. Az új berendezés Közép-Kelet-Európában elsőként Szegeden állt munkába, lehetővé téve a világszínvonalú ellátást.

– Az elmúlt években az SZTE-n rutinszerűvé váltak a nagyszabású fejlesztések – nemcsak az egészségügy, hanem az egyetem más területein is –, amelyek kormányzati, uniós vagy egyre gyakrabban saját, egyetemi forrásból valósulnak meg – hangsúlyozta az ünnepélyes átadón Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora. Mint kifejtette, az egyetem négy alappillére – az oktatás, a kutatás, a betegellátás és a közösség szolgálata – ebben a projektben maradéktalanul megvalósul. „A Szegedi Tudományegyetemen nemcsak országosan, hanem nemzetközileg is kiemelkedő szakmai munka folyik” – szögezte le Prof. Dr. Rovó László.

Prof. Dr. Szili-Török Tamás, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kardiológiai Centrumának vezetője hangsúlyozta, hogy a most átadott, felújított műtő mérföldkő a Kardiológiai Centrum életében. „Ez az előrelépés nemcsak a munkakörülményeinket javítja, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a betegellátás színvonalát tovább emeljük. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamatos és magas szintű ellátás biztosításában is előrelépést érjünk el” – fogalmazott. Szili-Török professzor elmondta, hogy közel két éve azon dolgoznak, hogy olyan közép- és hosszú távú stratégiát alakítsanak ki, amely révén a szegedi kardiológiai ellátás ismét vezető szerepet tölthet be – először a régióban, majd országos szinten, és végül akár Európában is. Az ünnepélyesen átadott, korszerűsített laboratóriumban a koszorúér-betegségek, a strukturális szívbetegségek és a perifériás érbetegségek kezelése zajlik. Ehhez nemcsak kiemelkedő szakértelemre, hanem a legmodernebb, megbízható technológiára is szükség van. „A szakértelem mindig is adott volt: Dr. Ruzsa Zoltán tanár úr vezetésével a csapat nemzetközi színvonalon végzi munkáját, méltó módon követve elődeik nyomdokait” – zárta gondolatait Szili-Török professzor.

Így segíthetnek a legújabb trendek, hogy ne legyen rémálom az alvás

2025. április 23.

Az alvás létfontosságú szerepet játszik testi és lelki egészségünk megőrzésében, ám egyre több magyar küzd alvásproblémákkal, köztük már tíz év körüli gyerekek is. Ráadásul még a nemzetközi átlagnál is rosszabbul alszunk: a felmérések szerint a magyar lakosság 60 százaléka tapasztal rendszeres alvászavart, mintegy minden harmadik ember (29%) pedig krónikus álmatlansággal él. Ez a tendencia súlyos következményekkel járhat, hiszen a nem megfelelő alvás növeli a szívbetegségek, a depresszió és a cukorbetegség kialakulásának esélyét. Az alvás világnapja alkalmából a Budai Egészségközpont alvásszakértő orvosa, dr. Várdi Katalin bemutatja a pihentető alvást elősegítő, legújabb trendeket.

„Egészségügyi szempontból az alvás minősége legalább annyira fontos, mint a mennyisége – különösen a gyerekek esetében, akiknél az alvás jelentős hatással van a mentális, fizikai és érzelmi fejlődésre. Ennek ellenére sokan még mindig alábecsülik a rossz alvás életminőségre gyakorolt negatív hatását, például azt, hogy a gyakori ébredésekkel járó kialvatlanság mennyire megy a napi teljesítőképesség rovására, a lehetséges egészségügyi kockázatokról nem is beszélve. Ezt alátámasztja, hogy a kutatások alapján Magyarországon az elmúlt években folyamatosan nő az egyre kevesebbet és egyre rosszabbul alvók aránya és mindez egyre fiatalabb korban okoz problémát. Ennek hátterében főként a fokozott stressz, a pandémia óta egyre többeket érintő szorongás, depresszió, továbbá a szinte egész napos képernyőhasználat, a helytelen matrac- és/vagy párnaválasztás és esti rutin áll” – figyelmeztet dr. Várdi Katalin, a Budai Egészségközpont szomnológusa.

Az alváskutatások eredményei alapján a magyarok leggyakrabban olyan alvászavarokkal küzdenek, mint az elalvási vagy éppen felkelési nehézségek, a gyakori éjszakai ébredések, horkolás, alvási apnoé (légzéskimaradás) és rémálmok. Az alvásminőség romlása rövid és hosszú távon is okozhat egészségügyi gondokat, mind fizikai, mentális és érzelmi szinten. Ilyen következmény lehet például a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása (magas vérnyomás, stroke, szívritmuszavar), az elhízás, emésztési problémák és cukorbetegség kialakulása, az immunrendszer legyengülése. A kialvatlanság következtében fokozott nappali fáradtság, figyelemzavar, memória- és tanulási zavarok, valamint hangulatingadozás léphet fel, ami hosszú távon akár depresszióhoz is vezethet. Szintén hosszú távú következmény lehet a demencia vagy a korai halálozás. Az alváshiány emellett gyakori mikroalvásokat eredményezhet, amelyek különösen veszélyesek vezetés vagy gépek kezelése közben.