Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi a teendő, ha P4 a rákszűrés eredménye?

Érdekességek2018. április 25.

A nőgyógyászati rákszűrések alkalmával előfordulhat, hogy valaki ijesztő eredményeket kap. Ilyen a P4 is, mely igen nagy aggodalmakat kelt az érintettekben, hiszen ekkor már rákra gyanús sejteket találni. Hogy pontosan mit is jelent az, ha valaki leletén P4 szerepel, arról dr. Hernádi Balázst, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó orvosát, kérdeztük.

Évente szükséges a méhnyakrák szűrése

A mellrákon kívül a méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganattípus a nők körében, így nem győzzük hangsúlyozni mennyire fontos, az évenkénti rákszűrés. Ez azért is bír nagy jelentőséggel, mert így (hamar) fény derülhet a rákmegelőző állapotokra, melyeket eredményesen lehet kezelni- a P4 is legtöbbször ilyen. Maga a méhnyakrák kialakulásáig hosszú idő, akár 10-15 év is eltelhet, így tehát megelőzhető!

A rákszűrés után az értékeléshez a P-skála eredményei mellett (P1, P2, P3, P4, P5) a részletes Bethesda-skála eredményeit veszik figyelembe az orvosok.


P4 lett az eredmény- ez mit jelent?

Amennyiben valaki P4-es eredményt kap, az mindenképp további teendőket és vizsgálatokat igényel, hiszen ez azt jelenti, hogy jelen vannak már nagymértékben kóros sejtek (ez nem feltétlenül jelent rákot!). Ilyenkor mindenképp szükség van HPV szűrésre is, valamint szövettani mintavételre, a méhnyak kúp alakú kimetszésére (loop konizáció).

Ez egy kisebb nőgyógyászati műtét, „egynapos beavatkozás”, amely a további elemzéshez szükséges, ráadásul, a kóros részt ezzel sokszor teljes mértékben el is lehet távolítani, így az ép, egészséges terület marad meg, további műtéti teendőre nincs szükség.

Hogy mi a további teendő, arról a szövettan után lehet pontos információkat mondani. Amennyiben a konizáció után már csak az egészséges méhnyak maradt meg, úgy három havonta kontroll cytológia javasolt, majd egy év után már csak az éves rákszűrésen kell részt venni- mondja dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyászati daganatos problémákkal foglalkozó nőgyógyásza.

Abban az esetben, ha nem sikerült a problémás részt maradéktalanul eltávolítani, úgy a konizációt meg kell ismételni (rekonizáció). Amennyiben az sem vezet eredményre, illetve, ha a szövettan alapján még előrehaladottabb az állapot, az életkort és a fertilitást is figyelembe véve, onkológus-nőgyógyászt szükséges felkeresni, a további lehetőségeket illetően (ez akár a méh eltávolítása is lehet).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.