Miért szeretjük annyira a kekszeket?
Érdekességek2026. június 29.
Édes tények Péter-Pál napján
A néphagyományok szerint június 29-én, Péter, Pál-kor valamint július 2-án Sarlós Boldogasszony napján az aratás kezdetét ünnepeljük. Az ünnep létjogosultságát nemcsak a remélhetõleg bõ termés adja, de az is, hogy a gabonafélék az emberiség legalapvetõbb élelmiszerforrásai.
Ezek közül a magas kiõrlésû gabonafélék elemi rostjai számos pozitív élettani hatásaik révén segítik szervezetünk mûködését, elsõsorban emésztésünket, valamint egészségünk megõrzését. Az elemi rostok ezen jótékony hatásait mi magyarok, szívesen élvezzük nagyobb rosttartalmú kekszek és piskóták formájában is.
Meglepõ adatok
Ezekbõl az édességekbõl tavaly 27.000 tonnát fogyasztottunk, több mint 23 milliárd forint értékben. A kekszek és piskóták hazai népszerûségi listáját az édes kekszek, a csokoládéba mártott kekszek, a jó öreg háztartási keksz, a piskótafélék és a puszedlik vezetik. Az esetek 39 százalékában délután és 78 százalékban otthon fogyasztjuk el ezeket.
Keksztörténelem
Tudományos kutatások és régészeti feltárások bizonyítják, hogy a Közel-Keleten az emberiség már az Kr.e. 8.000-7.000 környékén termesztett gabonafajtákat. Köztudott, hogy az óegyiptomiak fedezték fel azt, hogy a magvakból kelesztéssel kenyeret lehet készíteni. Ennek technikája a rómaiak közvetítésével terjedt el Európa-szerte, így a Kárpát-medencében is Kr.e. 4.900 körül.
Habár a gabonafélék termesztése, a kekszek, a sütemények és a cukrászáruk története is több ezer évre nyúlik vissza, az édességek történetében a legnagyobb mérföldkövet az ipari forradalom jelentette. Elõször angol pékek készítettek a maihoz hasonló kekszet úgy, hogy a kisült kenyeret megédesítették és visszarakták a kemencébe, hogy az megkeményedjen. Innen ered a keksz angol neve, a "biscuit" is, amely ezt jelenti, hogy "kétszer sült". A kereskedelem bõvülésével, külföldrõl behozott magvakkal, szárított gyümölcsökkel és fûszerekkel ízesítették a kekszeket és süteményeket.
"Amíg a kezdetekben a luxuscikknek számító kekszekhez csak a gazdagok juthattak hozzá, az árak csökkenésével ma már milliók élvezhetik ezen élelmiszerek és édességek ízét és kedvezõ élettani hatásait." - mondta Sánta Sándor, az Édességgyártók Szövetségének elnöke. "A gazdag elemi rosttartalmú kekszek és piskóták ma már olyannyira táplálkozásunk részévé váltak, hogy szinte a legtöbb étkezés keretében, és az étkezések között is szívesen ropogtatunk el belõlük egy-egy darabkát." - tette hozzá a szakember.
Szereti a kekszet a magyar?
Magyarországon tavaly mintegy 27.000 tonna keksz és piskótaféleség került a polcokról a fogyasztók kosaraiba, ami azt jelenti, hogy egy magyar lakos átlagosan 2,7 kilógrammot fogyaszt el ezen édességekbõl évente. Annak ellenére, hogy hazánkban évrõl évre folyamatosan nõ a keksz- és piskótafogyasztás mértéke, ez az adat még jócskán elmarad az EU "keksz nagyhatalmának" számító Hollandia és az átlagot képviselõ Anglia, Olaszország és Dánia fogyasztásától, ugyanakkor jócskán megelõzzük a lista végén álló Görögországot, a Cseh Köztársaságot és Szlovákiát.
A magyar fogyasztók tavaly mintegy 23,6 milliárd forintot költöttek kekszre és piskótákra. Ezen belül a legtöbbet édes kekszekre (7,4 mrd Ft), mártott kekszekre (3,3 mrd Ft), háztartási kekszre (3,1 mrd Ft), piskóta féleségekre (2,8 mrd Ft) valamint puszedlikre (1,8 mrd Ft) költöttünk.
A kekszek és piskóták fogyasztásának hátterében több szempont húzódik meg. Mi magyarok a legszívesebben ízük és állaguk miatt, finomságuk okán, éhségünk csillapítására, vagy egyszerûen csak jó közérzetünk megteremtéséért fogyasztjuk ezen termékeket.
Az egészséges keksz
A kekszek és kekszféleségek pozitív táplálkozás-élettani hatását a gabonafélék magas szénhidráttartalma adja. A gabonafélék táplálkozástani szempontból a legfontosabb táplálékaink közé tartoznak. Egyik fõ tápanyaguk a szénhidrát, amelynek jelentõs hányada keményítõ, ami nagyon jól hasznosítható energiaforrás, hiszen a megfelelõ rosttartalom mellett hosszan tartó és egyenletes energiával látja el szervezetünket.
A gabonamagvak héja elsõsorban vízben nem oldódó rostokat, (cellulózt, hemicellulózt, lignint) tartalmaz. Ezek a ballasztanyagok részt vesznek a normális bélmûködés fenntartásában. Bõséges folyadékbevitel mellett ugyanis megnõ a térfogatuk, és a salakanyagok bélrendszeren való átjutási idejét lerövidítik. A vízben oldódó rostanyagok (elsõsorban a zabra jellemzõ béta-glukán) szerepe is kiemelkedõ. A zsírsavakra, a koleszterinre és az epesavakra is jó hatással vannak, s mindemellett egyenletesebbé teszik a vércukorszintet is.
A gabonaszemek héjában és héj alatti részében B-vitaminok, a csírájukban pedig zsírban oldódó E-vitamin található. Ezen kívül jelentõs az ásványianyag-tartalmuk is: kálium, foszfor, magnézium, kalcium és szelén is található bennük.
A dietetikus szerint...
"Az utóbbi években egyre inkább elõtérbe kerülnek a teljes kiõrlésû gabonafélékbõl készült termékek, köztük a kekszek is, melyek az egészséges táplálkozás alapját képezik és pozitív élettani hatást gyakorolnak szervezetünkre." - mondta Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke. "A teljes kiõrlésû gabonafélékbõl készült kekszek nagy mennyiségben tartalmaznak B2-, B1-, B6-, B3-, B5- és B8 vitaminokat, amelyek köztudottan jótékony hatással vannak az idegrendszer mûködésére is." - tette hozzá a szakember.
A teljes kiõrlésû gabonákból készült termékek, köztük a teljes kiõrlésû kekszek rendszeres fogyasztása bizonyítottan csökkenti az elhízás kockázatát, valamint védõhatása van a szív-érrendszeri betegségekkel, bélrendszeri rosszindulatú daganatokkal és a 2-es típusú cukorbetegséggel szemben.
Fontos azonban, hogy a nagy rosttartalmú termékek rendszeres fogyasztásával párhuzamosan gondoskodjunk a bõséges folyadékbevitelrõl, hiszen a rostok vizet kötnek meg, s csak megduzzadva tudják kifejteni éhségérzetet csökkentõ, "laktató" hatásukat.
forrás: Patika Magazin
