Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

Érdekességek2024. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.


Érdeklődés és szabadidő

Minél több a közös pont az érdeklődési területek esetében, annál több olyan közös programra nyílik lehetőség, mely mindkét fél számára kölcsönösen örömöt jelent. A közös élmények közelebb hozhatnak, kikapcsolódást jelentenek, új színt vihetnek a kapcsolatba. A hétköznapok egyhangúságával szemben lehetőséget adnak a szabadidő konstruktív, közös eltöltésére.

Életvezetés és párkapcsolat

A mindennapi életvezetéssel kapcsolatos elképzelések esetén is szerencsés a minél nagyobb fokú hasonlóság érvényesülése. Ha az életritmusban, az elvárt vagy megélt szociális szerepekben, a munka és magánélet közötti egyensúlyban jelentős az eltérés a pár tagjai között, az hosszú távon akadályokat gördíthet a kapcsolat elé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy magáról a párkapcsolatról, annak kereteiről, működéséről, ápolásának szükségességéről és módjáról hasonló nézeteket valljanak a benne élők.

Vonzalom és szexualitás

A rendszeres és örömteli szexuális élet lényeges elemét képezi egy egészséges dinamikájú párkapcsolatnak. Az ezt érintő nyílt és szabad kommunikáció tehát alapvető fontosságú. Az egymás iránt érzett vágy ugyan változhat, a szexuális életre való odafigyelés az idő múlásával sem szabad, hogy háttérbe szoruljon. A benne megnyilvánuló esetleges problémákat érdemes idejében, szükség esetén szakember segítségével megoldani.

Elköteleződés és lojalitás

Az egymás iránt megélt érzelmi elköteleződés jelenti az alapját annak a fajta lojalitásnak, mely képes egymás mellett tartani két embert a közös életvezetés során felmerülő megannyi probléma és akadály ellenében. Az egymással szemben érzett tisztelet, és a kapcsolat iránti megbecsülés képes egymás mellett tartani azokat, akiket a szerelem elmúlása, az érzelmek megfakulása talán már szétválasztana.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.

Néhány perc mozgás is segíthet megelőzni a munkahelyi hátfájást

2026. november 01.



A tartós ülés, az egyoldalú fizikai terhelés és a mozgáshiány egyaránt növelheti a gerinc- és ízületi panaszok kockázatát. Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője szerint a munkahelyeken a cigiszünetek mellett a néhány perces mozgásszüneteknek is természetessé kellene válniuk. Az úgynevezett „mozgássnackek”, például a nyújtózás, a karkörzés és az egyszerű átmozgató gyakorlatok segíthetnek a mozgásszervi panaszok megelőzésében. A szakértő hangsúlyozta: a vállalati egészségprogramokból a gyártósori dolgozók és a gépjárművezetők sem maradhatnak ki, a megelőzésben pedig a munkáltatók támogatása és a vezetői példamutatás is meghatározó.

A jogszabályi előírások értelmében a képernyő előtti munkavégzéskor 50 percenként 10 perc szünetet kellene biztosítani a dolgozóknak. A gyakorlatban azonban a munkavállalók ezt a szünetet a leggyakrabban kávézásra vagy dohányzásra használják fel.

Miért ciki a nyújtózás az irodában?

„Míg a cigiszünetre való levonulás a vállalati kultúrában teljesen elfogadott, addig az egyterű irodákban végzett aktív nyújtózást vagy a megmerevedett nyak- és hátizmok átmozgatását sokszor értetlenség vagy élcelődés kíséri” – hívta fel a figyelmet Pethő Krisztián, a Personal Best Mozgásszervi Rendelő ügyvezetője. Majd így folytatta:
„Gyakran tapasztaljuk, hogy a dohányzók érdekérvényesítő képessége sokkal erősebb a munkahelyeken, mint azoké, akik aktívan szeretnének tenni az egészségükért.”

Éltető elemünk: a víz

2026. október 31.



A víz is tápanyag, igaz, energiát nem tartalmaz, emésztést nem igényel.

A vizet nemhiába hívják éltető elemnek, a föld és az emberi szervezet számára is. A víz valamennyi élő szervezet fő alkotórésze, az emberi test legnagyobb mennyiségben előforduló összetevője. Egy újszülött testtömegének akár 75%-a is lehet víz, ez az arány a születéstől az idős korig folyamatosan csökken.

Egy felnőtt ember testtömegének 50-60%-át teszi ki. Egy átlagos, 70 kg-os ember szervezetében körülbelül 40 liter víz van. Az agy víztartalma 82,7%, az izomszöveté 75,6%.

A folyadékszükségletet többek között a kor, a nem, a testösszetétel is befolyásolja, ezért a nők testének, magasabb testzsírszázaléka miatt, a férfiakéhoz képest kisebb a folyadéktartalma.

Az összes szervünk egészséges működéséhez nemcsak a kiegyensúlyozott táplálkozás, hanem a megfelelő folyadékbevitel is hozzájárul, amelynek szerepe van többek között a vérnyomás szabályozásában, a salakanyagok kiválasztásában és eltávolításában, a testhőmérséklet szabályozásában, de befolyásolja a koncentrációs és tanulási képességet is.

Folyadékbevitel szempontjából vannak állapotok, többek között a várandósság és a szoptatás időszaka, illetve érzékeny korosztályok, ilyen a csecsemő-, kisded-, gyermekkor, amikor még inkább oda kell figyelni a megfelelő hidratálásra.