Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Mikor elég és mikor nem a lactobacillus kúra?

Érdekességek2024. március 20.

Fotó: 123rf.com lactobacillusok igen fontosak az intim egészség szempontjából, hiszen segítenek fenntartani a hüvelyflóra egészségét, így védenek a különböző fertőzésektől. Éppen ezért fontos olykor – akár kúraszerűen – bejuttatni őket, hiszen mind prevenció, mind pedig terápia gyanánt igen hatékonyak. De vajon mikor elegendő ez a fajta kezelés, és mikor van szükség többre? A kérdést dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze válaszolta meg.

Mik is azok a lactobacillusok?

Akárcsak az emésztőrendszer úgy a hüvely is bővelkedik hasznos, “jó” baktériumokban, melyek közül a lactobacillusok a legismertebbek. A lactobacillusok tejsavat termelnek, így segítenek fenntartani savas kémhatását a hüvelynek, ami normál esetben 3,8 – 4,5 (ez azért hasznos, mert a kórokozók növekedését, szaporodását megakadályozza a savas PH).  Ráadásul a lactobacillusok közvetlenül is hozzákapcsolódnak a káros baktériumokhoz, elpusztítva őket.

Az intim egészség megőrzésében igen nagy szerepe van a megfelelő PH-nak, az itt lévő ökoszisztéma azonban meglehetősen ingatag. Számos olyan tényező van (terhesség, menopauza, menstruáció, túl sok irrigálás, aktív szexuális élet, bizonyos gyógyszerek antibiotiukm), mely kibillentheti a kényes egyensúlyt, a lactobacillusok mennyisége csökkenhet, és ez pedig a káros mikroorganizmusok elszaporodását, intim fertőzés fellépését eredményezi.

Prevenciós és kiegészítő terápiás eszköz is, de fertőzés esetén önmagában nem elég

A lactobacillusokat széles körben alkalmazzák a hüvelyi kórokozók elleni terápia részeként, sőt, prevenció gyanánt is!  Ez utóbbi leggyakrabban antibiotikum kúra után hasznos, hiszen az antibiotikum a nem csak a “rossz”, hanem a “jó” baktériumokat is elpusztítja (nem csak az emésztőrendszerben, hanem a hüvelyben is). Ezért olyan gyakoriak az antibiotikum kúra után az intim fertőzések, hiszen kevésbé hatásos a védelem. 

Mivel káros hatása nincs, és ha valaki hajlamosabb az intim fertőzésekre, évente 1x-2x szintén ajánlott lactobacillus kúrát alkalmaznia, főleg nyáron, a strandolós időszakban. Maga a kúra történhet orális (szájon át szedhető) tabletta vagy hüvely kúp formájában is.


Fotó: gettyimages.com

Nagyon fontos, ha valaki fertőzés tüneteit észleli magán (bővebb intim folyás, megváltozott színnel/szaggal/állaggal, viszkető, égő érzés, alhasi fájdalom, fájdalmas közösülés), akkor mindenképp forduljon orvoshoz, hiszen azt vényköteles szerekkel is kezelni szükséges, nehogy komolyabb szövődményt generáljon egy egyszerű fertőzés. Ráadásul gyakran nem tudni, milyen fertőzéssel is állunk szemben, és azt csak a nőgyógyász tudja megállapítani, ahogy azt is, van-e gyulladás és ha igen, az milyen mértékű- mondja dr. Józan Gyöngyi, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-sebésze.

Mivel fertőzést több minden is kiválthat (bakteriális/gombás/vírusos), így nem mindegy, milyen terápiát alkalmazunk, sőt, sokszor tenyésztést is kell csináltatni, hogy célzottan lehessen támadást indítani az adott kórokozó ellen. Természeten mellette, kiegészítő terápiaként sokat segíthet a lactobacillusok pótlása is, sőt, kell is alkalmazni, hiszen, ha ezt valaki elmulasztja, akkor igen gyakran megesik, hogy az egyik fertőzésből a másikba megy át, hiszen a lactobacillusokat is elpusztította az – amúgy indokolt- terápia.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az otthonápolás

2026. szeptember 20.

Az otthoni szakápolási szolgálatok kialakulását egyrészt az egészségügyi struktúra és a mûködés változása, másrészt a társadalom szükséglete és igénye hívta életre. A szolgáltatás iránti igény egyre növekvõ tendenciát mutat. 
A szükségletek egyrészt a lakosság elöregedésébõl, másrészt a népesség egészségi állapotának mutatóiból fakadnak.

A kórházak a hatékonyság és gazdaságosság tükrében a gazdaságos ágykihasználás miatt kerülik a túlápolást, ezért amint a beteg állapota engedi, hazaküldik otthonukba. Mivel ekkor a páciens még nem mondható gyógyultnak, szüksége van az otthon szakápolásra.

Az otthonápolási szolgálatban dolgozó szakemberek minõségi ellátást nyújtanak a beteg otthonában, abban a környezetben, amely gyakran sokkal jobban szolgálja az egészség helyreállítását és a beteg elégedettségét, mint a fekvõbeteg-intézmény, a kórház. Az otthoni ápolás rendszere lehetõvé teszi a fekvõbeteg-intézetbe utalás gyakoriságának csökkentését, illetve a kórházi ápolási idõ lerövidítését. Nemcsak költségtakarékosabb, hanem humánusabb ellátási forma is. Az otthoni légkör, a család jelenléte csökkenti a beteg kiszolgáltatottságának érzését, növeli a kooperációs készséget, elõsegíti az egyénre szabott ellátás kivitelezését. Az otthoni szakápolási szolgálatok feladata, hogy a kórházból hazakerült betegek számára szakápolási és szakirányú terápiás szolgáltatást biztosítsanak. Munkájuk során lehetõség nyílik az egészség, az egészséges életmód népszerûsítésére is. Az otthoni szakápolásra szoruló beteg számára a szakápolást a háziorvosuk rendeli el - gyógytorna, logopédia és fizikoterápia esetén szakorvosi javaslatra. Esetenként 14 vizit rendelhetõ el, amely - a beteg állapotától függõen - háromszor meghosszabbítható szakorvosi javaslatra. Ezen vizitek legalább 30 percet, legfeljebb 3 órát vehetnek igénybe.

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.