Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mi tart össze két embert hosszú távon? A párkapcsolat alappillérei

Érdekességek2024. február 20.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Sokan hisszük, hogy a párkapcsolat elsődlegesen arra a szeretetre épül, amit a benne lévők egymás iránt éreznek. Jóllehet az érzelmek szerepe kiemelt jelentőségű, hosszú távon mégsem ez tart össze két embert. Ahhoz ugyanis, hogy egy pár stabil alapokon nyugvó kapcsolatban élhessen, többre van szükség az egymási iránt érzett szeretetnél.  

A párkapcsolatnak éppúgy megvan a maga fejlődési ciklusa, mint az emberi egyedfejlődésnek. Erre vonatkozóan több elmélet is született, melyek különböző fogalmak mentén írják le ezt a fejlődési ívet. Meglehet, hogy az egyes szakaszokban eltérő egyéni és társas szükségletek jelentkeznek, a tartós és stabil párkapcsolat esetében a puszta fizikai vonzalom, és az egymás iránt érzett szeretet önmagában nem elég.

Két ember hosszú távú kapcsolatának alakulásában az érzelmi és szexuális aspektuson túl számos egyéb szempont is közrejátszik. Annak a fajta harmóniának a kialakításhoz, melyben a felek egységként élhetik meg a kapcsolatukat, minél több hasonlóságra van szükség. Hasonlóságra az értékrendben, a látásmódban, a prioritási sorrendben. Hasonlóságra a tervekben, a célokban, az életvezetésre vonatkozó elképzelésekben.

Kompromisszumok nélkül ugyan egyetlen emberi kapcsolat sem képzelhető el, kölcsönös lemondással járó megoldásokra egyetlen hosszú távú kapcsolatot sem építhető. Lássuk akkor, melyek lehetnek azok a szempontok, melyek esetén a hasonlóság, az egyetértés elősegíthetik a stabil párkapcsolat megvalósulását.

Értékrend és kultúra

Számos konfliktus forrásává válhat, ha a pár tagjai lényeges kérdésekről eltérő nézeteket vallanak. Minél hasonlóbb tehát két ember értékrendje, annál harmonikusabb lehet az együttélésük, hiszen a számukra fontos kérdésekről hasonló véleményen vannak. A közös kulturális gyökerek szintén ennek a valószínűségét növelik.


Érdeklődés és szabadidő

Minél több a közös pont az érdeklődési területek esetében, annál több olyan közös programra nyílik lehetőség, mely mindkét fél számára kölcsönösen örömöt jelent. A közös élmények közelebb hozhatnak, kikapcsolódást jelentenek, új színt vihetnek a kapcsolatba. A hétköznapok egyhangúságával szemben lehetőséget adnak a szabadidő konstruktív, közös eltöltésére.

Életvezetés és párkapcsolat

A mindennapi életvezetéssel kapcsolatos elképzelések esetén is szerencsés a minél nagyobb fokú hasonlóság érvényesülése. Ha az életritmusban, az elvárt vagy megélt szociális szerepekben, a munka és magánélet közötti egyensúlyban jelentős az eltérés a pár tagjai között, az hosszú távon akadályokat gördíthet a kapcsolat elé. Ugyanilyen lényeges az is, hogy magáról a párkapcsolatról, annak kereteiről, működéséről, ápolásának szükségességéről és módjáról hasonló nézeteket valljanak a benne élők.

Vonzalom és szexualitás

A rendszeres és örömteli szexuális élet lényeges elemét képezi egy egészséges dinamikájú párkapcsolatnak. Az ezt érintő nyílt és szabad kommunikáció tehát alapvető fontosságú. Az egymás iránt érzett vágy ugyan változhat, a szexuális életre való odafigyelés az idő múlásával sem szabad, hogy háttérbe szoruljon. A benne megnyilvánuló esetleges problémákat érdemes idejében, szükség esetén szakember segítségével megoldani.

Elköteleződés és lojalitás

Az egymás iránt megélt érzelmi elköteleződés jelenti az alapját annak a fajta lojalitásnak, mely képes egymás mellett tartani két embert a közös életvezetés során felmerülő megannyi probléma és akadály ellenében. Az egymással szemben érzett tisztelet, és a kapcsolat iránti megbecsülés képes egymás mellett tartani azokat, akiket a szerelem elmúlása, az érzelmek megfakulása talán már szétválasztana.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.