Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?
Érdekességek2026. október 06.
Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!
Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.
Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.
„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.
Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.
„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”
Hetek alatt visszakapható a segédeszköz nélküli járás
Vörös Imre szerint a hazai piac egyik legnagyobb problémája, hogy sok gyártó a 90-es években ragadt technológiát alkalmazza, és silány minőségű, akár bizonytalan forrásból származó alkatrészekből építi fel a művégtagokat.
„Egy rosszul illeszkedő tok nemcsak kényelmetlen, de biztonsági kockázatot is jelent: a páciens kidörzsölheti a csonkját, vagy akár el is eshet, ha az alkatrész eltörik” – figyelmeztet a szakértő.
Hozzáteszi, hogy az amputáció utáni első hónapok kritikusak a rehabilitáció szempontjából. A Reha-Corpus erre válaszul kidolgozott egy egyedi Korai Rehabilitációs Programot, amelynek célja, hogy a páciens minél hamarabb visszatérhessen a korábban megszokott életéhez.
„Az amputációt követően, és a csonk gyógyulása után egy teljesen térítésmentes, magas minőségű protézist állítunk össze pácienseink részére, amely tartalmaz egy modern mágneses tokrendszert, egy mikroprocesszoros térdízületet és egy karbon bokaszerkezetet. A végleges protézishez már az egyedi állami engedélyeztetés keretében juthatnak hozzá a páciensek, ebben az esetben a támogatás 90 százalékos, az önerő pedig mindössze 10 százalék.”
Hozzátette, hogy ez a megoldás drasztikusan lerövidíti a felépülést: ez a technológia akár néhány hét alatt segédeszköz nélküli járást eredményezhet, ami korábban hónapokig tartott. Vörös Imre úgy fogalmazott: eljött az idő, hogy a páciensek ne csak „tanulólábakat”, hanem valódi életminőséget kapjanak.
Fontos tudni, hogy gyártó és gyártó között óriási a különbség.
„Nem mindegy, hogy valaki a konyhaasztalon veszi a mintát, vagy profi műhelyi körülmények között, német és holland technológiával dolgozik” – emelte ki a szakértő.
A Reha-Corpusnál minden folyamat egyedi: a csonkról vett gipszminta alapján, speciális laminálással készülnek a személyre szabott tokok, amelyekre a legnevesebb nemzetközi gyártók (mint az Ottobock vagy az Össur) alkatrészeit építik rá.
„A páciensek sokszor nem tudják, hogy szabadon választhatnak gyártót, és nem kötelesek ott elkészíttetni a végleges protézist, ahol az ideiglenest kapták” – hívta fel a figyelmet Vörös Imre.
Komplex gondoskodás: betegszállítás és mentális támogatás
A cégcsoport felismerte, hogy a pácienseknek nemcsak eszközre, hanem fizikai és lelki segítségre is szükségük van az amputációt követő időszakban. Ezért Magyarországon egyedülálló módon ingyenes betegszállítást biztosítanak Dombóvár 150 km-es és Székesfehérvár 100 km-es vonzáskörzetében, így a mozgásukban korlátozott ügyfelek is eljuthatnak a professzionális konzultációkra.
Az ellátás ráadásul nem ér véget a technikai átadással. A Reha-Corpus végigkíséri a pácienseket a NEAK egyedi engedélyeztetési folyamatain, a kezdeti gyógytornán, sőt, a lelki feldolgozásban is támaszt nyújtanak.
„Bár a finanszírozási rendszer átalakult és a bírálati idő jelenleg sok esetben 60 nap, továbbra is teljes körű adminisztratív támogatást nyújtunk az ügyfeleknek. A szakszerűen összeállított egyedi kérelmek magas arányban pozitív elbírálást kapnak, így az egyedi korszerű bokaszerkezetek, térdízületek és egyéb kiegészítők a rászorulók számára elérhetővé válnak” – árulta el Vörös Imre.
Nincs szakmai utánpótlás
Vörös Imre fiatal tulajdonosként egy elöregedő és utánpótlási válsággal küzdő szakmát próbál modernizálni.
„Magyarországon jelenleg nincs aktív ortopédiai műszerész képzés, a szakma pedig sokszor nem követi az új technológiákat” – mutat rá. A Reha-Corpus ezért mentorálással is igyekszik biztosítani a jövő szakembereit, hogy a magyar páciensek itthon is megkaphassák a világszínvonalú ellátást.
Az 1997-ben alapított cégcsoport évente közel 1000 protézist készít, mára Magyarország meghatározó gyártója. Két telephelyen, Dombóváron és Székesfehérváron várják a pácienseket, ahol a legmodernebb gépparkkal és ingyenes szakmai konzultációval segítik az amputáltak visszailleszkedését a mindennapokba.
forrás: Patika Magazin
