Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

Érdekességek2024. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.


Érdeklődés és szabadidő

Minél több a közös pont az érdeklődési területek esetében, annál több olyan közös programra nyílik lehetőség, mely mindkét fél számára kölcsönösen örömöt jelent. A közös élmények közelebb hozhatnak, kikapcsolódást jelentenek, új színt vihetnek a kapcsolatba. A hétköznapok egyhangúságával szemben lehetőséget adnak a szabadidő konstruktív, közös eltöltésére.

Életvezetés és párkapcsolat

A mindennapi életvezetéssel kapcsolatos elképzelések esetén is szerencsés a minél nagyobb fokú hasonlóság érvényesülése. Ha az életritmusban, az elvárt vagy megélt szociális szerepekben, a munka és magánélet közötti egyensúlyban jelentős az eltérés a pár tagjai között, az hosszú távon akadályokat gördíthet a kapcsolat elé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy magáról a párkapcsolatról, annak kereteiről, működéséről, ápolásának szükségességéről és módjáról hasonló nézeteket valljanak a benne élők.

Vonzalom és szexualitás

A rendszeres és örömteli szexuális élet lényeges elemét képezi egy egészséges dinamikájú párkapcsolatnak. Az ezt érintő nyílt és szabad kommunikáció tehát alapvető fontosságú. Az egymás iránt érzett vágy ugyan változhat, a szexuális életre való odafigyelés az idő múlásával sem szabad, hogy háttérbe szoruljon. A benne megnyilvánuló esetleges problémákat érdemes idejében, szükség esetén szakember segítségével megoldani.

Elköteleződés és lojalitás

Az egymás iránt megélt érzelmi elköteleződés jelenti az alapját annak a fajta lojalitásnak, mely képes egymás mellett tartani két embert a közös életvezetés során felmerülő megannyi probléma és akadály ellenében. Az egymással szemben érzett tisztelet, és a kapcsolat iránti megbecsülés képes egymás mellett tartani azokat, akiket a szerelem elmúlása, az érzelmek megfakulása talán már szétválasztana.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Haspuffadás

2025. október 09.

Az emésztési problémák leggyakoribb tünete

Az emésztés során az élelmiszerekből természetes módon széndioxid, metán és más gázok keletkeznek, főként a vastagbélben. Az emésztőtraktusban lévő gázok egy része nem más, mint a lenyelt levegő. Normál esetben a gázokat a bélnyálkahártya felveszi, majd az később kilégzésre kerül. Egy kis mennyiség ebből székelés előtt vagy közben bélgáz formájában – problémamentesen – elillan. Ha túl nagy mennyiségű gáz képződik (meteorizmus), az ingerli a bélfalban lévő nociceptorokat, és fájdalomérzetet kelt. A has kidomborodik és feszes tapintású lesz. Ez a látszólag ártalmatlannak tűnő tünet a beteget nagyon megterheli: teltségérzet, korgó gyomor, akár görcsös fájdalom vagy angina pectoris-szerű (mellkasi fájdalom) szívprobléma (Roemheld-szindróma) is jelentkezhet.

A gázképződés több okra vezethető vissza


puffasztó ételek, mint pl. kelkáposzta, hüvelyesek és teljes kiőrlésű termékek fogyasztását követően fokozódik.
A túlzott szénhidrátbevitel a még fel nem szívódott szénhidrátok fokozott mikrobiológiai bomlása által erjedéses diszpepsziát okozhat.
A cukrot helyettesítő fruktóz, xilit vagy szorbit az arra érzékenyeknél ugyancsak puffadást okozhat.
Antibiotikum-kúrát követően a bélflóra zavara vagy az akarbózterápia is bélgázosságot okozhat.
laktózintolerancia is lehet.
IBS is lehet a háttérben.

Egészséges szemléletű személyiséghez vezethet a segítségnyújtás

2025. október 09.

Fontos látni, hogy egy baleset nemcsak az érintettre, hanem a segítőre is hatással van. A megkérdezettek felét – aki volt már ilyen helyzetben – megerősítette a tudat, hogy fontos segíteni. A balesetet látottak közül minden harmadik autóst megviselte, de örült, hogy tevékeny szerepet vállalt; volt, aki bizonytalan volt, hogy jól csinálta-e, amit tett (4 százalék) és voltak olyanok is, akik rossz élményként élték meg és azóta is félnek az ilyen helyzetektől (5 százalék).

„A közlekedési balesetek külső szemtanúi és segítségnyújtói közül tíz-húsz százalékos arányban számolnak be szorongásról, visszatérő, negatív emlékekről, akár hetekkel, hónapokkal az eseményt követően. Összességében szakértői segítséggel megfelelően feldolgozható stresszről beszélünk. Ezzel együtt a sikeres segítségnyújtás élménye, legyen bármilyen kismértékű is a beavatkozás, kifejezetten pozitív hatású. A nyilvánvaló társadalmi hasznosság mellett megerősíti a segítséget adó emberben a környezet feletti kontroll érzését, és a beszámolók szerint hosszú távon teljesebb, egészségesebb szemléletű személyiséghez vezet, ami a szociális környezet számára is gyakran észrevehető” – mondta Zerkovitz Dávid közlekedéspszichológus.

Mit tehet a beteg, hogy megelőzze a kórházi fertőzéseket?

2025. október 08.

A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy miként tudnak tenni az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EÖF) ellen, hiszen a kórházba bekerülő beteg is sokat tehet azért, hogy csökkentse a fertőzések kockázatát. 

Kézmosás

Az egyik legfontosabb védekezési eszköz a rendszeres és alapos kézmosás. A kézmosáskor használhat normál folyékony szappant, vagy a fertőtlenítő hatás elérése érdekében fertőtlenítő hatású folyékony szappan is alkalmazható. A beteg kérheti, hogy a látogatók és az egészségügyi dolgozók is mossanak kezet, vagy használjanak alkoholos kézfertőtlenítőt, mikor az ellátás történik vagy az ágyához érkeznek.

Kérdések feltevése

A beteg bátran kérdezhet az orvosoktól és nővérektől az ellátás részleteiről, pl., hogy milyen fertőzésmegelőzési eljárásokat követnek. Kérdezhet a használt eszközök sterilitásáról is.

Sebek tisztán tartása

Ha van seb vagy műtéti heg, a betegnek ügyelnie kell arra, hogy azt tisztán és szárazon tartsa. A kötéseket, az orvosi utasításoknak megfelelően, rendszeresen cseréli az egészségügyi szakszemélyzet.