Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Méregtermelő tengeri élőlények: A medúzák

Érdekességek2025. szeptember 06.

Fotó: Brianna Lengacher | UnsplashEz a puhatestű csalánozó a világ minden vizében honos (édesvízi példányai még a Dunában is felbukkantak). A harang alakú, kocsonyás testből (az állat testének 97%-át víz alkotja) csápok, karok nyúlnak ki. A testen elszórva, de a csápokon is (fajtától függően) kis tokok helyezkednek el, melyek érintésre kipattanó kis szigonyvégű fonalakat tartalmaznak. A kis fonalak méregtartalma allergiás, súlyos túlérzékenységi reakciót okoz. A kipattanás/kilövés mechanizmusa a természet egyik legcsodálatosabb jelensége: ez a kilövellés a biológiában ismert leggyorsabb akció, 600 nanoszekundum alatt lezajlik. A fonalakra ható gyorsulás eléri a 40 000 G-t! Ez a nagy préselőnyomás szakítja át az áldozat bőrét.

A kék palack medúza gyűszűnyi méretű, valóban kék borospalackot formázó testéről kapta nevét. A világ meleg vizű tengereiben él, a szél és a víz mozgása sodorja a partok közelébe. Az általános felmelegedés, a víz sótartalmának növekedése, valamint természetes ellenségei, a teknősök és delfinek pusztulása egyre több medúza megjelenését eredményezi a tengerpartokon (pl. 2005-ben Spanyolországban a havi 800 esetet is meghaladta a medúzasérülések száma).

A kisebb medúzacsípések allergiás reakciót okoznak, a bőr kivörösödik, viszkető, égő fájdalmat okoz. A méreg nem a vérárammal, hanem a nyirokrendszeren át terjed, és az egész testet érintő allergiás sokkot okoz. A kezelés a fonalak eltávolításából (nem csupasz kézzel!) és az érintett terület kezeléséből áll. A közszájon forgó tanácsokra (ecetes borogatás, homokkal való ledörzsölés, paradicsommal való borogatás, hűtés, sós meleg vízben való áztatás), nem szabad hallgatni!



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.

Tavasz, mozgás, sport és (sport)sérülések

2026. április 12.


A tavasz mindenkit a természetbe csábít. Sokan sportolnak, kertészkednek vagy kirándulnak, ami a húzódások, zúzódások és ficamok rizikójával is jár. Ez azonban senkit se riasszon el a szabadtéri tevékenységektől! Sokkal inkább azzal kell tisztában lenni, hogyan láthatók el a bokát, térdet vagy csuklót érő bajok!


A leggyakoribb zárt sérülések: a húzódás, a zúzódás és a ficam


Húzódás: az izmok a túlzott megterhelés hatására tartósan összehúzódnak, görcsbe rándulnak. A húzódás egy elhibázott mozdulat hatására hirtelen lép fel, az izomláznál jelentősebb fájdalommal jár, emellett izommerevség és gyulladás is tapasztalható.
Zúzódás: a csapat- és küzdősportokban gyakori sérülés általában valamilyen külső erőbehatásra (pl. ütés, rúgás) keletkezik, és az izomrostkötegek szerkezetének roncsolódásával jár. Szemmel látható vöröses és lilás foltok jönnek létre, és erős fájdalmat érez a sérült.
Ficam: a túlzott erőbehatás következtében az ízületi fej elhagyja az ízületi árkot, ami miatt az ízületi szalagok is megsérülnek. A ficam ízületi merevséggel, intenzív fájdalommal jár. A sérült tájék dagadt, véraláfutásos, és sok esetben szemmel látható az érintett terület deformálódása. Első teendő az elmozdult ízvégek helyretétele és a sérült szalagok helyreállítása, ha kell, műtéti úton.

5+1 tipp, amit érdemes megfogadnod a kézmosással kapcsolatban

2026. április 11.

Mostál már kezet? – gyerekként halljuk, felnőttként kérdezzük. Olyan mondat ez, amely óhatatlanul belénk ivódik. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk. A Kézmosás Világnapja alkalmából a Lucart összegyűjtött pár kézmosással kapcsolatos érdekességet. Teszteld magad: újdonság vagy ismétlés?

Az UNICEF kezdeményezésére október 15-e a Kézmosás Világnapja. A nap célja már 2008 óta az, hogy felhívja a figyelmet a megfelelő kézmosás és az alapvető higiéniai körülmények fontosságára.

A kézmosásra már a kisgyermekeket is megtanítják az óvodában, a koronavírus óta pedig kiemelt figyelmet kapott a helyes kézmosás menete a médiában és a közbeszédben egyaránt. Kezet mosunk, amikor hazaérünk, mielőtt eszünk, miután mosdóban voltunk – ez természetes, az óvodából el sem ballaghatunk e szokás elsajátítása nélkül. De vajon mindig helyesen tesszük-e, nem kellene-e többet és mindenre kiterjed a figyelmünk? Az olasz papíripari vállalat, a Lucart, amelynek hazánkban Nyergesújfaluban van gyára, összegyűjtött 5+1 tippet a helyes kéztisztításhoz: