Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

Érdekességek2024. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.


Érdeklődés és szabadidő

Minél több a közös pont az érdeklődési területek esetében, annál több olyan közös programra nyílik lehetőség, mely mindkét fél számára kölcsönösen örömöt jelent. A közös élmények közelebb hozhatnak, kikapcsolódást jelentenek, új színt vihetnek a kapcsolatba. A hétköznapok egyhangúságával szemben lehetőséget adnak a szabadidő konstruktív, közös eltöltésére.

Életvezetés és párkapcsolat

A mindennapi életvezetéssel kapcsolatos elképzelések esetén is szerencsés a minél nagyobb fokú hasonlóság érvényesülése. Ha az életritmusban, az elvárt vagy megélt szociális szerepekben, a munka és magánélet közötti egyensúlyban jelentős az eltérés a pár tagjai között, az hosszú távon akadályokat gördíthet a kapcsolat elé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy magáról a párkapcsolatról, annak kereteiről, működéséről, ápolásának szükségességéről és módjáról hasonló nézeteket valljanak a benne élők.

Vonzalom és szexualitás

A rendszeres és örömteli szexuális élet lényeges elemét képezi egy egészséges dinamikájú párkapcsolatnak. Az ezt érintő nyílt és szabad kommunikáció tehát alapvető fontosságú. Az egymás iránt érzett vágy ugyan változhat, a szexuális életre való odafigyelés az idő múlásával sem szabad, hogy háttérbe szoruljon. A benne megnyilvánuló esetleges problémákat érdemes idejében, szükség esetén szakember segítségével megoldani.

Elköteleződés és lojalitás

Az egymás iránt megélt érzelmi elköteleződés jelenti az alapját annak a fajta lojalitásnak, mely képes egymás mellett tartani két embert a közös életvezetés során felmerülő megannyi probléma és akadály ellenében. Az egymással szemben érzett tisztelet, és a kapcsolat iránti megbecsülés képes egymás mellett tartani azokat, akiket a szerelem elmúlása, az érzelmek megfakulása talán már szétválasztana.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A kenyér

2026. augusztus 27.

Lehet fehér, félbarna, rozsos, rozs, teljes kiőrlésű, magvas vagy éppen speciális étrendhez igazított, egy biztos: a kenyér sokkal több, mint egy egyszerű étel. Évezredes hagyomány, vallási szimbólum és mindennapi alapélelmiszer, amelynek összetétele az egészségünk szempontjából sem közömbös. Az új kenyér ünnepe alkalmából ezt a kérdéskört járja körül a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége táplálkozástudományi szempontból.



A kenyér története többezer évre nyúlik vissza. Már 5–10 ezer évvel ezelőtt is készítettek különböző növények magjaiból kenyérszerű ételeket. Az árpa például mintegy 5000 éve Kínában és Tibetben is alapanyaga volt a kenyérnek, a búza pedig Eurázsiából indult világhódító útjára. Az első búzakenyerek körülbelül 7000 évvel ezelőtt jelentek meg, a kelesztett kenyér pedig valószínűleg az ókori Egyiptomban született meg. A kenyér az emberiség történetében nemcsak az éhség csillapításának eszköze volt, hanem az élet, a közösség, a hála és a gondviselés szimbóluma is. Azon egyszerű oknál fogva, hogy a gabona termesztése, az aratás és a kenyér elkészítése az emberi élet fennmaradásának alapvető része volt. Nem véletlen, hogy a kenyér számos vallási hagyományban különleges helyet kapott. Amikor kenyeret törünk és megosztjuk egymással, egyszerre gondolhatunk táplálékra, közösségre, hagyományra és hálára. Egyetlen egyszerű élelmiszerben így többezer év vallási és kulturális emlékezete is tovább él.

Mitől lesznek különbözőek a kenyerek?

A választ elsősorban az alapanyagok, a liszt típusa, az őrlés módja és a gyártástechnológia adja. A búza sikértartalma például lehetővé teszi, hogy a tészta rugalmas szerkezetet alakítson ki, amely megtartja az erjedés során képződő gázokat. Ettől lesz a kenyér könnyebb és levegősebb.

Hogyan előzzük meg az elbutulást?

2026. augusztus 27.

Az agyi értelmi hanyatlás és a demencia az időskori rokkantság és függőség egyik legfontosabb oka.



Számos vizsgálat igazolja, hogy a kognitív hanyatlás kockázata életmódbeli tényezők befolyásolásával csökkenthető. A megelőzésben különösen fontos szerepe van az étrendnek, a fizikai aktivitásnak és a kardiometabolikus egészség megőrzésének.

Az emberi gondolatvilág és érzelmi állapot szoros kapcsolatban áll a viselkedéssel, ezen belül az evési szokásokkal is. A mentális folyamatok nemcsak a táplálkozási döntéseinket befolyásolják, hanem visszahatnak testi és szellemi egészségünkre is.

A test és az elme közötti kölcsönös visszacsatolások révén gondolataink, érzelmeink és táplálkozási mintáink egyaránt formálják kognitív működésünket és általános jóllétünket.

A kognitív funkciók alakulását genetikai és környezeti tényezők egyaránt meghatározzák, amelyek között kiemelt szerepet tölt be a táplálkozás.

Az utóbbi években egyre több kutatás bizonyította, hogy nemcsak a súlyos malnutríció (malnutríciós állapotok), hanem a mikrotápanyagokban szegény étrend és az esszenciális zsírsavak hiánya is kedvezőtlen hatással van a kognitív teljesítményre és a tanulási képességre – gyermekek, fiatal felnőttek és idősek esetében egyaránt.

A kognitív fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tápanyagok közé tartozik a jód, a vas, a folát, a cink, a B12-vitamin és az omega-3 zsírsavak.

Mi a valóság?

2026. augusztus 26.

Az értelmező szótár szerint: érzékelhető dolgok összessége. Igen ám, de kérdés, hogy ki hogyan érzékeli a dolgokat? Nem beszélve az összességéről! Mindent látunk belőle, a teljeset, az összeset? És még számtalan kérdés merülhet fel.

Mindenki tud példát mondani arra, amikor más szemszögből, más habitussal, más lelkivilággal vagy más érzelmi, empatikus beállítottsággal szinte teljesen másként látunk, érzünk, értékelünk helyzeteket, „dolgokat”.

Gondoljunk csak olyan egyszerű esetekre, amikor pl. a verekedést, a civakodást is másféleképpen meséli el mindkét gyerek, pedig ugyanarról a történetről van szó. De pl. Budapestet sem ugyanúgy látja minden ember, pedig ugyanazt nézi. Tehát a valóság valami olyasmi, amit mindenki saját magának választ ki a felkínált lehetőségek, „a jelenségek összessége” közül, ami számára szimpatikus, kézenfekvő, vagy éppen megnyerő. Így értelmezve: „a valóságból sem egyféle létezik csupán”, írja a Nobel-díjas japán író, Murakami Haruki A város és kiszámíthatatlan falai című könyvében. Ezért nem szabad csodálkozni, ha a másik ember netán másként lát dolgokat. El kell tőle ezt fogadnunk, megtartva magunknak a jogot, hogy mi is láthatjuk ugyanazt másképpen.